A hetekben zajló nagyszabású országvédelmi gyakorlat, az Adaptive Hussars során rendszeressé vált, hogy pihenőnapokon is berendelik a váltásos munkarendű katonákat különböző feladatokra, ám ezekért már nem kapnak plusz illetményt, pótlékot, mivel a túlórák kifizetését tavaly megszüntették – mondta el egy, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandárnál szolgálatot teljesítő katona, aki szerint emiatt (is) erősen negatív a hangulat a honvédségnél. „Hazaszeretetért sajnos nem adnak kenyeret a boltban” – mondta névtelenséget kérő informátorunk.
A rendszerváltás óta a Magyar Honvédség legnagyobb, legfontosabb és legkomplexebb művelete – rendszeresen így jellemzik a szeptember 1-jén kezdődött és október közepéig tartó Adaptive Hussars 2025 hadgyakorlatot. Hat héten keresztül, az ország több területén zajlik és összhaderőnemi, azaz a honvédség összes alakulata, fegyverneme részt vesz benne – körülbelül 22 ezer hivatásos, szerződéses és tartalékos katona -, valamint a hadsereg mellett az adminisztráció és a közigazgatás is.
„Csakhogy egy ekkora gyakorlatra nincs felkészülve a Honvédség, ezért úgy rendelnek be katonákat plusz szolgálatokra, hogy nem fizetnek érte” – jelentette ki a KecsUP Híreknek egy, a MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandárnál – azaz a kecskeméti repülőbázison – szolgálatot teljesítő katona (nevezzük R.-nek).
Nevét és arcát érthető okokból nem vállalta, hiszen attól tart, ha beazonosítják, a hírportálunknak átadott információk miatt katonai büntetőeljárást indítanak ellene és hadbíróság (egy törvényszék katonai tanácsa) elé állítják. Ugyanakkor mindenképpen fontosnak tartotta, hogy a KecsUP Híreken keresztül megossza a szélesebb nyilvánossággal, jelenleg milyen helyzettel szembesülnek és milyen problémákkal kell megküzdeniük Magyarországon a katonáknak, mert úgy gondolja: fontos ezzel tisztában lennie a társadalomnak. Hangsúlyozta: szereti a hivatását, elkötelezett a honvédség iránt, de ez közérdekű ügy.
Mint magyarázta, a problémák tavaly kezdődtek, 2024. július 1-jével ugyanis hatályba lépett a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet. A szabályozás reformját 2023 eleje óta készítették elő, és nem törvény lett a végeredmény, hanem egy alacsonyabb szintű, bármikor átírható jogszabály: jelenleg ez rendelkezik a honvédek szolgálatáról és életéről. Ez nem túlzás, a rendelettervezet is rögzíti:
„A honvédségi feladatok megvalósítása érdekében a katonai szolgálat szigorú függelmi rendben, egyes alapjogok korlátozásának elfogadásával, a testi épség kockáztatásával, akár az élet feláldozásának vállalásával valósul meg.”
Mint arra a Hvg.hu felhívta a figyelmet: nemzetközi és történelmi magyar kontextusban is példátlan, hogy egy erőszakszervezet jogait és kötelezettségeit nem törvényben, hanem rendeletben szabályozzák. Ez ugyanis felrúgja a honvédség feletti politikai kontroll törékeny rendszerét. Az, hogy egyetlen ember, a honvédelmi miniszter rendeletben módosíthatja a katonáskodás minden lényeges körülményét, azt jelenti, hogy a törvényhozó hatalmi ágtól, a parlamenttől a végrehajtó hatalomhoz, a kormányhoz kerül egy létfontosságú hatáskör.
A kormányrendelet egyes vélemények szerint az orosz-ukrán háború szomszédságában, árnyékában érthető és szükséges volt: az vele a cél, hogy a katonákat sokkal szabadabban, sokkal kevesebb kötöttséggel, rugalmasabban tudják alkalmazni.
Csakhogy vannak negatív következményei. Így például megszüntették a korábbi szolgálatteljesítési időkeretet és azóta nem fizetik ki a túlórákat. Korábban általában félévente kapták meg a katonák a többlet szolgálatokért járó pénzt, közel egy éve erre már nem számíthatnak.
Most, az Adaptive Hussars gyakorlat alatt ez különösen rosszul érinti a katonákat. Mint a szerkesztőségünket megkereső, a kecskeméti repülőbázison szolgálatot teljesítő honvéd elmondta: rendszeressé vált, hogy pihenőnapokon is berendelik a váltásos munkarendűeket különböző feladatokra, ám ezekért már nem fognak illetményt, fizetést kapni (egy 24 órás szolgálatot általában 48 vagy 72 órás szolgálatmentesség követ, ezt rövidítik meg tehát a behívásokkal).
