Site icon KecsUP – a kecskeméti régió kezdőoldala

„A miénk”: hivatalosan is átadják a több mint 8 milliárd forintból felújított Városházát

2023. június / Olvasói fotó: Godó László

Bár ezt igyekeztek titkolni szerkesztőségünk előtt, ha helyesek az értesüléseink, csütörtökön Lázár János építési és közlekedési miniszter adja át – ahogy mondani szokás – ünnepélyes keretek között a felújított kecskeméti Városházát. Összegyűjtöttünk sok infót, érdekességet és képet a munkálatokról és a megszépült szecessziós épületről.

Az én Városházám. A tiéd. A miénkezt a mottót adták a felújított Városháza megnyitó ünnepségsorozatának, amely június 4. és 10. között valóban sok izgalmas programot kínál. És nagy is lehet az érdeklődés, mert az épületet – főleg a nagyközönség számára egyébként zárt tereit – bemutató vezetett sétákra a korlátozott létszám miatt már nem tudnak további jelentkezőket fogadni.

Fotó: Hraskó István

A miénk tehát a Városháza, és ez így is van rendjén, hiszen ez a város háza. Mondjuk egy kicsit csorbítja számunkra a mottó hitelességét, hogy szerkesztőségünket nem hívták meg az új Látogatóközpont sajtóbejárására, miként a Városháza csütörtöki ünnepélyes átadására sem, amely ceremónia fényét – ha jól tudjuk – Lázár János építési és közlekedési miniszter jelenléte hivatott emelni. Pedig hétfőn még érdeklődtünk is az önkormányzatnál, lesz-e hivatalos bemutató, de sajnos – bár nem meglepő módon – nem kaptunk választ.

Természetesen egyáltalán nem szeretnénk szó nélkül elmenni a valóban várostörténeti jelentőségű felújítás mellett, ezért összegyűjtöttük, amit szerintünk mindenképpen érdemes tudni és látni a több mint 8 milliárd forintba kerülő projektről és annak végeredményéről. Tesszük mindezt azért, hogy olvasóink értesüljenek a részletekről és hogy így tisztelegjünk az ősök, valamint az előkészítésben és munkálatokban dolgozók előtt. A Látogatóközpontot egy külön cikkben fogjuk bemutatni. Egyúttal mindenkit arra biztatunk: nézze meg kívülről és lehetőség szerint belülről is városunk házát, tényleg érdemes.

Miért volt szükség a felújításra?

Biztosan rengetegen emlékeznek rá, hogy pár éve – egész pontosan 2011 tavaszán – híre ment, miszerint a Polgármesteri Hivatal második emeletén lezuhant a födém – mivel az éjszakai órákban történt, szerencsére senki sem sérült meg. Ez az eset mutatta meg talán a legjobban, hogy igen rossz állapotban van az 1893 és 1897 között Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján épült szecessziós épület. Jelen sorok írója 2019-ben részt vett egy sajtóbejáráson, Öveges László főépítész akkor ki is jelentette az újságíróknak: a felújítás bizony nem luxus­beruházás lesz, egész egyszerűen eljött az idő, amikor megfelelően gondoskodni kell az építészeti örökségről, mert beázik a Városháza, hullik a vakolat.

Fotó: Hraskó István

„A projekt célja az épület műemléki és városképi szempontokat előtérbe helyező rekonstrukciója, a műemléki épület világörökségi címhez méltó megújítása, valamint az épület eredeti funkciójának XXI. századi biztosítása volt. Az építészeti örökség megőrzése és helyreállítása érdekében az épület teljes, átfogó rekonstrukcióját szükséges volt elvégezni” – olvasható a felújításról a legutóbbi közgyűlésre készült polgármesteri beszámolóban. Célként azt is meghatározták, hogy a turisták számára is vonzóvá tegyék a Városházát, és ezáltal a belvárost is, ami hozzájárulhat a város ismertségének erősödéséhez, sőt: „ezen keresztül pedig a turisztikai és vendéglátói szektor növekedéséhez és munkahelyteremtéséhez”.

Hiányzott másfél milliárd

A közbeszerzési eljárások lebonyolítására 2016 áprilisában kötötték meg a megbízási szerződéseket. Az építészeti műszaki tervezői feladatok ellátására, a tervdokumentációk elkészítésére és a tervezői művezetésre vonatkozó szerződést 2016 áprilisában szignálták az ABC Group Kft.-vel és a Fazekas Építésziroda Kft.-vel, mint közös ajánlattevőkkel. Nagyobb szünet, majd 2019-ben írták alá a szerződést a műszaki ellenőri és műszaki tanácsadói feladatokra a Kecskeméti Városfejlesztő Kft.-vel, valamint a Friday Creative Kft., a Győrber Kft. és a Főber Zrt. alkotta konzorciummal. Nyílt uniós közbeszerzési eljáráson a kivitelezést végül a Horváth Építőmester Zrt. nyerte el, amely 2019 márciusában vette át a munkaterületet. A Látogatóközpont kivitelezésére pedig a Geanat Kft.-vel és az SNC Art Kiállításrendező Kft.-vel mint konzorciummal szerződtek le.

