Akár az uniós támogatás 3 százalékát is kockáztatja az a polgármester, aki elhallgatja, hogy az EU finanszírozta a projektet

Amióta Brüsszel az egyik „főellenség” – és ez már régóta így van -, a kormányzati szereplők és a kormánypárti polgármesterek, képviselők szeretik „elmismásolni”, elhallgatni beszédeikben, közösségi oldalaikon, hogy egy-egy projektet teljes egészében vagy nagy részben az Európai Unió finanszírozott és a saját sikerükként mutatják be. Pedig az Európai Parlament és a Tanács részletesen szabályozza a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs kérdéseket, és ha a kedvezményezett – önkormányzat, intézmény – nem tesz eleget ezirányú kötelezettségeinek, akkor akár a támogatás legfeljebb 3 százalékát is visszavonhatják. Például a volt Rudolf-laktanya felújított kislovardájának, a KENTER-re keresztelt közösségi térnek az esetében ez több mint 43 millió forint lenne.

„Az EU támogatás ismertetésének elmulasztása a beszédek során a szabályok megsértésének tekinthető, azonban ezt az adott körülmények alapján kell meghatározni” – tájékoztatta a KecsUP Hírek szerkesztőségét az Európai Bizottság. Megnéztük ezeket a bizonyos szabályokat és néhány uniós finanszírozású projektet, hogyan kommunikálnak az érintett magyar felek, mennyire próbálják titkolni, láthatatlanná tenni az EU támogatását.

„A tagállamokban a programhatóságoknak, a kedvezményezetteknek és az érdekelt feleknek fel kell hívniuk a figyelmet az uniós támogatás eredményeire, és ennek megfelelően tájékoztatniuk kell a közvéleményt. Az átláthatósági, kommunikációs és láthatósági tevékenységek alapvetően fontosak ahhoz, hogy az uniós tevékenységek helyi szinten láthatók legyenek, és azoknak valós, pontos és naprakész információkon kell alapulniuk” – az Európai Parlament és a Tanács közös, 2021 júniusi rendelete általánosságban így szól a kérdésről.

És hogy miért fontos ez az Uniónak? A kohéziós finanszírozás minden évben több ezer projektet támogat Európa-szerte, a mindennapokban ezek testesítik meg a legkézzelfoghatóbb módon a tagállamok polgárai számára az Európai Unió létét, működését. Ezeknek az építkezéseknek, programoknak, fejlesztéseknek a bemutatása, a róluk való híradás, kommunikáció hívhatja fel leghatékonyabb módon az emberek figyelmét arra, hogy az Európai Unió milyen előnyökkel jár életükre nézve.

És – mint ahogy az az Európai Bizottság által a tagállamoknak készült iránymutatásból kiderül – a kommunikációs és láthatósági követelmények nemcsak tanácsok, kérések: jogilag kötelező erejűek, és konkrét kérdésekre vonatkozó iránymutatással egészülnek ki.

A kohéziós politika kommunikációjának erősítése mellett erős érv volt, hogy a 2016 júniusában tartott véleménynyilvánító népszavazáson a Egyesült Királyság lakói többségében az Európai Unióból való kilépés mellett voksoltak.
Itthon a Széchenyi 2020 brand nagyon futott, de ennek főként a kormány látta hasznát – míg hazai programtervezet ismertsége 71 százalékos volt, azt már csak a válaszadók 35 százaléka tudta, hogy a pályázatok részben vagy egészben uniós forrásból valósultak meg.

Nem árt azt sem tudni, hogy a már említett EP-ET rendelet arra is kitér: ahhoz, hogy az említett követelmények végrehajthatók legyenek, a programhatóságok és az Európai Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy korrekciós intézkedéseket alkalmazzanak. Utána pedig pénzügyi szankciókkal élhetnek, ha a kommunikáció terén valaki nem tartja be a szabályokat. Ez az előző, 2014-2020-as időszakhoz képest változás, szigorítás.

