Bócsa határában egy modern talajjavító trágyaüzemnek kellene működnie, amelyre a Kologarn Kft. 632 millió forint uniós támogatást kapott. Ehelyett még 2021 telén Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő mindössze egy homokkupacot, egy nagyobb trágyahalmazt, egy ipari áramdobozt és a kötelező uniós táblát találta a helyszínen. Az ügy akkor bejárta az országos sajtót, ám arról kevés szó esett, hogy a kifizetett 474 millió forint állami előleg visszakövetelése megtörtént-e, vagy még mindig bottal ütik a közforintok nyomát. A vádemelést követően az ügy jelenleg a Kecskeméti Törvényszéken van folyamatban.
A bócsai, „metagenomikai alapon optimalizált, termesztéstechnológiai-specifikus szerves talajkondicionáló fejlesztése” című projekt – nem véletlenül tekinthető állatorvosi lónak – két szempontból érdemel külön említést. Egyrészt azért, mert soha nem valósult meg, így a gazdák elestek egy korszerű, természetes alapú talajjavítótól, amely részben orvosolhatta volna a Homokhátság mezőgazdasági problémáit. Másrészt pedig azért, mert felvetődik a kérdés: ki és miért engedte, hogy erre a meg nem valósult projektre előre kifizessenek közel félmilliárd forintot, a támogatás jelentős részét.
Hiába érkezett kevesebb uniós forrás Magyarországra, az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF így is bőven kapott munkát: legutóbbi jelentésük szerint 2023-ban 11 magyar ügyben vizsgálódtak, ennél többet csak Romániában (16) és Bulgáriában (14). A különbség azonban jelentős: Románia és Bulgária tagja az Európai Ügyészségnek, Magyarország viszont nem. Így nálunk csak a nemzeti hatóságokon múlik, mi lesz az OLAF-ajánlásokkal. Ezek közül tavaly kettő vádemeléshez vezetett, egy ügyet ejtettek, tizenötben pedig nem született döntés.
A Kologarn Kft. – konzorciumban a soltvadkerti Bács Projekt Csoport Kft.-vel – még 2017 februárjában nyert 632 millió forintot a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében. A program célja az volt, hogy olyan hazai vállalkozások kutatás-fejlesztését támogassák, amelyek piacképes termékeket, szolgáltatásokat vagy technológiákat hoznak létre. Összesen 64 milliárd forint állt rendelkezésre, a támogatás mértéke cégenként 50 millió és 1 milliárd forint között mozgott. A kiírás utáni érdeklődést mutatta, hogy a keretre beérkezett igény 566 százalékos volt. Ilyen feltételek között nyert a 2010-ben alapított bócsai cég, amely zöldség- és dinnyetermesztéssel, valamint baromfitenyésztéssel és állateledel-gyártással is foglalkozott.
Hadházy Ákos szerint a cég sikerében közrejátszhatott, hogy bár a kiskőrösi tulajdonosok neve a nagyközönség előtt ismeretlen volt, a vállalkozásnak tulajdonrésze volt Simonka György exfideszes Paprikakert-TÉSZ Kft.-jében. Ez az a cég, amely a 24.hu cikke szerint jogszabály-módosítások révén próbálta elkerülni a szabálytalanul felhasznált 413,9 millió forint visszafizetését, amelyeket Simonka a parlamentben érhetett el. A költségvetési csalással vádolt volt fideszes országgyűlési képviselő ma Pusztaottlaka megválasztott polgármestere, aki a megválasztását követően rögtön bejelentette, hogy 2026-ban ismét indulni kíván az országgyűlési választáson.
A projektet meg nem valósító cég ügyében a NAV már 2019 októbere óta nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt, de gyanúsított még 2022-ben sem volt – ezt Hadházy Ákos közölte, miután Polt Péternél, az akkori legfőbb ügyésznél érdeklődött. Akkor derült ki az is, hogy a Pénzügyminisztérium szabálytalansági eljárást indított a projekttel szemben, és a szabálytalanság megállapítását követően megszüntette a támogatási szerződést, valamint feljelentést tett költségvetési csalás gyanúja miatt.
Agrártámogatások nyomában – az értékesítési láncokban magyar, román és szlovák cégeket is felhasználtak
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség nemcsak a Kologarn Kft. ellen emelt vádat üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt, hanem további legalább hét gazdasági társaság ellen, miután mintegy 6 milliárd forintnyi agrártámogatás körül találtak szabálytalanságokat. A büntetőügy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában nyújtott mezőgazdasági támogatásokra terjedt ki, amelyek keretében jelentős uniós forrásokat ítéltek oda állattartó telepek korszerűsítésére, technológiai berendezések fejlesztésére, nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálásra, kertészeti gépek beszerzésére, valamint a kertészetek modernizálására.
A Kologarn-ügy sajátossága, hogy a magyar állam előre kifizetett több százmillió forintot, amelynek visszakövetelése ma is tart. A KecsUP Hírek írásban fordult az illetékes minisztériumhoz, valamint az ügyészséghez, hogy megtudja: tart-e még a nyomozás, van-e már gyanúsított, és hol tart a kifizetett előlegek visszakövetelése. Cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a minisztérium, kérdésünkre viszont a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség közölte:
- Az öt vádlottat érintő büntetőügyben 2024. június 24-én vádiratot nyújtottak be üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete, jelentős értékre üzletszerűen, bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.