Olvasói fotó: Godó László

A Modern Városok Program keretében a kormány egy 2017. áprilisi határozatával 5 milliárd 193 millió forint forrást biztosított a felújításhoz. A kivitelezési szerződés aláírásakor viszont az önkormányzat nem rendelkezett fedezettel több, a szerződésben rögzített opciós tétel megvalósítására. Ilyen tételek voltak például egyes szigetelési munkák, az irodaterek, a belső közösségi és közlekedőterek padlóburkolatának felújítása, a mosdók, vizesblokkok felújítása, az épülethűtési rendszer kialakítása, a belső terek és szerkezetek műemléki restaurálása, festése, a díszterem felújítása és restaurálása, a belső nyílászárók cseréje illetve felújítása. Emellett indokolttá vált az épületben működő megyei levéltár kiköltöztetése is. Ezekre végül a kormány 1 milliárd 474 millió forint többlettámogatást biztosított, így vált lehetővé az épület teljes, átfogó rekonstrukciója.

A projekt teljes költségvetése végül így állt össze:

Alaptámogatás: 5 milliárd 193 millió forint
Többlettámogatás: 1 milliárd 474 millió
Önerő: 1 milliárd 583 millió forint
Összköltség: 8 milliárd 250 millió forint

A tető felújítása volt a legfontosabb

A Városházán a tetőt kellett a legsürgősebben rendbehozni. A szerkezet még nem is volt annyira rossz állapotban, de a kivitelezők az illeszkedési pontoknál, a hajlatoknál és a falcsatlakozásoknál sok helyen találkoztak beázással. A korhadt, repedezett gerendákat kicserélték vagy megerősítették és az összeset lekezelték gombaölő szerrel. Mindez alapos tervezést és előkészületet igényelt, hogy az esők során ne legyenek újabb beázások, az ácsok mellett pedig sok munkája volt a bádogos szakembereknek is.

Fotó: Hraskó István

Rengeteg, mintegy 285 ezer új, mázas kerámia cserepet helyeztek el a tetőn. Tudni kell, hogy a fentlévők jelentős része már nem is az eredeti volt, ugyanis az 1911-es földrengés során és a világháborúkban miatt nagyon sok sérült, de a helyükre kerülők színe, minősége gyakran nem egyezett a már fentlévőkkel. A cserepek kiosztásánál, a mintázat kirakásánál a szakemberek a korabeli leírásokra támaszkodtak, a tető így olyan lett, ahogy Lechnerék megálmodták.

Miért nem maradt rózsaszín?

Gyakran felmerül az a kérdés, hogy a Városháza homlokzatának színe miért változott meg. Ennek az az oka, hogy a szecessziós műremek a 19. század végén homok-terrakotta színben épült, csak a korábbi időszakok kisebb felújításai, toldozásai-foldozásai nyomán kapta meg a sokáig ismert rózsaszínes külsőt. A rekonstrukció során viszont etéren is az eredeti állapotot visszaállítására törekedtek.

Sokat költöztek a hivatal munkatársai

A kivitelezés úgy történt meg, hogy közben az épületben dolgoztak az önkormányzat munkatársai. Költségmegtakarítás miatt egyes osztályok külső helyszínekre, így a volt Libertébe költöztek, a többiek pedig a Városházán belül vándoroltak.
Fontos kiemelni, hogy az épület akadálymentesítése terén is nagy fejlődés történt, a Lechner Ödön utcai (tűzoltóság) felőli szárnyba liftet építettek be, az előcsarnokban pedig rámpák könnyítik meg a kerekesszékesek mozgását.

A felújítás számokban

Fotó: Hraskó István

A belső terek

Fotó: Hraskó István

A Díszterem felújítása

Fotó: Hraskó István

A felújításon folyamatosan 80-120 fő dolgozott, köztük a műemlékvédelmi restaurátor szakemberek.

Remélhetőleg a jövőben a kerékpáros turistákra és az ügyet intézni kívánó, biciklivel érkező városlakókra is gondolni fognak, ugyanis a támaszok kapacitása nem bővült az épület előtt, és gyorsan betelik a parkoló…

Exit mobile version