A kommunikáció és az EU láthatóságának növelése általános kötelezettség. A programok többsége esetében a részletes szabályok bizonyos fokú arányosságot tartalmaznak, de ez érthető is: azokkal a projektekkel szemben, amelyek nagyobb támogatást kapnak, a kommunikációs elvárások is magasabbak.

A kommunikációs és láthatósági kiadások általában az elszámolható költségek közé tartoznak, szóval az Európai Unió még ki is fizeti a „reklámozását”. Mégis általában azok az üzenetek maradnak el, amelyek egyébként pénzbe sem kerülnének (viszont a legtöbb emberhez eljuthatnának) – mint mondjuk az uniós forrás megemlítése egy zárórendezvényen, sajtótájékoztatón.

Konkrétan milyen szabályokról van szó?

• A már többször említett EP-ET rendelet egyrészt részletesen meghatározza, hogy az Unió emblémáját – azúrkék mezőben tizenkét aranysárga csillag – miként lehet használni „Az Európai Unió támogatásával” vagy „Az Európai Unió társfinanszírozásával” szöveggel együtt. Itt olyan részletekre kitérnek, mint betűtípus, szabványszínek, szöveg elhelyezése, más logó vagy nemzeti zászló használata.
• Minden egyes tagállam kommunikációs koordinátort nevez ki a támogatásokkal kapcsolatos láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekre vonatkozóan.
• Témánk szempontjából a legfontosabbak a kedvezményezettek feladatai. Ez általában egy önkormányzat, intézmény, egyesület.
• A hivatalos honlapján, vagy ha van, közösségimédia-oldalain „a támogatás mértékével arányos rövid leírást” kell közölni a projektről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket, és kiemelve az Európai Uniótól kapott pénzügyi támogatást.
• „Az Unió által fizetett támogatást kiemelő, jól látható nyilatkozat szerepeltetése” a nyilvánosság vagy a résztvevők tájékoztatására szánt dokumentumokon és kommunikációs anyagokon.
• Jól látható tartós táblák vagy hirdetőtáblák kihelyezése az Unió emblémájának megfelelő feltüntetésével, amint megkezdődik az építkezés, felújítás, üzembe helyezés. Egyes projekteknél – amelyeket az Európai Regionális Fejlesztési Alapból vagy a Kohéziós Alapból finanszíroznak – akkor kell tábla, ha az összköltség meghaladja az 500 ezer eurót (jelenleg kb. 200 millió forint). Más projekteknél (Európai Szociális Alap Plusz) már 100 ezer euró (40 millió forint) összköltség fölött is szükséges táblát kitenni.
• Egyéb projekteknél elegendő egy minimum A3-as méretű poszter vagy azzal egyenértékű elektronikus kijelző is.
• Stratégiai fontosságú és 10 millió eurót (4 milliárd forint) meghaladó összköltségű beruházások esetében – igény szerint – kommunikációs rendezvény vagy tevékenység szervezése.

A szabályok ismeretét és betartását a nemzeti irányító hatóságnak kell(ene) biztosítania, ez elég nagy önállóságot ad a tagállamoknak.

Mi lesz, ha a kötelezettségeket nem teljesíti a kedvezményezett?

A rendelet szerint ha a kedvezményezett nem tesz eleget kommunikációs kötelezettségeinek, és nem került sor korrekciós intézkedések meghozatalára, az irányító hatóságnak – az arányosság elvét figyelembe véve – intézkedéseket kell hoznia az alapokból az érintett projekthez nyújtott támogatás legfeljebb 3 százalékának visszavonása formájában.

A hibák tehát akár orvosolhatóak akár utólag is – persze abban az esetben, ha ez egyáltalán lehetséges. Egy projektzáró rendezvényt nyilvánvalóan nem fognak mégegyszer megtartani csak amiatt, hogy a polgármester vagy országgyűlési képviselő – véletlen vagy szántszándékkal – elmulasztotta megemlíteni az Európai Unió támogatását.

Egyébként az EU-ban vita van a támogatás egy részének visszavonásáról, ennek a büntetésnek az alkalmazásáról – egyes tagállamok nem értenek vele egyet, és valójában igen ritkán fordul elő, hogy meg is teszi ezt a lépést az EU.

