„Van egy programunk, hogy az összes magyarországi uszodát megpróbáljuk állami, egységes átvételbe tenni. Meghirdettünk egy programot annak idején, hogy minden általános iskolás gyereket úgy engedünk ki a kezünkből, hogy megtanítjuk őket úszni, ehhez uszodák kellenek. Az országban mindenhol uszodákat építettünk és építünk, és ehhez viszont a fenntartás nélkülözhetetlen, hiszen vannak olyan önkormányzatok, akik nem tudják korlátlanul az emberek rendelkezésére bocsátani” – magyarázta Lázár János építési és közlekedési miniszter a már napi rendszerességgel jelentkező Lázárinfón egy kérdés apropóján még július 31-én.
Ennek kapcsán a következő kérdésekkel fordultunk a minisztériumhoz:
- Felmerült-e, hogy az állam átvegye a Kecskemét városi fenntartásában lévő uszodát, amely jelenleg lízingelt konstrukcióban működik? (A lízing futamideje egyébként 2034-ben jár le, és az önkormányzati kezességvállalás a Hírös Sport Nonprofit Kft. 17.874.385 euro összegű beruházási hitelének évenkénti tőke- és kamattörlesztését tartalmazza 400 forint/euro árfolyamon számolva.)
- Folyik-e egyeztetés az uszoda esetleges állami átvételéről Kecskemét városvezetése és a minisztérium között?
- Bács-Kiskun vármegyében más települések esetében is felmerült-e az uszodák állami tulajdonba vétele? Ha igen, mely városokról, létesítményekről van szó?
Rövid választ kaptunk, mely így szól:
„Az Önkormányzati uszodák üzemeltetésével kapcsolatos konkrétumok jelenleg nem ismertek.”
A miniszter által ismertetett eredeti kérdés egyébként az egri Makovecz Imre által tervezett júliustól műemléki védettség alatt álló Bitskey Aladár Uszoda jövőbeni sorsáról szólt, amelynek átvételét elsőként tervezi az Építési és Közlekedési Minisztérium. Igaz, Lázár János szerint csak akkor, ha „van egy ilyen terve az önkormányzatnak”. Azonban a tárcavezető azt is közölte, hogy elrendelte csaknem ötven magyarországi Makovecz-épület, építmény műemléki védettségét.