Mind a polgárpukkasztó odamondogatások, mind a markánsabb világmegfejtések elmaradtak Orbán Viktor miniszterelnök idei tusnádfürdői beszédéből, pedig nem szokott hiány lenni belőlük az évi rendszerességű nyárközepi megszólalásokban. Bejelentése szerint viszont jönnek – a Harcosok Klubjával párhuzamosan – a Digitális Polgári Körök (DPK), és természetesen nem maradhatott ki a világpolitikai helyzetelemzés sem: kontinensünk hanyatlása, az ukrajnai csatlakozás kockázata, illetve Magyarország szerepe, teendői a háborús veszélyek elkerülésében.
Magabiztos esélylatolgatás, durvának tartott ellenfél, DKP
„Az a tervem, hogy jövőre kormányzati ciklusnyitó előadást fogunk itt tartani. Ez most cikluszárás, összegzés” – jelölte ki már első mondataival a legfontosabb politikai célt a kormányfő. A demokráciában szerinte minden választás nyitott, semmilyen garancia sincs a győzelemre, de úgy látja, hogyha most lennének a választások, 106 körzetből 80-at el tudnának hozni.
Úgy látja, nem mindenkinek való a harc, ezért digitális polgári körök elindítására van szükség, hogy azok is megtalálják a helyüket, akik az országépítésben akarnak részt venni. A durvaság a baloldal sajátja elmondása szerint, a Tisza Pártot egyenesen agresszornak tartja.
(Orbán még a beszéd előtt cáfolta az előre hozott választással kapcsolatos friss felvetéseket, melyek Magyar Péter követelése nyomán alakultak ki).
Lesz-e világháború?
Trump győzelmével csökkent ennek esélye, de továbbra is vannak baljós előjelek. Három komoly nagyhatalmi haderővel kell számolni: az oroszokkal (akik visszakerültek a világtérképre a kormányfő megítélése szerint), a kínaiakkal és az amerikaiakkal.
Nőtt a fegyveres konfliktusok száma, felerősödött a fegyverkezési verseny, a beszerzések hitelből történnek, szükséges tehát a megtérülés, a megtérülés pedig maga a háború – vitte végig Orbán a gondolatmenetét.
Hogyan maradhatunk ki a háborúból?
A miniszterelnök öt fő szabályt fektetett le:
- Nem lehetünk kiszolgáltatottak, jó viszont kell ápolni a világhatalmakkal. Ez megvan az amerikaiak, az oroszok, a kínaiak, és a türk államok esetében, de nincs meg Brüsszelel.
- „„Legyen erőnk megvédeni magunkat!” Itt még igen sok teendő áll előttünk.
- Fontos az önellátási képesség, illetve a válságálló képességek kifejlesztése – mind a hadiiparban, mind energiában, mind élelmiszeriparban, mind a digitális képességekben.
Kihangsúlyozta a mesterséges intelligencia szerepét, ezt meg kell tartani nemzeti hatáskörben.
(A kínaiakat említette pozitív példaként, akik algoritmusokkal mindent hatékonyabbá tudnak tenni, és szerinte ebben a versenyben az EU semmit sem ér, önállóan kell cselekednünk.) - A humánerőforrás szerepe. GDP arányosan rengeteget költünk felsőoktatásra, a szakképzésben is versenyképesek vagyunk, és több egyetemünk ott van a világ élvonalában.
- Hosszú távú, nemzedékeken és politikai ciklusokon átívelő terv szükséges, emellett nemzeti egyetértés abban, hogy nem zárkózhatunk be semmilyen blokkba, ott kell lenni a nyugati és keleti gazdaságokban is. A cél az egyensúly a világgazdaságban.
Miben áll a magyar „nagy stratégia”?
A kormányfő kiindulópontként nevezte meg az 1920-as trianoni döntést, amikor szentesítették a vereségünket, ezzel arra kárhoztatva minket, hogy kicsik és szegények legyünk. Ezen kell változtatnunk, a küldetésünk az, hogy legyünk nagyok és gazdagok. Ez nem területi változtatást jelent, inkább az angol „great” kifejezésre gondol. Mindehhez családbarát nemzet szükségeltetik, ezáltal az „emberimport” is elkerülhető – Orbán állítása szerint mindent egybevetve már így is mi költjük a legtöbbet az EU-ban a családok támogatására.