Megkérdeztük az Európai Bizottságot: azonkívül, hogy nem elegáns és korrekt, vajon sérti-e a szabályokat, ha például egy polgármester szóba sem hozza az uniós finanszírozást sem beszédében, sem nyilatkozataiban, és a kedvezményezett önkormányzati intézmény sem tesz erről említést kommunikációjában?

„Az eseményeknél a láthatóság különböző módokon biztosítható: bannerek, kiadványok, az uniós támogatás megfelelő említése PowerPoint diákon, beszédek alatt és egyéb módokon. Az EU támogatás ismertetésének elmulasztása a beszédek során a szabályok megsértésének tekinthető, azonban ezt az adott körülmények alapján kell meghatározni” – tájékoztatta a KecsUP szerkesztőségét az Európai Bizottság.

Hozzátették: a megosztott irányítás elveivel összhangban ahol a Bizottság és a nemzeti hatóságok közösen kezelik az uniós forrásokat, az uniós láthatósági szabályok betartásának biztosítása nagyrészt a nemzeti irányító hatóságok hatáskörébe tartozik.

Hogyan kommunikál a kecskeméti önkormányzat az Európai Unió által biztosított támogatásokról?

Ezt egy konkrét példán keresztül vizsgáltuk meg, az egykori Rudolf-laktanya területén lévő kis fedett lovardaépület felújítása kapcsán.

Az új, oldalról teljesen nyitott közösségi központ kialakítására nem kis összeget, összesen 1 milliárd 785 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el kedvezményezettként az önkormányzat az úgynevezett Terület- és Településfejlesztés Operatív Program keretében. A projekt hivatalos neve egyszerűen gyönyörű: „A Rudolf-kert építészeti és közterületi fejlesztése, szinergiában a város gazdaságilag fenntartható célkitűzéseivel”.

A palyazat.gov.hu szerint 81 százalékát az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozta, magyarán az „uniós pénz” valószínűleg 1 milliárd 446 millió forint volt, a maradék 339 millió forint pedig haza (állami és önkormányzati) forrás.

Azért vagyunk bizonytalanok, mert a kecskemet.hu oldalon arról írnak 2019 februári dátummal, hogy a projekt „1.611.000.000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert. A támogatás mértéke 100%, a támogató alap az Európai Regionális Fejlesztési Alap.” A különbség oka vélhetően abban kereshető, hogy az építkezés-felújítás költségei emelkedtek, méghozzá elég jelentősen (a végösszeg a már említett 1,785 milliárd, azaz 174 millió forinttal drágult meg a projekt).

Tervezett időszaka 2016. november 1. és és 2023. december 31. volt (a projekt azonosító száma is utal rá, hogy 2016-ban nyert a város a pályázaton – nem ma volt). A záródátumhoz képest elég sokat, közel két évet csúszott a befejezés, hiszen a hivatalos átadót (amelyre még kitérünk bővebben) 2025 augusztusában tartották.

Érdekesség, hogy az épület acél rácsos és vasrudas tartószerkezetét Gustave Eiffel irodája tervezte – akárcsak a neves párizsi Eiffel tornyot.”

„A beruházás célja a műemléki védettség alatt álló beavatkozási területen olyan rehabilitációs jellegű környezetrendezés, úthálózat építés, valamint zöldfelület rendezés, mely a területen külön projekt keretében tervezett és megvalósuló oktatási, kulturális, szociális és turisztikai létesítmények kialakítását alapozza meg” – olvasható a cirkalmas projektleírásban. Az átadó ünnepségen a polgármester Kecskemét „legújabb, leginnovatívabb” rendezvénytereként jellemezte, „amely merész ötletekkel teli” – azt majd a jövő dönti el, mennyire volt jó elképzelés, mennyire lehet kihasznált egy oldalt nyitott, felül fedett rendezvénytér.

