Továbbra sem túl acélos a kecskeméti önkormányzat és a Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezetének viszonya. Az októberi közmeghallgatáson legalábbis kiderült, hogy a városvezetés a szervezet véleményét szinte semmiben nem kéri ki, a megkeresésükre pedig alig válaszolnak. S hogy ennek a hátterében az áll, hogy az önkormányzat rengeteg szempontot kénytelen figyelembe venni egy fejlesztés kivitelezése során. Amibe eddig a kerékpáros szervezet szakmai véleménye nem igazán fért bele.
„Az elmúlt egy évben semmiben nem tudtunk előrelépni, hiába próbáltunk egyeztetést is összehozni. Ha valamilyen kerékpározással kapcsolatos beruházás történik, akkor nem keresnek meg bennünket, hogyha mi írunk valami problémáról, akkor nem történik igazából semmi” – fejtette ki kritikáját az október eleji közmeghallgatáson a Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezetének képviselője, Marticsek Dénes. Az alábbi probléma a KecsUP Hírek által folyamatosan nyomon követett, a Ceglédi úton található óvoda előtti forgalomlassító akadályok körüli események kapcsán merült fel, ám az önkormányzatot látszólag nem érte váratlanul a szervezet felvetése.
„Nagyon csodálom a felkészültségét, amit a kerékpárosok szempontrendszere és a kerékpáros társadalom részéről (sic!) folyamatosan képvisel. Nekünk nagyon sokféle szempontot kell egyeztetni egy-egy beruházás kapcsán” – jelentette ki válaszul Szemereyné Pataki Klaudia. Elmondta, a kerékpáros forgalom ezek közül csak az egyik, ám azonkívül van egy csomó másik is. „Vagyonjogi kérdéskörök, a közműellátottság kérdésköre, szélesség, távolság, közlekedésbiztonsági” – részletezte az önkormányzat által figyelembe vett szempontrendszereket, melyeket szerinte össze kell gyúrni egy optimális megoldásba, hogy azok valamilyen szinten működőképesek legyenek. Végül Szemereyné ígéretet tett arra, hogy a jövőben megpróbálják a Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezetének szakvéleményét is becsatornázni.
Önkormányzati szinten lenne tér a fejlődésre
„Tervezési szakaszban kellene egyeztetni velünk minden útügyi beruházásnál, a folyamatos párbeszéd és szakmai egyeztetés fenntartásával. Örülnénk, ha a meglévő infrastruktúrával kapcsolatos kéréseinknek lenne eredménye” – fejtette ki véleményét a meghallgatáson történtekről Marticsek Dénes. Megkérdeztük tőle, hogy szerinte az önkormányzat részéről mely területek szorulnának fejlesztésre, mire elmondta: a közlekedésre fordított keret 1 százalékát kellene kerékpározásra fordítani, emellett az önkormányzat pályázati osztályának folyamatosan keresnie kellene a lehetőségeket.
Emellett szükséges lenne egy konkrét kerékpárút felújítási tervre, melyben a feladatok konkrét időpontokhoz van kötve. „Lehetne a városházi döntéshozók között egy deklarált felelőse a kerékpározásnak. Fontos lenne, hogy a városvezetés szemléletet váltson, amivel nagyobb hangsúlyt lehetne helyezni a biztonságos, kényelmes, a haladást segítő kialakítások létrehozására” – közölte a szervezet képviseletében. Szerintük a legjobb mérőszám arra, hogy előre lépünk-e ezen a területen, annak a felmérése lenne, hogy a szülők hány százaléka meri elengedni a gyermekét kerékpárral iskolába.
Összességében azonban – mondta Marticsek Dénes – nagyon sok város tapasztalata áll rendelkezésre, amiből kiderül, hogy nagyon sok pénzbe kerül az autózás fejlesztése, miközben a városok élhetősége egyre szűkül. „Nem kellene tehát végig járnunk azt az utat, amit már nagyon sok, akár több anyagi forrással rendelkező város megtett, mégis görcsösen ragaszkodnak hozzá. Holott bebizonyosodott, hogy fenntartható, élhető, modern várost a kerékpározás támogatásával lehet építeni” – vélte a szakember.