Magyarországon a törvények szerint minden, gyermekvédelmi gondoskodásba került, 12 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni. A valóság azonban más: ma mintegy 7 ezer olyan gyermek él, akiket kiemeltek vérszerinti családjukból, mert ott nem tudtak róluk gondoskodni – és megfelelő számú nevelőszülő egyszerűen nincs. Az SOS Gyermekfalvak Bács-Kiskun megyében is azért dolgozik, hogy minél több gyermek találjon helyben szerető családra. A KecsUP Hírek Lovig Tímeával, az SOS Gyermekfalvak stratégiai fejlesztési igazgatójával beszélgetett a nevelőszülő programról és arról, hogyan találhatnak ezek a gyerekek szerető családra.
A szuperhősöknek is kell segítség – az SOS Gyermekfalu példája
Kecskeméten aligha kell bemutatni az SOS Gyermekfalvak munkáját. A szervezet egyik legfontosabb küldetése, hogy segítse a nevelőszülővé válást – ehhez pedig nélkülözhetetlen minden támogatás, legyen az állami, magánadomány vagy uniós forrás.
A helyzet egyre sürgetőbb: ma több mint hétezer gyermek él intézményben családi környezet helyett. Az elmúlt években ráadásul folyamatosan emelkedett a számuk – 2020-hoz képest közel ezerrel nőtt a szakellátásba került gyerekek száma. Jelenleg csaknem 24 ezer gyermek él így Magyarországon.
Az SOS egyik kiemelt uniós programja a „A szuperhősöknek is kell segítség” című projekt volt, amelyet teljes egészében a kohéziós alap finanszírozott, mintegy 35 millió forint értékben. A komplex kezdeményezés célja a hiányzó tárgyi feltételek pótlása volt, különösen a sérült gyermekek támogatására. Ennek keretében gondozást, mozgást és kognitív fejlődést segítő eszközöket szereztek be, kidolgozták ezek használati módszertanát, és olyan szükségletalapú, tartós szolgáltatásokat vezettek be, amelyek hosszú távon is javítják az ellátást.
A program másik fő pillére a nevelőszülői hálózat szakmai és infrastrukturális fejlesztése volt. A szervezet beszámolója szerint a projekt érezhetően emelte a munkájuk színvonalát: olyan eszközökkel és szakmai tudással gazdagodtak, amelyek jobban illeszkednek a gyermekek egyéni szükségleteihez, miközben a rendelkezésre álló erőforrásokat is hatékonyabban tudják felhasználni.
Az SOS célja világos: 2030-ra gyermekvédelmi programjaik 95 százalékát családok és nevelőszülők biztosítsák, erősítve ezzel a gyermekek társadalmi integrációját és esélyegyenlőségét. Bár az állami támogatás kevés, az SOS magyarországi működése példaértékű: Orosháza, Kecskemét és Budapest központokkal a szervezet 2020 óta önfenntartó, köszönhetően a tudatos és professzionális menedzsmentnek.
Kecskeméten az SOS-en kívül az elmúlt években többen is sikeresen használták ki az európai uniós források adta lehetőségeket. 2017 és 2024 között közel 70 szervezet jutott uniós támogatáshoz, összesen mintegy 3,8 milliárd forint értékben. Beszámolóik szerint ezekkel a támogatásokkal új lendületet adtak fiataloknak, időseknek, rászorulóknak és közösségeknek – gyakran ott, ahol az önkormányzati háttértámogatás nem volt elegendő. A támogatások összege között jelentős eltérések voltak. A Silencio Hitközösség például 350 millió forintot kapott a hajléktalanok oktatásának és munkaerőpiaci beilleszkedésének támogatására, míg az Alsószéktó–Kisfái–Matkó Polgárőr Egyesület 8 millió forintból erősíthette a közösségépítést és az önkéntességet. Részletesen ezekről a programokról a KecsUP Híreken itt számoltunk be.