Táblák

Az építkezés (vagy legalábbis egy szakaszának) ideje alatt két nagyméretű tábla is ki volt helyezve a projektről, rajta a támogatás összegével és a következő felirattal: „Köszönjük a Magyar Állam és az Európai Unió támogatását” (lényegtelen apróság, de valamit azért jelez: akár a támogatási összeg nagyságát, akár a betűrendet vesszük, az Európai Unió kívánkozna az első helyre, dehát nem csodálkozunk, hogy csak a Magyar Állam után következhet).

• Az egyik tábla az egykori laktanyakerítésre volt kihelyezve, az Izsáki út felől – csakhogy ezt a kerítést már rég elbontották (ennek időpontjában nem vagyunk biztosak, talán az Izsáki út négysávúsítása alatt).

• Egy másik tábla pedig az Olimpia utca felőli kerítésen volt (ezen a részen a Kada iskola jövőbeli épületei helyezkednek el). Ennek is már hűlt helye, és ismét bebizonyosodott, milyen hasznos eszköz is a Google Utcakép: a 2024 augusztusi felvételen látható a tábla eltűnése előtti fázis, azaz amikor a tábla már leszakadva félig a földön hever.

• Ilyen nagyméretű táblát a már átadott épületen és környékén már sehol nem láttunk. Egy jóval kisebbet helyeztek fel belül, de nem a csarnok közepén, oldalsó falain, hanem egy viszonylag eldugott sarokban, a portahelyiség mellett.

Honlap, közösségi oldal

• A projektnek és/vagy a KENTER-nek külön honlapja nincs.
• Az önkormányzat honlapján (www.kecskemet.hu), eléggé eldugva van egy külön aloldala az uniós finanszírozású projekteknek, ott ez is megtalálható, a kötelező elemekkel (Európai Unió emblémája, EU és ERFA megnevezése), valamint viszonylag részletesnek mondható projektleírással (benne az uniós támogatás összegével), fotókkal, valamint egy-egy sajtóközleménnyel a kezdésről (még 2019. február 14-re datálva) és a befejezésről (2025. augusztus 19.).

• Az önkormányzat hivatalos (bár nem túl gyakran frissülő) Facebook-oldalán (bizony, van ilyen) egyetlen bejegyzést sem találtunk a projektről – a megvalósítás alatti időszakból és az átadásról sem.

Meghívás a megnyitóra

A megnyitó ünnepségre a meghívókat – információink szerint – a Hírös Agóra küldte ki (mint az épület jövőbeli „gondozója”, üzemeltetője). A sajtónak szóló meghívó szinte szóról szóra ugyanaz volt – egyetlen szó sem esik benne az Európai Unió által nyújtott támogatásról. Ez meghívónál még kisebb gond, a sajtóanyagnál, sajtóközleménynél viszont – legalábbis a korrekt, tisztességes tájékoztatás szempontjából – már elég nagy probléma.

A nyilvánosság minél szélesebb körű biztosításáért etéren sem tettek meg mindent: a 25 ezer követővel rendelkező KecsUP Híreknek nem küldtek meghívót (nem lepődtünk meg, már hozzászokott szerkesztőségünk, hogy az önkormányzat és intézményei, cégei által szervezett eseményekre, rendezvényekre, sajtótájékoztatókra nem invitálnak meg minket).

A megnyitó ünnepség

Mivel meghívás híján nem tudtunk ott lenni a megnyitón, azt, hogy pontosan mi hangzott el, csak az önkormányzati-kormánybarát sajtóban megjelent tudósításokból, valamint a helyszínen jelenlévő, a KecsUP-pal szimpatizáló vendégektől kapott információkból és hanganyagokból tudjuk rekonstruálni.

Igazából arra voltunk leginkább kíváncsiak, a beszédekben elhangzott-e, hogy az Európai Unió közel másfél milliárd forintos támogatásából valósult meg a rendezvénytér.

