Olvasónk azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy korábbi munkahelyén, 2019-ben súlyos korrupciót tapasztalt, a feljelentés után pedig noha sorra dőltek a dominók – az ügyészség és a rendőrség mindent megtett azért, hogy eltussolják az ügyet. Olvasónk a mai napig mindent megtesz a bűncselekmények következetes elszámoltatásáért, de eddig hiába – csak eljárást megszüntető határozatokba botlott. Pedig több bűncselekményt a rendőrség is megállapított, hivatalos dokumentumokban.
Olvasónk a reptéri személyszállítást ellenőrizte korábbi munkahelyén, itt tapasztalt olyan súlyos korrupciót, amely azóta sem hagyja nyugodni. 2019-ben egy minisztériumi kormánytisztviselők által végrehajtott közlekedési hatósági ellenőrzés során egy gépjárműről leszerelték a rendszámot, mert nem tartotta be a szabályokat.
Eddig minden jogszerű volt, de ezt követően az osztályvezető (aki Debrecenbe tartott) visszahajtott a repülőtérre és arra utasította beosztottjait, a közúti ellenőröket, hogy adják vissza a rendszámot, az eredeti jegyzőkönyvet pedig módosítsák – azaz hamisítsák meg. Az elsődlegesen papír alapon keletkezett, a kormánytisztviselők által aláírt, minisztériumi pecséttel ellátott, eredeti jegyzőkönyv és a végzés eltűnt, további sorsuk ismeretlen.
A mai napig nem tisztázott, hogy ezeket a közokiratokat megsemmisítették vagy eltitkolják.
Olvasónk számos bizonyítékot is bemutatott újságíróinknak, a történetben még egy olyan helyettes államtitkár is felbukkan, akit a korrupciós ügy után 3 évvel, 2022. decemberében felmentettek tisztségéből. A szerkesztőségünkben bemutatott dokumentumokban sokszor maguk az érintettek és a nyomozó hatóság ismerik el a bűncselekményeket:
- hivatali kötelesség megszegése,
- felbújtás közokirat hamisítására,
- közokirat-hamisítás,
- közokirattal visszaélés és
- a hivatali hatáskörben tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekmények feljelentési kötelezettségének elmulasztása.
Olvasónk végső elkeseredésében Polt Péter főügyésznek nyílt levelet írt, amit az alábbiakban, teljes terjedelmében közlünk.
Nyílt levél dr. Polt Péter, legfőbb ügyészhez:
Tisztelt Polt úr!
Felelős vezetőként Ön szerint az alábbi ügyben lefolytatott hatósági eljárás megfelel-e a társadalomnak a bűncselekmények következetes üldözése iránt támasztott jogos igényének és érdekének, amelyet a 2011. évi CLXIII. törvény 16. § (1) a) pontja hivatott szavatolni?
- 2019.07.19.-én történt a Liszt Ferenc Repülőtéren egy, minisztériumi kormánytisztviselők által végrehajtott közlekedési hatósági ellenőrzés, amelynek során a jogszabályi előírások szerint, rendkívül súlyos jogsértés miatt közlekedési hatósági eljárás indult az ellenőrzés alá vont ügyféllel szemben. Az ellenőrzés helyszínén hatósági ellenőrzési jegyzőkönyv és végzés került kiállításra, és egy gépjármű hatósági jelzése, azaz a rendszámtáblája leszerelésre, azaz bevonásra került. Amikor az esetről a Debrecen irányába tartó közlekedési hatóság osztályvezetője értesült, a tervezett feladatát azonnal feladta, megfordult, és visszahajtott a repülőtérre. Ott utasította a beosztott kormánytisztviselőit, a közúti ellenőröket, hogy az időközben a kiadott hatósági végzés szerint a telephelyére távozott, rendszám nélküli járművet az ellenőrzés helyszínére hívják vissza, az elvett rendszámot adják vissza, és az eredeti jegyzőkönyvet módosítsák. Az osztályvezető utasításáról a nyomozó hatóság később megállapította, hogy az osztályvezető a rá vonatkozó alaki normák megszegése révén megszegte a hivatali kötelességét, amikor egy már kiadmányozott és részben közölt hatósági döntést mintegy „annulláltatott” a beosztottjaival. A rendőrség rögzítette továbbá azt is, hogy az osztályvezető, azaz „a gyanúsított ezzel kapcsolatban előterjesztett érdemi védekezése, miszerint ő csupán a döntés kijavításáról rendelkezett, nem foghat helyt, mivel a végzést nem tartalmilag helyesbítették, hanem lényegében „eltüntették”, „törölték”, a jegyzőkönyveket pedig tartalmilag „összhangba hozták” a végzés eltüntetésével.