- A vádirat szerint a bűnszervezetet irányító két férfi 2014 és 2018 között költségvetési támogatások jogtalan megszerzésére törekedett. Ennek érdekében több, közvetlenül vagy közvetve irányításuk alatt álló gazdasági társaságot vontak be, és fiktív számlázási láncolatot hoztak létre. A beruházásokhoz szükséges technológiai berendezéseket, eszközöket és termékeket jelentősen túlárazva állítottak ki számlákat, amelyekkel a tényleges költségeknél jóval magasabb összegű beszerzéseket igazoltak.
- A többlépcsős értékesítési láncokban magyar, román és szlovák cégeket is felhasználtak, amelyek szerepe kizárólag a látszat fenntartására korlátozódott: fiktív számlák kiállítása, valótlan tartalmú bizonylatok készítése, valamint színlelt pénzügyi teljesítéseket tartalmazó banki tranzakciók lebonyolítása.
- A bűnszervezet irányítói ezzel 474,6 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.
- Az öt vádlott közül ketten irányítóként, egy társuk tagként felel a bűnszervezetben való részvételért. Velük szemben az ügyészség fegyházbüntetés kiszabását indítványozza, feltételes kedvezmény lehetősége nélkül. A másik két vádlott esetében börtönbüntetés kiszabását kezdeményezték. Emellett az ügyészség a jogtalan gazdagodás mértékének megfelelően – 4, 20, 65 és 354 millió forint erejéig – vagyonelkobzást is indítványozott. A vádemelést követően az ügy jelenleg a Kecskeméti Törvényszéken van folyamatban.
Továbbá annyi biztos még – teszi hozzá ezt már a KecsUP Hírek, hogy a Kologarn Kft.-t időközben felszámolták, ahogy 2024-ben a Bács Projekt Csoport Kft.-t is, amely 2010 óta folytatott építőipari tevékenységet, többek között mezőgazdasági beruházásokat.
Eltékozolt közmilliárdok
„Érthető, hogy az apparátus számára kihívást jelenthet az ilyen pályázatok elbírálása, hiszen laikusok számára nem mindig könnyű észrevenni a sok latin kifejezés mögött, mekkora kamu az egész. Ugyanakkor erre lehetne felkészülni szakmai bírálóbizottságokkal, és ha az ügyészség működne, és lebuktatná az ilyen eseteket, az elkövetők sokkal kevésbé lennének bátrak.” – fogalmaz Hadházy Ákos.
Az eltékozolt közpénzek illusztrálására szolgálhat egy másik, sokat vitatott, Kecskeméthez kötődő projekt is, holott ez tényleg szinte ingyen kapott euró volt, amelyet végül nem az EU, hanem a magyar adófizetők álltak. A kecskeméti önkormányzat 2014 tavaszán két ütemben kötött nagyszabású szerződést az Eliosszal – amely egykor Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődött – a közvilágítás felújítására, mintegy 12 ezer köztéri lámpa környezetbarát, energiatakarékos égőkre történő cseréjére. Az eredetileg uniós forrásból tervezett projekt összértéke 1 milliárd forint volt, Kecskemétnek 15 százalékos önerőt kellett biztosítania, amit azonban végül az akkor Lázár János vezette Miniszterelnökség átvállalt, ahogy más településeknél is.
Az ügyről sok újság beszámolt, és a végkifejlet az lett, hogy az OLAF által vizsgált projektből a magyar kormány kivette az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított közvilágítási projektek számláit, így az uniós forrás helyett a magyar költségvetésből finanszírozták azokat. Az OLAF megállapítása szerint a szabálytalanságok összesen közel 44 millió eurót érintettek, ami több mint 13,12 milliárd forintnak felelt meg akkor. Már csak hab a tortán, hogy az Elios Innovatív Zrt.-vel szembeni nyomozást is megszüntették.
És mi lett volna, ha megvalósul a bócsai trágyakezelő üzem?
A bócsai projektet úgy lehetne lefordítani, hogy valójában nem is akartak egy igazán tudományos trágyakezelő üzemet létrehozni – véli Hadházy Ákos. Ha mégis megvalósult volna az egyébként hasznosnak tűnő program, a technológiai folyamat során egy olyan kutatási program jött volna létre – amelynek alapját komplex genetikai vizsgálatok képezik –, amelynek eredményeként mindegy lett volna, milyen típusú trágyát dolgoznak fel, mert az adalékanyagokkal mindig állandó minőség érhető el. Emellett a társaság kiterjedt kapcsolatai révén a különböző kertészetek, szőlészetek és gyümölcsösök számára a vizsgálatok alapján pontosan meg tudták volna állapítani, hogy a területek milyen elemekkel rendelkeznek, és milyen tápanyagban gazdag szerves trágyára, mint energiaforrásra van szükség.
És hogy ez milyen hatással lenne a gyakorlatban?
A talaj mikroorganizmusainak genetikai vizsgálata alapján olyan szerves talajkondicionálót fejlesztenének, amely kifejezetten az adott termesztéstechnológiához illeszkedik. Ez a készítmény javítaná a talaj szerkezetét, növelné a tápanyagok felvehetőségét, erősítené a növények ellenálló képességét és fenntarthatóbbá tenné a gazdálkodást. Az Alföldön ez nagy haszonnal járna, hiszen segítene ellensúlyozni a talaj kimerülését és a klímaváltozás hatásait, csökkentené a műtrágyahasználat költségeit, stabilabb és jobb minőségű termést biztosítana a gazdák számára. Röviden: egy tudományosan tervezett szerves talajjavító, amely kifejezetten az alföldi gazdák termelési körülményeihez igazodva segítené a fenntartható, költséghatékony és eredményes mezőgazdaságot.