• Egy szerkesztőségünkhöz eljutott hangfelvétel alapján Szemereyné Pataki Klaudia polgármester beszédében egyetlen szót sem ejtett az uniós forrásról. Több mint 6 perc alatt sok mindenre kitért, de erre egyáltalán nem. Beszélt például arról, hogy:

– „Nagyon, nagyon rögös volt az út, mire ezzel az épülettel is elértünk egy állomáshoz…”

– A volt Rudolf laktanya örökségvédelem alatt álló 10 hektáros területe „ugye ékteleníti most már évtizedek óta a várost, egy eléggé csúnya foltja a városnak”.

– Még azt is felvetette, hogy „honnan szerezzünk rá forrást, és akkor itt mindig a forrás a hatalmas nagy kérdés” – de itt sem szúrta be, hogy az Európai Unió megoldotta ezt a talányt.

– Összegzése szerint a volt laktanya területén „nagyon szép örökségvédelmi feladatot hajtottunk végre”, „nagyon jó funkciókat találtunk a terület megújítására”, megemlítve a Család-és Gyermekjóléti Központot és a jövendőbeli Kada iskolát.

– „Sikerült úgy a beruházást előkészíteni, olyan kivitelezőt találni, olyan tervezőket találni, akik igenis megértették a kor szellemét, megértették azt, hogy itt egy nagyon komoly öröksége van a városnak, és hogyan tudjuk ezt az örökséget megőrizni, és egy új, modern formában használhatóvá tenni” – itt is kézenfekvő lehetett volna a pénzügyi részletekre is kitérni, de nem tett ilyen kanyart a polgármester.

– Lehet, hogy nem akarta számokkal, adatokkal telezsúfolni beszédét, de azt azért belecsempészte, hogy a volt laktanya területe 10 hektáros és ebben a tanévben mintegy 25 ezer diák kezdi meg a tanulmányait a városban.

– Szemereyné Pataki Klaudia reményei szerint egy ifjúsági, családi, közösségi térré válik a KENTER, „az ifjúság számára is ez egy új lehetőség, egy új kapu, amelyet meg tudunk nyitni számukra”.

Megnéztük a meghívott helyi sajtó tudósításait, ezekből is az derül ki, hogy polgármester nem hozta fel az uniós támogatást beszédében.

Az önkormányzati sajtónak, a KTV-nek-Hírös.hu-nak nyilatkozva tett ugyan említést arról, hogy ennek a projektnek bizony van köze az Európai Unióhoz, de ekkor sem beszélt a támogatás mértékéről: „Jó félévvel ezelőtt járt itt az Európai Bizottság Monitoring bizottsága, hogy leellenőrizze, tényleg jó helyre kerülnek-e az EU-s forrás és együtt léptünk be először az elkészült épületbe. Mindenkinek leesett az álla, az enyém is.”

• Szerkesztőségünk Barta Dóra beszédéről is kapott hangfelvételt, a KENTER-t üzemeltető Hírös Agóra ügyvezetője sem tartotta fontosnak megemlíteni az EU támogatását, ez derül ki az önkormányzati sajtó tudósításából is. Viszont a „különleges” és „exkluzív” jelző többször is elhangzott. Részlet a beszédből:

„…egyedi színfontja Kecskemétnek, de merem azt mondani az országnak is. Mégpedig azért, mert páratlan, olyan ajánlatai és olyan különleges egyediséget hordoz, amiben kreativitás, fantázia, tudás, szakértelem és közösség egyaránt megfér. Bízom benne, hogy mindenki, amikor belépett ebbe az épületbe, akkor az első benyomása az volt, hogy milyen különleges, exkluzív, nagyszerű és azt mondom építészetileg és egyedi sajátosságokat hordozó helyszínre lépett. És az is volt a szándékunk, hogy megmutassuk azt a különleges exkluzivitását, azt a végső pontot, ahová fejlődhet egy ilyen rendezvényhelyszín.”