Lesz-e európai háború?
Nem lesz, hanem van: az orosz–ukrán konfliktus európai háború.
A miniszterelnök hibának tartja, hogy ezt Európa a demokrácia-autokrácia felosztása mentén értelmezi, ez nem releváns nézőpont szerinte. Ukrajna európai integrációja pedig az erőegyensúly felbomlását jelentené, komoly egzisztenciális válságot, és ha nincs globális rend, az ahhoz vezet, hogy csak regionális túlélési zónák lesznek.
Ezúttal is felvázolta, hogy a brüsszeli politika ukránbarát kormányt szeretne Magyarországon, mindent meg is tesz érte, de a Fidesz eltökélt, sem a Demokratikus Koalíciót, sem a Tisza Pártot nem engedi a kormányzás közelébe. Békepárti kormányzás kell, annál is inkább, mert az uniós politikai döntésekben is fontos szerep hárul a kabinetjére – például az EU következő hétéves költségvetése is a háborút szolgálná, ami számára elfogadhatatlan.
Ráadásul visszatartanak – állítása szerint nekünk járó – forrásokat, amelyeket ha nem kapunk meg, ő nem szavazza meg az uniós költségvetést, amelynek elfogadásához egységes döntés kell.
Orbán beszédében összekötötte az ún. „woke ideológia” és Donald Trump amerikai elnök vámháborújának témaköreit – szerinte Európa felvállalta a progresszív ideológia támogatását, amely ellen egyébként a tengerentúlon Trump elnök is harcol, miközben valószínűleg nagyon rossz vámmegállapodások születnek majd, ez pedig kereskedelmi háborúhoz vezethet. Úgy látja, vezetőváltás kell az európai döntéshozatal élén.
Azt látja, hogy Brüsszel hidegháborúra készül Amerikával (és Kínával), és „forró” háborúra az oroszokkal, ami ellentétes a tagállamok érdekeivel. Majd szabadjára engedte az összeesküvés-elméletekkel kacérkodó gondolatait: lehet, hogy valamiféle föderalista terv állhat akár a háttérben, vagy az, hogy a gazdaság csak hadi gazdálkodással, kölcsönökkel tartható fenn. De az ukrán zavarosban halászás is segítheti egyes szereplők gazdasági érdekeit. Angliát kiengedtük, Ukrajnát meg fel akarjuk venni, ez őrület, de van benne rendszer.
Migránsoktól a melegellenességig
A beszéd végén a korábbi slágertéma, a bevándorlás kérdésköre sem maradhatott el. „A migráció miatt Közép-Európáé a jövő” – szögezte le, majd rámutatott, hogy Németországban a diákok 42 százaléka migrációs, Bécsben a tanulók 41 százaléka muszlim hátterű. Az afrikai kontinens megindulása pedig még előttünk áll.
A nagyvárosok szerinte rövid időn belül muszlim többségűvé válnak, megtörténik majd a lakosságcsere.
Úgy látja, a nyugat nem érti a keresztény kultúra megtartó erejének lényegét, és a veszélyt sem ismerte fel. A hitbéli kereszténység számukra már csak múlt idő, az élő hit zsugorodik, ugyanakkor az abból kifejlődött keresztény kultúra koordinátarendszerként még létezik. De ami felé tartanak, az a zéró vallási állapot, a zéró kereszténység, amikor a kulturális örökség is kiszorul.
A kultúrafeladási pillanat akkor érkezik el szerinte (és így nem maradt ki a beszédből egyetlen jellegzetes NER-motívum sem), amikor törvényi erőre emelik az azonos neműek házasságát.
Tíz év múlva tehát a kormány feladata lesz már nem csak a déli, hanem a nyugati határok megvédése is.
[A Magyar Hang helyszíni beszámolója további részletekkel szolgál a miniszterelnök beszédéből, illetve elolvashatjuk Németh Zsolt külügyi bizottsági elnök, és Tőkés László erdélyi református lelkész felszólalásának összefoglalóját is.]