Mindez nemcsak a műveleti, hanem az adminisztratív besorolású katonákat is érinti. Informátorunk elmondása szerint a havi kötelező 160-180 óra szolgálat mellett 100-150 túlórájuk is összejöhet egy hónap alatt az érintett katonáknak.
„Eddig félévenként kifizették a túlórát, a tavalyi jogszabálymódosítással ezt megszüntették. És nem lehet mit tenni, aki szóvá teszi, kritikával illeti mindezt, azzal fenyegetik egyes parancsnokok, hogy eljárás alá vonják, hadbíróság elé állítják, vagy hogy nem fog részesülni a beígért fegyverpénzből. Az is előfordult, hogy plusz feladatot rendeltek el a ‘hangadóknak’, olyan munkát, amelynek semmi köze a beosztásához” – folytatta a névtelenséget kérő katona.
Azt is állítja, hogy Könczöl Ferenc dandártábornok, a repülőbázis parancsnoka a szeptember 1-jén megtartott, az egész alakulatnak szóló dandársorakozón beszédében külön felhívta a figyelmet arra, miszerint ezentúl nem fogadnak be több panaszt, kérelmet a túlórák kompenzálásával kapcsolatban, nem foglalkoznak ilyen beadványokkal, „ezzel senki ne menjen hozzá” – fogalmazott forrásunk. A parancsnok megtiltotta azt is, hogy a katonák munkaidő nyilvántartást vezessenek, és így számontartsák túlóráikat. Ezt a dolgot több katona nem is tudta mire vélni, hiszen jelenléti ívet viszont kötelező vezetniük.
A parancsok arról is beszélt az állománynak, hogy műveleti katona – mégha nőről is van szó – nem mehet el gyápra, vagyis gyermekápolási szabadságra (ez ősszel, az iskolakezdés utáni betegségek idején aktuális kérdés), és ugyancsak nem tanácsos egészségügyi okok miatt kérni a szolgálat alóli felmentést, mert ezzel az illető azt kockáztatja, hogy „le lesz húzva az év végi jutalomból”. Akár az is előfordulhat, hogy “házhoz mennek” ellenőrizni, a beteg katona valóban otthon gyógyul-e, és a jogszabályok azt is megengedik, hogy felhívják a háziorvosát, tényleg kiírta-e betegszabadságra.
Más állománygyűlésen pedig arról esett szó, hogy „bezzeg a határszolgálat miatt senki nem hőzöngött” .
„Igen ám, csakhogy akkor volt kompenzáció a pluszmunkáért” – hívta fel a figyelmet R.
Az említett kormányrendeletben egyébként ez áll a szolgálatteljesítési időre:
„A szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban meghatározott keretek között a döntésre jogosult elöljáró osztja be a honvéd szolgálatteljesítési idejét, és gondoskodik a megfelelő pihentetéséről. Ennek során mérlegeli az ellátandó szolgálati feladatok jellegét és célját, biztosítja az egészséges és a biztonságos szolgálatteljesítés követelményét.”
Ez alapján tehát akár elrendelhető plusz szolgálat, és hát azt is beleírták az új szabályozásba, hogy „a katonai szolgálat alapértékének számít a hazaszeretet és a bajtársiasság”.
„Igen, a hazaszeretetre mostanában sokat figyelmeztetnek minket. Nézd, én szeretem ezt a hivatást, büszke is vagyok rá, hogy katonaként szolgálok. De ezekkel az intézkedésekkel elvették az ember lelkesedését, amiért felszerelt és vállalta. Nem lenne gond azzal, hogy a szolgálatok között is be kell menni – csak fizessék is ki. Hazaszeretetért sajnos nem adnak kenyeret a boltban, ki kell jönni valahogy a hónap végéig. Ez nem az a biztos, kiszámítható jövő, amelynek hirdették a katonai pályát” – jelentette ki informátorunk, nem kevés keserűséggel hangjában.
„A megbecsülésünk a béka segge alatt van”
Tavaly nyáron megszűnt a korábbi kereseti szinteket tartalmazó illetménytábla és helyette sávos bérezést vezettek be: egy tól-ig határon belül a katona parancsnoka dönt a fizetés konkrét összegéről. A nekünk nyilatkozó katona azt mondta: illetménye ennek ellenére nem nőtt, sőt, a béren kívül juttatások is lecsökkentek, már csak a havi 12 ezer forintos SZÉP-kártyára utalás maradt meg; az étkezési hozzájárulás (vagyis a benti ellátás) a 24 órás szolgálatok részére egy pár hónapra megszűnt tavaly, de a nagy elégedetlenség miatt visszaállították.
