A Policy Solutions legújabb, ezer fő személyes megkérdezésén alapuló kutatása szerint a magyar társadalom kevésbé tart attól, hogy az ország belesodródhat az orosz–ukrán háborúba, ugyanakkor látványosan csökkent Ukrajna támogatottsága mind humanitárius, mind pénzügyi téren. A Telexen publikált elemzésben Bíró-Nagy András és Kósa Lívia politológusok arra mutatnak rá, hogy az Ukrajna-ellenes kampányok kézzel fogható hatást gyakoroltak a közvéleményre. Lapszemle.
A háborús félelmek enyhültek: a magyarok fele már nem tart attól, hogy Magyarország belesodródna a konfliktusba, 46 százalék azonban továbbra is aggódik. Eközben meredeken visszaesett az Ukrajnának nyújtott támogatások lakossági elfogadottsága. Az EU humanitárius segítségét 2023-ban még 80 százalék támogatta, 2025-re azonban ez 63 százalékra mérséklődött. A pénzügyi támogatásnál még drámaibb a fordulat: két éve még többségben voltak a támogatók, 2025-re viszont már csak 36 százalék támogatja, míg 63 százalék ellenzi.
A katonai segítség esetében a magyar társadalom következetesen elutasító maradt: 2025-ben 78 százalék nem támogatná az EU fegyverszállításait. A magyar állami támogatások megítélése ugyanezt a trendet követi: a humanitárius segítség korábban széles körű támogatottsága visszaszorult, a pénzügyi támogatás elutasítottsága pedig tovább nőtt, immár 74 százalékra. A katonai segítségnyújtás magyar részről továbbra is gyakorlatilag tabunak számít: 2025-ben ismét 84 százalék utasította el.
A kutatás arra is kitér, hogy a közvélemény döntő része nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását. A válaszadók csupán 31 százaléka viszonyul pozitívan a tagsághoz, míg közel kétharmad (64%) elutasító – ami összhangban áll a kormányzati kommunikáció 2025-ben felerősödő, tagsággal kapcsolatos félelemkeltő narratíváival.
Összességében a felmérés azt mutatja, hogy miközben a háborútól való félelem enyhül, a magyar társadalom egyre kevésbé szolidáris Ukrajnával, legyen szó európai vagy magyar segítségnyújtásról.