A fenti indulatszó a magyar nyelv és a magyar filmek, viccek egyik elengedhetetlen motívuma… már-már hungarikum, természetesen ironikus értelemben. Most azonban nemzetközi figyelmet kapott ez a kifejezés a politikának köszönhetően. A Fehér Ház sajtótitkára után a kommunikációs igazgató, Steven Cheung is ezt a választ adta arra az újságírói kérdésre, hogy ki találta ki azt, hogy Budapesten találkozzon Putyin és Trump.
A színvonal adott a mi „békepárti” miniszterelnökünknek és a külügyminiszterünknek. Az üzenet egyszerű: ne kérdezzen senki… itt mi kérdezünk! De a probléma ennél komplikáltabb, mert az nyilvánvaló, hogy az országunk érdekét az egó oltárán feláldozó miniszterelnökünk valóban nem békepárti. Ő véleményem szerint kapituláció-párti. Ukrajna kapitulációját preferálja.
Térjünk vissza egy picit a „nagytestvér” kommunikációjához. Ha neki szabad, akkor Viktornak miért ne lenne az? Hiszen ő a szalutáló kicsi, akit kedvel az Amerikát naggyá tévő Boss ebben a fura, szürreális kapcsolatban.
Nézzünk pár olyan tényt, amit ajánlok Dr. Salacz László kecskeméti fideszes országgyűlési képviselő figyelmébe is.
A képviselő úr gondolatait nem olyan régen olvastam a Kecskeméti Lapok hasábjain. Mint családapa nem értem őt, hiszen pártjával együtt egy háborús bűnöst támogatnak a miniszterelnökön keresztül. Ezt megpróbálni becsomagolni a béke eszményébe nem sikerült az elmúlt 3 évben. 55 évesen nyugodt szívvel írhatom, hogy nem sikerült anno Kádáréknak sem kiforgatni a béke fogalmát.
Érdemes tanulni a múlt hibáiból, hiszen 1938-ban a müncheni egyezmény sem hozott változást Hitler politikájában. 1939. 09. 01-jén a német Wehrmacht lerohanta Lengyelországot. Ezzel egy időben, párhuzamosan keletről a Vörös Hadsereg ugyanezt tette.
Azt szokták mondani a szakemberek, hogy a problémamegoldás első fázisa, hogy felismerjük a problémát. Azonosulunk vele. Talán az alábbi pár sor segít ebben Dr. Salacz Lászlónak is, és esetleg megköszöni az EU, valamint a NATO támogatását és tulajdonképpeni létezését, azért hogy ma valóban béke van hazánkban, mint a szövetség többi tagállamában. Ez ugyanis nem Orbán Viktornak köszönhető.
Akik valóban békét akarnak ebben a konfliktusban, az az EU és a NATO. A NATO-nak köszönhetjük, hogy nem repülnek drónok Kecskemét felett (5-ös cikkely a NATO-alapszabályzatban). Úgy gondolom, hogy nem Vlagyimir Putyinnak vagy Orbán Viktornak köszönhető a béke. SŐT! A rengeteg magyar vétónak, valamint a svéd NATO-csatlakozás szégyenteljes elszabotálásának köszönhetően csak Oroszországot hozta előnyösebb helyzetbe az Orbán-adminisztráció.
Kirill pátriárka ügye – ahogy levetette a magyar kormány a szankciós listáról – már csak simán szégyen.
Az EU az a gazdasági szövetség, amelynek tagja vagyunk. Ez a szövetség mindent megtesz azért, hogy a legitim és független Ukrajna fennmaradjon. Ma ezt a szövetséget szisztematikusan próbálja rombolni az Orbán-adminisztráció.
Nézzük a szereplőket és aktivitásaikat a béke ügyében:
- Vlagyimir Putyin.
Utasítására 2022. 02. 24-én az orosz fegyveres erők megtámadták Ukrajnát. Számára és Lavrov külügyminiszter számára nem érdek a konszenzuson alapuló béke. Az Orosz diktatúrában nem nézik, mennyit szenved az orosz nép ettől a háborútól, így abból kifolyólag azt sem, mennyit szenved az ukrán nép.
Putyinnak nem érdeke a béke. Számára Ukrajna kapitulációja a stratégiai cél. Tehát ő nem békepárti. Putyin háborús bűnös, és az, hogy esetleg Budapestre jönne tárgyalni, nem siker, hanem kudarc. - Donald Trump.
Az üzletemberből lett elnök, akinek véleményem szerint nincs vezetői intelligenciája. Sajnos nincs külpolitikai tapasztalata, ami jó és sikeres tárgyalópartnerré tenné. Ideális partner egy tapasztalt Putyin–Lavrov kettősnek.
Trump azt ígérte, hogy ha elnök lesz, akkor 24–48 órán belül béke lesz Ukrajnában. Nem lett. Trump biztosan békét akar, de nem ért a béketeremtés folyamatához, mint Ronald Reagan vagy Jimmy Carter (Camp David-i egyezmény, SALT I–II). Inkompetens tárgyalópartner. Nem tudja, hol kellene nekilátni és hogyan működik a béketeremtés folyamata, bár áhítozik a dicsőségre. Jelenleg nem tud tartós békét teremteni, mert nincs tapasztalata. - Orbán Viktor.
Egyértelműen nem békét akar, hanem az 1-es pontban leírt Ukrajna kapitulációját. Viselkedése alapján úgy érzem, nem semleges tényező, hanem Putyin bábja. Budapest pedig nem semleges terület a tárgyalásokhoz. Svájc az lenne.
Zárszóként írom, hogy a béke nem az, ha egy nemzet romjain és a legyőzöttek csontjain mondja ki a győztes, hogy „eljött a béke kora” (Pax Romana). Ez kapituláció.
A béke olyan fogalom, amihez erőfeszítés kell, kompromisszum, és erős átértékelése az eddigi cselekvésnek. Önfeláldozás és érdek nélküli támogatás egy másik ország érdekében. Bizalom kell hozzá, nem haszonlesés.
A 2. világháború utáni német–francia megbékélés Adenauer és De Gaulle személyes érdeme is volt. Hozzájuk képest a fent említett politikusok messze elmaradnak. Mind motivációban, mind pedig sajnos kvalitásban.
Ukrajna csak akkor veszíthet, ha magára marad. De az EU nem hagyja ezt a népet magára, és mi mint magyar állampolgárok sem tehetjük ezt. A kárpátaljai magyar kisebbség miatt sem.
Ezért kell egy új kormány, széleskörű felhatalmazással. Új alapokra kell helyezni az ország megítélést a többi EU állam részéről. Újra meg kell találnunk a helyünket Európában, a megfelelő szövetségesek ,mint például Lengyelország oldalán.
Mint egyszerű apa és állampolgár írtam soraimat válaszul a torz és hazug propagandára.
Üdvözlettel:
Ugrai Miklós