„Tíz év után nettó 400 ezer körül keresek, ezt nem nevezném kiemelkedő jövedelemnek, amelyből az infláció mellett sokat félre lehetne tenni. Így más katonákhoz hasonlóan kénytelen vagyok másodállást vállalni szabadnapokon. Kimondom: szerintem a megbecsülésünk a béka segge alatt van” – vázolta a helyzetet informátorunk.
Hozzátette: éppen emiatt bérfeszültséget okozott, amikor a Lynx-programra jelentkezőknek, azaz az új gyalogsági harcjárművek lövészeinek 2023-ban bruttó 737 000 forintos illetményt ígértek a toborzás során.
R. véleménye szerint az eddig leírtak miatt igencsak rossz a hangulat a honvédségnél, legalábbis alakulatánál ezt tapasztalja. Természetesen vannak, akik el is gondolkodnak a leszerelésen, bár ez 2020 április eleje óta szinte lehetetlen: a Covid alatti egészségügyi, majd az orosz-ukrán háború miatt elrendelt háborús veszélyhelyzet idején nem mondhatnak fel a katonák, még azokat sem engedik távozni, akiknek időközben lejárt a szerződésük. Csak parancsnoki engedéllyel válthatnának, de a fluktuáció miatt szinte senkit sem engednek el.
Mint megtudtuk, Kecskeméten egy állománygyűlésen nemrég felolvasták Böröndi Gábor vezérezredes, vezérkari főnök körlevelét, ebben az állt, hogy kiemelkedően teljesítőknek jár majd év végén jutalom, őket a parancsnokok írják majd össze. „Úgy látszik, ti nem akartok jutalmat” – ezt szokták mostanában odavágni azoknak, akiknél úgy látják, nem megfelelő a hozzáállásuk a többletfeladatokhoz, túlzottan kritikusak, vagy meg merik mondani a véleményüket. Kecskeméten állítólag nem elégedett a parancsnok, „eligazítás eligazítást követ”.
A fegyverpénzzel kapcsolatban is bizonytalanságban vannak a katonák, ez sem erősíti a morált – tudtuk meg. A hathavi illetménynek megfelelő összeget korábban ezév elejére várták, de valószínűleg – a választás miatt – átcsúszik jövő év elejére, sőt arra is fel vannak készülve, hogy végül nem is adják meg nekik, mert – mint informátorunk ironikusan megjegyezte – nem túl nagy szavazói bázis a 22-23 ezer fős honvédség.
Hogy milyen pluszfeladatok várnak a katonákra az eredetileg szabadnak tervezett napokon a hadgyakorlat miatt? Például fegyverelmélet, taktika, terepfoglalkozások, álcázás, drónfelismerési gyakorlat, lövészárok-ásás. Informátorunk szerint ezek persze nem feltétlenül jelentenek haszontalanul eltöltött időt, csak éppen a magánéletet csorbítják, ellentételezés nélkül. Emellett a szakmai munkára kevesebb energia jut, márpedig a kecskeméti repülőbázis kifejezetten olyan alakulat, ahol a klasszikus értelemben vett, földi katonai tevékenység háttérbe szorul a szakmai feladatok, a repülők kiszolgálása mellett.
Most egyébként Terror B készenléti fokozat van a repülőbázison, ez azt jelenti, hogy a katonáknak szabadnapjukon is maguknál kell tartani a telefont, és behívás esetén három órán belül a reptéren kell lenniük.
Az Adaptive Hussars a katonai sajtó, a Honvedelem.hu szerint egy fiktív szituációra reagáló gyakorlat. A forgatókönyv szerint egy nagy ország, Matador megtámad egy kisebbet, OTTSO-t, mi, Hunország pedig az utóbbinak vagyunk a szomszédai. Különböző fiktív eseményekre kell a Magyar Honvédség alakulatainak reagálni, ezen a héten informátorunk szerint például arra, hogy Matador közelebb viszi tüzérségét OTTSO határaihoz. Emiatt szeptember 17-től 22-ig Kecskemétről 350 katona települ át Pápára; a katonáknak megmondták, civil ruhát ne is vigyenek, mert úgysem mehetnek majd ki a laktanyából.
A cikkben említettekkel kapcsolatban csütörtök reggel megkerestük a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályát, és kértünk nyilatkozatot, reagálást. Megkérdeztük azt is, a tavaly bevezetett sávos bérezéssel hány katona illetménye emelkedett, átlagosan hány százalékkal és hogy mikor kaphatnak a katonák legközelebb fegyverpénzt? Választ eddig nem kaptunk. Ha ez megváltozik, természetesen visszatérünk a témára.