- Bár az ellenőrzési jegyzőkönyv az ellenőrzött ügyfél telefonszámát nem tartalmazta, a jármű vezetője ismeretlen módon mégis kiértesítésre került, a rendszámmal nem rendelkező gépkocsi néhány percen belül vissza is tért a repülőtérre, és ott az ügyfél vissza is kapta a levett rendszámtáblákat.
- Az ellenőrök az osztályvezető kötelességszegő utasítása szerint kiállítottak egy második jegyzőkönyvet, amelynek iktatószáma megegyezett az első jegyzőkönyvével (ezzel súlyosan sérült az iktatószám kiosztásának rendje is), azonban a tartalma, így a joghatása, azaz a következménye teljesen különbözött attól. Az elsődlegesen papír alapon keletkezett, a kormánytisztviselők által aláírt, minisztériumi pecséttel ellátott, eredeti jegyzőkönyv és a végzés pedig eltűnt, további sorsuk ismeretlen, a mai napig nem tisztázott, hogy ezeket a közokiratokat megsemmisítették vagy eltitkolják, ezeknek a fénymásolata elérhető.
- 2019.11.12.-én egy ellenőr tett az ügyben feljelentést a rendőrségen az eredeti ellenőrzési jegyzőkönyv és végzés fénymásolatának, illetve az utólag kiállított jegyzőkönyvnek a becsatolásával. A feljelentést követő csaknem egy évben a rendőrség és az ügyészség több alkalommal vagy a feljelentést elutasító, vagy az ügyben indult eljárást megszüntető döntéseket hozott. Ezek között figyelemre méltó annak a határozatnak a (magyartalan) indoklása, amely a feljelentéssel benyújtott, eltérő tartalmú, azaz lényeges tényeket eltérően magukban foglaló, de azonos iktatószámú, és a hatóság rendelkezésére álló közokiratok ellenére ezt tartalmazza: „A jelzett vezetői beavatkozással kapcsolatban annak jogszerűtlenségét a feljelentő nem tudta olyan objektív információval alátámasztani. Ennek hiányában nem jelenthető ki, hogy a főosztályvezető kötelességszegésre, vagy hivatali helyzettel történő visszaélésre bírta volna rá az osztályvezetőt.” Az idézett rendőrségi megállapítás különösen szembeszökő azon okból is, mert a későbbi (másik hatóság általi) rendőrségi nyomozás is kifejezetten azt állapította meg, hogy az osztályvezető megszegte a hivatali kötelességét.
- Egy újabb, másik rendőrségre tett feljelentést követően hirtelen megváltozott az ügy rendőrségi megítélése, ezzel új megvilágításba kerültek a korábbi nyomozói döntések is: 2020.10.26.-án kelt határozatában egy másik rendőrség alezredese határozatában rögzíti, hogy bűncselekmény történt. Ezután újabb rendőrségi eljárás indult.
