Site icon KecsUP – a kecskeméti régió kezdőoldala

Újabb ősbemutató a Kecskeméti Nemzeti Színházban: útjára indult az Egy éjszaka, két reggel

Fotó: Benkő Emese

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház október 23-án díszbemutató, majd 24-én a premier alkalmával mutatta be Pavel Stantchev első színművét, az Egy éjszaka, két reggel című drámát Cseke Péter rendezésében. Az ősbemutató a Ruszt József Stúdiószínházban kapott helyet, ahol a nézők egy letaglózó erejű, erkölcsi kérdéseket boncolgató kamaradarabot láthattak.

Az Egy éjszaka, két reggel középpontjában Trajcso Kosztov, egykori miniszterelnök-helyettes tragikus sorsa áll. A darab a sztálinizmus éveibe kalauzolja a nézőt, egy olyan korszakba, amikor a hatalom a saját híveit fordította egymás ellen. A történet három ember találkozását meséli el: egy halálraítélt politikus, az állambiztonság vezetője és egy költőnő néznek szembe a múlttal, a bűneikkel, a sebeikkel és azzal, mit jelent emberségesnek maradni az embertelenségben.

Fotó: Benkő Emese

Kosztovot Ferencz Bálint, Gesevet Pál Attila, Lizát pedig Hajdú Melinda formálja meg. Cseke Péter rendező szerint mindhárom karakter nagyon jól megírt, sokrétűen ábrázolható szerep.

Mivel a cella szűkös terében játszódik le az egész történet, ez felerősít minden érzést, minden elhangzott mondatot. Nézőként úgy érezhetjük, hogy a darabban megjelenő érzelmeket a díszlet falai sokszorozva verik vissza ránk. A díszlet átvilágítható, és ez az érdekes megoldás fontos szimbólumokat rejt. A díszletet és a jelmezeket Gyarmati Dóra tervezte.

A zene ugyancsak ráerősít a jelenetek hangulatára – Tóth Jázmin, a színház hegedűművésze improvizatív játékkal segíti a dramaturgiát, mintegy dallamokká formálja a halál jelenlétét.

„A szeretet erősebb minden ideológiánál”

A francia-bolgár származású szerző neve elsősorban a médiából ismert: több mint három évtizeden át töltött be vezető pozíciókat számos televíziós és médiacégnél. 2019 és 2025 között a TV2 vezérigazgatójaként dolgozott Magyarországon. Az írás azonban mindig is szenvedélye volt – nagyon fiatalon, 22 évesen már megjelent egy novelláskötete.

Kommunista országban nőttem fel, és az édesapám révén korán megismertem Közép- és Kelet-Európa történelmének árnyoldalait. Mindig megrázott az az időszak, amikor a kommunista vezetők saját társaikat perelték be. Ebből a személyes és történelmi tapasztalatból született a darab” – indokolta témaválasztását Stantchev.

Fotó: Benkő Emese

A szerző elárulta: az Egy éjszaka, két reggel évekig érlelődött benne. „Szerettem volna visszanyúlni az ógörög drámák alapjaihoz – a hely, az idő és a cselekmény egységéhez. Egyetlen cellában, egyetlen éjszaka alatt játszódik minden, de valójában a főhős képzeletében járunk, az utolsó álmában. A darab humanista üzenete egyszerű, de erős: a szeretet és a természet erősebb minden ideológiánál, hatalmi ambíciónál és anyagi jólétnél.

Fotó: Benkő Emese

A szerző külön köszönetét fejezte ki Cseke Péternek, aki felfedezte és színpadra állította a művet, valamint Szente Vajknak, aki először hívta fel a figyelmet a kéziratra. „A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház közel 130 éve nyitotta meg kapuit – ennél méltóbb helyet el sem tudok képzelni az ősbemutatóra” – fogalmazott Stantchev.

A rendező családi szálak miatt is érintett ennek a korszaknak a kegyetlenségeiben

Cseke Péter szerint az Egy éjszaka, két reggel egy emocionálisan nagyon erős darab: “Azért is volt ilyen nagy hatással rám, mert sok mindenről szól: barátságról, odaadásról, árulásról, kétségbeesésről, szerelemről, nyitottságról, elfogadásról” – árulta el a darab rendezője. „Bár a történet eredetileg Bulgáriában játszódik, szándékosan nem akartam, hogy ez elhangozzon az előadásban. A második világháború utáni években ugyanis minden szocialista országban hasonló események zajlottak le. A családomban is volt, aki a politika áldozata lett. Fontos, hogy a fiatalok is megértsék: ez a korszak a félelem, a megtorlás és az elhallgattatás ideje volt. Ma kegyelmi korban élünk, és ezt nem szabad magától értetődőnek venni. Ezért is hiszem, hogy Pavel Stantchev darabja különösen időszerű.

Az egyfelvonásos előadás a Ruszt József Stúdiószínház intim terében fut, ahol a néző és a szereplő közötti távolság eltűnik – csak a kimondott szó, a csend és az emberi lélek marad.

(A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház sajtóközleménye)

Exit mobile version