Vitézy Dávid szakterületi államtitkárként irányította a Nemzeti Közlekedési Központot (NKK), amit néhány hét működést követően megszüntetett a kormány. Vitézyvel a HVG készített interjút, ahol szóba került az is, hogy miért nem vezették be németországi mintára a 9 eurós bérletet Magyarországon. A fideszes politikus azt mondta,
magánszemélyek számára továbbra is elérhető a hatósági ársapkás üzemanyag – október 1-jéig egész biztosan –, tehát az a helyzet, ami miatt ez Németországban felmerült, Magyarországon nem áll fenn.
Vitézy hozzátette azt is, hogy az intézkedés megítélése a német nyilvánosságban vegyes, de szakemberként érdeklődéssel követi az ezzel kapcsolatos híreket, hiszen a korábbi árszintek töredékét jelentő, kis túlzással kvázi ingyenes tömegközlekedésre ilyen és ekkora kísérlet a világon sosem volt.
Mi ez a 9 eurós havibérlet?
A német kormány a 9 eurós havibérletet az összes buszra, villamosra, metróra és egyéb helyi közlekedési eszközre – beleértve a helyközi vonalakon közlekedő regionális vonatokat is – kiterjesztette.
A tömegközlekedési szabályozást Oroszország ukrajnai invázióját követően vezették be, ami részét képezi az energiaimporttól való függőség csökkentését és a tiszta közlekedési módok elterjedésének növelését célzó intézkedéseknek.
Részben német, részben oszták mintára Magyarországon is felmerült ez az ötlet. Az LMP országgyűlési képviselője, Bakos Bernadett javasolta a közösségi közlekedésben az általános érvényű, ötezer forintos klímabérlet bevezetését az energiaválság ellen. A zöldpárt szerint ez rövid távon segítheti a rászorulókat, ahogy a magas benzinárak miatt minden hátrányt szenvedőt is.
Magyar Közlekedési Klub reagált Vitézyre: nem az autózás az alapjog, hanem a közlekedés
„Szomorú az a világkép, amit manapság a kormány képvisel a közlekedés területén, mintha kb. a 70-es évek Amerikája lenne a minta (közlekedés = autó).” – írja a Magyar Közlekedési Klub (MKB). Szerintük ugyanis, a 21. században, ha szóba kerül a közlekedés akkor azt el kell mondani, hogy
„nem az autózás az alapjog, hanem a közlekedés, annak elérhetősége”.
Nem vonják kétségbe, hogy bizonyos területeken, mint a ritkán lakott falvak vagy kisebb városok tekintetében hatékony az autó, de erre mégsem lehet alapozni egy ország közlekedését. Fel is sorolnak három okot, hogy miért nem.
- Autót az alacsonyabb jövedelműek nem tudnak fenntartani, így ők – amennyiben nincs más – automatikusan kiszorulnak a közlekedésből, mint szolgáltatásból.
- Az autó minden tekintetben az egyik legpazarlóbb közlekedési mód. Az egy főre jutó fogyasztása jóval magasabb, mint minden más módé (tömegközlekedés, e-bike, stb.), ennek megfelelően a károsanyag-kibocsátása is hasonlóan alakul.
- És azért is pazarló, mert rendkívül nagy a a területfoglalási igénye, ami a nagyobb városokban komoly problémát jelent.
Az MKB szerint a fentiek miatt szakmailag vállalhatatlan egy olyan kijelentés, ami azt sugallja, hogy minden rendben, hiszen „magánszemélyek számára továbbra is elérhető a hatósági ársapkás üzemanyag”.