– Jókora ugrást figyelhetünk meg a középosztály bővülésével kapcsolatban. Bár tudom, hogy ez az osztály nem a mi oldalunkra [Fidesz-KDNP – a szerk.] szavaz most ebben a pillanatban, de én abban bízom, ezt be fogják látni, hogy ez alatt a 16 év alatt tudott a középosztály ekkora fejlődésen keresztül menni – mondta Laczkó-Zsámboki Angéla, a Fidesz–KDNP kecskeméti önkormányzati képviselője azon a könyvbemutatón, melyen György László kormánybiztos a saját könyvét mutatta be október elején a Hunyadivárosi Közösségi Házban. (Az eseményről részletesen beszámoltunk a KecsUP Híreken, a „Messziről jött politikus-oktató beszélt az elképzelt középosztály forradalmáról” írásunkban.) A kormánypárti politikus kijelentését az előadás végén, a kérdések résznél osztotta meg, majd arra várt választ az előadótól, hogy a fenti gondolatában „nyugtassa meg vagy cáfolja meg”.
György László válaszában elmondta, hogy ő úgy látja, „egy új középosztály is kialakult. A legnagyobbat relatív értelemben azok nyerték, akik a segélyezésből mehettek át a munka világába. Nekik a vásárlóereje a jövedelmüknek – jövedelem volt a segély és a munkabér is – háromszorosára emelkedett. A középosztályban vannak nem depriváltak, lakásuk van, és ha olvasnak, elmennek színházba, kulturális házba, akkor szellemi értelemben is a középosztályhoz tartoznak.”
A kormánybiztos hozzátette: „a középosztály része a felső középosztály is, más szóval törzsközéposztály, akik egyébként a legnagyobbat nyerték abszolút értelemben az egykulcsos adórendszerrel. De ezzel nincsen semmi baj, mert ők húzták fel a többieket”.
A képviselőnő megnyugtatására György László megosztott még néhány adatot, miszerint az elmúlt évek magas inflációja ellenére az elmúlt három és fél évben 8,7 százalékkal növekedett a bérek vásárlóereje, az alsó rétegek esetében pedig majdnem 13 százalékkal a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérései szerint. „Azt, hogy ezt nem érezzük, ez azért van, mert az ember alapvetően veszteségminimalizáló, ami azt jelenti, hogy 100 forint veszteséget nagyobb veszteségnek élünk meg, mint 108 forint 70 fillér nyereséget, nyereségnek” – fejtette ki a kormánybiztos.
A szerkesztő megjegyzései:
Az igazi kérdés az, hogy hol helyezkedik el a magyar középosztály az uniós térképen. Ha az egy főre jutó nettó háztartási jövedelem mediánját vásárlóerő-paritáson vizsgáljuk időben, azt látjuk, hogy míg 2005-ben (az uniós csatlakozás idején) még a visegrádi országok élén álltunk, 2024-re a sor végére csúsztunk vissza, Szlovákia, Lengyelország és Csehország mögé. Egyszerűen fogalmazva: ma már jóval kevesebbet ér a magyarok fizetése, mint a környező visegrádi országokban élőké, miközben hasonló árakat tapasztalunk mindhárom országban.
Ez tágabb értelemben azt jelenti Pogátsa Zoltán közgazdász szavaival, hogy a magyar társadalom alsó 60–70 százaléka nem él középosztályi életet, ami pedig azzal jár, hogy az alsóbb jövedelmi rétegek – tehát a magyarok többsége – „defenzíven költ”, vagyis csak a túlélésre, és nem a fejlődésre, beruházásra, oktatásra költ.
És akkor kik is az igazi nyertesei az elmúlt 15 év gazdaságpolitikájának? Erre maga György László adta meg a választ előadásában: a felső középosztály, vagyis a „kevesek”, akik nyertesei az egykulcsos adórendszernek.
Ha ehhez hozzávesszük a középosztályosodásban a társadalmi mobilitás elvárását, erre is kitért az előadásában György László, aki megerősítette azokat a felméréseket, hogy az EU-n belül nálunk az iskolai előrehaladást leginkább meghatározó tényező a családi háttér. Márpedig ha a családok többsége nehéz körülmények között él – nem középosztálybeli életet (melyhez anyagi és szellemi javak is párosulnak) – akkor a jelenlegi állapot további kihívásokat jelent a felnövő, jelenleg 18 év alatti korosztály számára.
Ha szeretné folytatni a középosztályról szóló eszmecserét, várjuk a KecsUP Könyvklubban október 22-én, szerdán 18 órától a Lestár tér 1. szám alatti „102-es Szoba Art&Culture”-ben, az egykori L1 Galériában. Részletekért kattintson ide.
Kapcsolódó cikkünk: