Site icon KecsUP – a kecskeméti régió kezdőoldala

Elhunyt Buda Ferenc, Kossuth- és József Attila-díjas kecskeméti költő

Fotó: Banczik Róbert

Szerkesztőségünk mély fájdalommal tudatja, hogy Buda Ferenc, folyóiratunk egyik alapítója és főmunkatársa, Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze, Kecskemét város és Tiszakécske város díszpolgára, 2025. szeptember 16-án elhunyt. Buda Ferenc számunkra nem csupán nagyszerű költő volt, hanem barátunk és mesterünk, akire mindig felnéztünk, és azzal a tudattal végezhettünk munkánkat, hogy mindig teljes mellszélességgel mögöttünk áll, velünk van. A közeljövőben folyóiratunkban terveink szerint nagyobb összeállításban méltatjuk majd életét és költészetét.” – írja közösségi oldalán a Forrás folyóirat.

Buda Ferenc a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, műfordító Debrecenben született 1936. november 3-án. Egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv- és irodalom szakán kezdte 1955-ben nappali tagozaton, majd levelező tagozaton fejezte be 1968-ban.1955-től jelentek meg versei. 1957-1958 között három verse miatt börtönbe került.

1963-1970 között Pusztavacson, Kecskeméten és Kerekegyházán tanított. A hatvanas években tagja volt a Hetek nevű költői csoportosulásnak. 1970-1986 között a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársa volt. 1986-tól a Forrás főmunkatársa volt. 2002-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, 2013-ban a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé választották. Abban az évben a Magyar Versmondók Egyesülete tiszteletbeli elnökének választotta.

Buda Ferenc – 1956

(Töredékek)
Arany ősz, szüret ideje. Must-illat,
darazsak dongnak. Szív, lélek tavasza
az őszben. Fiam, unokám lehetne…
Sortűz. Lánckerekek csörömpölése.
Arany ősz, arany. Must-illat. Talpak
pora, levelek ragyogása. Füst, vér.
Torkolattüzek. „Ha mégegyszer azt
üzeni…” Kimetszett közepű lobogón
át az égre: „…hogy rabok tovább…” –
tízezreken végigmorajlik. Must-illat.
Sortűz. Vérszag. Fiam, unokám lehetne
az a fiatalember… Lágy őszi táj.
Tankágyúk erekciója. Must pezsdül,
vasabroncs pattan. Egy vaskapuszárny
dörrenve becsukódik. Tűz, vas. Tűz,
vas. Akár az unokám lehetne,
aki voltam… Légy zizzen, darazsak
dongnak. Sortűz. Vérszag. Télszag.
Zárcsattanás. Kulcsok csikordulása.
Száz évig tartó negyedik évszak. El-
falazva. Befalazva. Szél rohamoz,
kimetszett közepű lobogót szaggat.
Ifjak valánk. Fiatal voltam.
Forrás: wikipedia.hu
Exit mobile version