A magyar lakosság 53 százaléka hallott már EU által társfinanszírozott projektekről a lakóhelye környékén, ami kissé elmarad a 2023-as értéktől (–2 százaléka). Ha pedig az egész Európai Uniót vesszük alapul, akkor a megkérdezettek kétharmada ismer legalább egy kohéziós politikai alapot, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), a Kohéziós Alapot, az Európai Szociális Alapot, az Interreget vagy az Igazságos Átmenet Alapot. Megnéztük, hogy mit mutat az Eurobarométer felmérés a kohéziós politika által finanszírozott projektek megítéléséről.
A magyarok ilyen projektekről főként az interneten (54 százalék), országos televízióból (40 százalék) és óriásplakátokról (44 százalék) szereztek tudomást. Az EU-s támogatások megítélése kifejezetten pozitív: a tájékozott válaszadók 85 százaléka szerint ezek kedvezően hatottak térségük fejlődésére.
A jövőbeli EU-s befektetések prioritásai között a magyar válaszadók az alábbi területeket tartják legfontosabbnak:
- Egészségügyi és oktatási infrastruktúra fejlesztése: 73 százalék – az uniós átlag: 49
- Környezetvédelem és klímavédelem: 45 százalék – az uniós átlag: 38
- Munkahelyteremtés: 42 százalék – az uniós átlag: 31
- Lakhatás és energiahatékonyság: 35 százalék – az uniós átlag: 27
A magyarok 63 százaléka szerint az EU-nak továbbra is minden régióba kellene beruháznia, nem csak a szegényebbekbe. A lakosság többsége (72 százalék) tervezi, hogy a következő öt évben is jelenlegi régiójában marad – leginkább saját döntés alapján. Ez 4 százalékkal kevesebb, mint az uniós 76 százalék.
Ha a teljes Európai Uniót vesszük szemügyre
A felmérés szerint a válaszadók 40 százaléka ismeri az uniós finanszírozású kezdeményezéseket, és közel négyötödük (79 százalék) gondolja úgy, hogy pozitívan járul hozzá az adott ország vagy régió életkörülményeihez.
A megkérdezettek kétharmada ismer legalább egy kohéziós politikai alapot, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), a Kohéziós Alapot, az Európai Szociális Alapot, az Interreget vagy az Igazságos Átmenet Alapot. A tudatosság Lengyelországban (92 százalék) és Szlovákiában (91 százalék) a legmagasabb.
A résztvevők átlagosan 17 százaléka számolt be arról, hogy személyesen részesült az ERFA vagy a Kohéziós Alap által támogatott projektből, és ez az arány egyes országokban 50 százalékra emelkedett.
A jövőbeli uniós beruházások tekintetében a válaszadók az egészségügyi és oktatási infrastruktúrák javítását (49 százalék), a környezetvédelmet, a vízkészleteket és az éghajlat-politikát (38 százalék), a munkahelyteremtést és a munkaerőpiachoz való hozzáférést (31 százalék), valamint a lakhatás és az energiahatékonyság javítását (27 százalék) részesítik előnyben.
A megkérdezettek jelentős többsége (64 százalék) úgy véli, hogy a kohéziós politikának valamennyi uniós régiót támogatnia kell, különös tekintettel a magas munkanélküliséggel küzdő térségekre (63 százalék), a hátrányos helyzetű városi térségekre (51 százalék), valamint a távoli vidéki vagy hegyvidéki régiókra (50 százalék).