- Több évig tartó nyomozati eljárás után a nyomozó hatóság 2024.02.08.-án az ügyben mégis megszüntette a hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt az osztályvezetővel szemben folyamatban lévő eljárást annak ellenére, hogy az alábbi, közvádra üldözendő bűncselekményekre utaló adatokat rögzítette magában, az eljárást megszüntető határozatban:
- Közokirat-hamisításra utaló adatok: A nyomozó hatóság kétséget kizáróan megállapította, hogy azonos iktatószámmal a vizsgálat tárgyát képező hatósági eljárás során két ügyirat is keletkezett: egy „először kiállított” ügyirat, és egy hivatali kötelesség megszegése útján keletkeztetett „második, megváltoztatott” ügyirat. A megszüntető határozatban folyamatosan, és többszörösen rögzítésre került, hogy a kérdéses hatósági ellenőrzés során a két, különböző tartalmú ügyirat kiadását ugyanazon iktatószámmal (!) úgy követték el, hogy az először kiállított közokirat tartalmát megváltoztatták, abból adatokat töröltek, illetve az ügyirat részét képező végzést pedig „eltüntették”, „törölték”, majd ezt a másodjára létrehozott, és immár az eredetitől eltérő állításokat tartalmazó dokumentumot ellátták az eredeti dokumentummal megegyező iktatószámmal. A rendőrségi megszüntető határozat rögzíti, hogy a hatósági ellenőrzés alkalmával „először kiállított” közokirat tartalmának megváltoztatását részleteiben pontosan miként követték el: az eredeti közokirat tartalmából mely adatok törlésével, és mely rovat üresen hagyásával hozták létre az „újabb jegyzőkönyvet”. A rendőrségi megszüntető határozat indoklása azt tartalmazza, hogy az osztályvezető esetében nem állapítható meg a közokirat-hamisítás bűntette, de azt nem tartalmazza, hogy az ellenőrt, aki az osztályvezető kötelességszegő utasítására elkövetett közokirat-átírást beismerte, gyanúsítottként míért nem hallgatták ki soha. A rendőrségi határozat nem tárgyalja, hogy vizsgálják-e a közokirat-hamisítás bűntettének a gyanúját akár ismeretlen, akár konkrét elkövetőnél.
- Felbújtás közokirat hamisítására: A megszüntető határozat rögzíti, hogy az osztályvezető a hivatali kötelsségét megszegte, és utasításával rábírta a beosztott ellenőröket arra, hogy ugyanazon hatósági ellenőrzésre vonatkozóan, de megváltoztatott tartalommal, így teljesen eltérő joghatással újabb közokiratot állítsanak ki. Ennek a jogszabályoknak és a jogi szabályozással harmonizáló minisztériumi szabályozóknak is teljesen ellentmondó utasításnak érvényt is szereztek, és létrehoztak egy, az első (eredeti) jegyzőkönyvvel azonos iktatószámmal megegyező iktatószámú, „második” ügyiratot. A rendőrségi határozat több helyen is részletesen rögzíti az alaki normák megszegése révén az osztályvezető hivatali kötelességének megszegése általi utasításnak a tényét. A rendőrségi határozat kétséget kizáróan megállapítja, hogy az első (eredeti) ügyirat lényegi módosítását nem önálló ötlettől vezérelten követték el, hanem ehhez a tetthez egy másik személy által kiadott kötelességszegő utasítás, rábírás vezetett. A rendőrség ezek ellenére megszüntette az osztályvezetővel szemben az eljárást hivatali visszaélés miatt, a határozat tartalma szerint pedig nem vizsgálta a közokirat hamisítására felbújtás bűntettének gyanúját.
- Közokirattal visszaélés: A megszüntető rendőrségi határozat rögzíti, hogy az elsődlegesen papíralapon kiállított jegyzőkönyvek és „taxivégzés” további sorsa ismeretlen. A rendőrség ezzel a megállapítással a közokirat megsemmisítésének, illetve eltitkolásának esetét állapította meg, azonban a közokirattal visszaélés bűntettének gyanújára a vizsgálatot a megszüntető határozat szerint egyáltalán nem terjesztette ki.
- A rendőrségi megszüntető határozat nem tér ki több olyan bűncselekmény gyanúját felvető adatra, amely a nyomozó hatóság tudomására jutott (pl. ellentmondásos tanúvallomások, ellentmondásos közlekedési hatósági határozat, amely egyazon dokumentumon belül tárgyalja, hogy hivatalból megindult az eljárás az ügyféllel szemben, ugyanakkor kijelenti azt is, hogy az ügyfelet felelősség nem terheli.). A törvény szerint az ellentmondásokat tisztázni kell a büntető eljárás során.
- Az elmulasztott nyomozati cselekmények miatt 2024.07.04.-én tett feljelentést az ügyészség nem vizsgálta ki, hanem a nyomozás megszüntetéséről rendelkező határozat elleni panasznak minősítette, és a panaszt elutasította.
- A rendőrségnek vagy az ügyészségnek a hivatali hatáskörben tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekmények feljelentési kötelezettségének elmulasztása okán tett, 2025.02.23. napi feljelentésre a nyomozó hatóság a mai napig nem adott választ.
Kecskemét, 2025.05.08.
Jogkövető magyar állampolgárok