„Magáról az épület múltjáról Balogh Zoltán, az önkormányzat Fejlesztéspolitikai Iroda vezetője tartott részletes előadást” – írta a Hírös.hu, a Hírös Agóra Facebook-posztja szerint pedig az irodavezető „ismertette a KENTER megvalósítását megalapozó projekt és a pályázati folyamat főbb mérföldköveit”. Elképzelhető, hogy az uniós projektekkel a Városházán foglalkozó szakember megemlítette az EU-s támogatást és annak mértékét – a tudósítások szerint nem, de lehet, hogy ezt a részt csak kihagyták az önkormányzati sajtóban (Balogh Zoltán beszédét pedig nem kaptuk meg hanganyagban, így ezt nem tudtuk ellenőrizni). De – az irodavezető munkáját, annak fontosságát abszolút mértékben elismerve – természetesen jelzésértéke van annak, ha úgymond „rá osztják ki”, hogy hozza szóba az EU-s finanszírozást, a polgármester és intézményvezető pedig nem foglalkozik ilyen részletekkel. Nyilván ez már politika, ahogy mondani szokás.

Így viszont minimális esély sem volt arra, hogy a tudósításokba a városvezetőtől idézve kerüljön be az az információ-morzsa, hogy a megvalósítás költségeit négyötöd részben az Európai Unió fizette, és ha ez nincs, akkor nagy valószínűséggel nincs sem kislovarda-felújítás, sem megnyitó ünnepség. Nem valószínű, hogy ez véletlenül alakult így.

Persze ettől még a Hírös.hu és Baon.hu leírhatta volna cikkében, hogy az EU mekkora forrást adott, de valahogy mégsem tették. A Baonnál például ez jelent meg: az önkormányzat „1,785 milliárd forint vissza nem térítendő, százszázalékos intenzitású támogatást nyert” – az uniós finanszírozásról sem ebben a mondatban, sem az egész tudósításban nincs szó (a Baon.hu egy másik, még a megnyitó előtt megjelent cikkében viszont szerepel).

Nagyon érdekes, hogy a megnyitóról és a KENTER-ről egyáltalán nem posztolt a polgármester Facebook-oldalán. A Hírös Agóra – amely, mint már említettük, az épületet fogja üzemeltetni – tett közzé bejegyzést, bár az már tényleg kicsit komikus, hogy posztjában ugyan köszönetet mondott – de nem ám az EU-nak, hanem „a megnyitó különleges zöld dekorációját” biztosító kertészetnek (és ezzel természetesen nem azt mondjuk, hogy a kertészet ne végzett volna kiváló munkát és ne érdemelt volna köszönetet).

Nem példa nélküli eset

Persze nem ez volt az első, és vélhetően nem is az utolsó eset, hogy egy megnyitón és a projekt előzetes-utólagos kommunikációjában a kormánypárti politikusok „elfelejtkeztek” az uniós pénzekről.

• Például áprilisban beszámoltunk arról, hogy Vitályos Eszter kiemelten beszélt a kecskeméti Csipcsirip Bölcsődéről a propaganda Jóhír-percek sorozat részeként. A kormányszóvivő perceken át taglalta, hogy azokban a hetekben milyen beruházások valósultak meg az országban. Ezek egyik kiemelt példája lett a széchenyivárosi bölcsi, amelynek átadójáról  selfizgettek, videózgattak a helyi Fidesz-tagok. Vitályoshoz hasonlóan, a posztjaikban természetesen ők is elfelejtették megemlíteni, hogy a felújítás 809,60 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatásból valósult meg, amelyhez a kecskeméti önkormányzat 291 milliót adott még hozzá.
• 2024 júliusában nyílt meg a Puszta Kapuja,  a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kétszintes látogatóközpontja Bugacon. 288 millió forintból építették meg – ahogy Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára többes szám első személyben kijelentette, ennyiből „hoztuk létre ezt az objektumot és a hozzá kapcsolódó létesítményeket”. A hivatalos megnyitón ugyanakkor arról egy szó sem esett, hogy a projekt döntő részben uniós támogatásból valósult meg (KEHOP-os pályázat volt, mely forráskeretének 85 százaléka uniós forrás a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, míg 15 százaléka hazai forrás Magyarország költségvetéséből).

Szerkesztésben közreműködött Falusi Norbert.