A magyar építőipar toplistájának alakulása nem csupán gazdasági trendekről árulkodik, hanem jól lekövethető benne a politika mélyreható hatása is. Az elmúlt tizenöt évben a NER-közeli vállalkozások gyakorlatilag monopolhelyzetet vívtak ki maguknak: ezermilliárdok áramlottak feléjük, jellemzően állami forrásokon keresztül, miközben egyre inkább háttérbe szorultak a korábban erős pozíciókkal rendelkező multinacionális és kevésbé politikailag kötődő hazai cégek. Lapszemle.
A G7 cikkéből emelünk ki néhány erős részletet:
- Jelenleg az ország 20 leggazdagabb embere közül kilenc egyértelműen kormányközeli milliárdos, akiknek többsége 2010-ben még a százas listán sem szerepelt. Az elmúlt 15 évben meggazdagodott NER-oligarchák nagy része pedig az építőiparban alapozta meg vagyonát, és ezt forgatta később tovább más ágazatokba is. Így indult Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István vagy éppen Paár Attila milliárdosi pályafutása is, de nincs távol az építőipartól az ingatlanokban utazó Jellinek Dániel és Tiborcz István sem.
- Az igazi átrendeződés a Simicska-Orbán háború, 2015-ös kirobbanása után indult meg, amikor a Közgép szinte minden állami megrendelését elvesztette, amivel két év alatt lényegében lenullázták az egykori Fidesz közeli vállalatot. Ekkor indult meg a Market és a Duna Aszfalt igazi szárnyalása – és tart ma is.
- Két évvel később már három Mészáros-cég volt a top 15-ben, és a következő néhány esztendőben az egykori gázszerelő és más kormányközeli oligarchák vállalatai a nyugati cégeket is elkezdték leszorítani a listáról. Ez a folyamat 2022-ben érte el a csúcsát. Abban az évben a szektor 15 legnagyobb árbevételű vállalatából hat volt Mészáros Lőrinc nevén, és további öt valamely másik kormányközeli milliárdos tulajdonában.
- Ebben a másfél évtizedben nyolc NER-cég közel 7900 milliárd forint árbevételre tett szert. A cégek között ráadásul akad olyan, amely nem is 15 év alatt hozott össze több százmilliárdos bevételt: a 2024-es harmadik, összesített kilencedik, Mészáros-féle V-Híd Zrt.-t például csak 2015-ben alapították.
Az egyik legnagyobb probléma azzal van a G7 szerint, hogy a közbeszerzéseket közvetlenül megnyerő NER-cégek munkája sok esetben a tender behúzásával véget is ér. Erről a járadékvadászatnak nevezett jelenségről a lapp többször írt. Ahogy egy korábbi cikkükben fogalmaztak: „ezeknek a vállalatoknak az egyetlen versenyelőnye, hogy másoknál sokkal hatékonyabban nyernek el állami megbízásokat, amiket utána nagyrészt továbbpasszolnak másoknak, lehúzva a saját hasznukat”.
A teljes cikk elvolasható a telex.hu/g7 oldalán.