A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal október végén döntést hozott, amelyben kimondta, hogy a Hírös Agóra ügyvezető igazgatója pályáztatás és a munkakör betöltéséhez szükséges végzettségek nélkül, jogszabályellenesen került a közintézmény élére, ahová Szemereyné Pataki Klaudia polgármester nevezte ki. A több mint fél éve zajló ügyben a városvezetés fő érve az volt a törvényszegés mellett, hogy szakmai értelemben mindenki elégedett Barta Dóra munkájával, annak ellenére, hogy egyes információk szerint három év alatt több mint 40 ember távozott az intézmény munkavállalói közül, a nagy múltú Agórás programok egy része teljesen megszűnt és a társintézmények működtetésével is akadnak problémák.
A Lex-Barta néven közismertté vált kecskeméti botrány elcsitítása érdekében a kecskeméti fideszes képviselők egyöntetűen megszavazták a Hírös Agóra divíziókra épülő átszervezését, noha a Bán János alpolgármester által beadott, plusz személyi feltételeket igénylő tervezethez sem SZMSZ, sem szakmai hatástanulmány, illetve költségkeret sem készült. Noha a kormányhivatali döntés egyértelműen kimondta, hogy Szemereyné Pataki Klaudia polgámester jogszabálysértést követett el, amikor pályáztatás és megfelelő végzettség nélkül kinevezte Barta Dórát a Hírös Agóra élére, az átszervezés folyamatának elindulása miatt a kormányhivatal nem tartja indokoltnak törvényességi felügyeleti eszköz alkalmazását (magyarán a jogsértés következmények nélkül marad – a szerk.)
„Egyébként manapság már nem is úgy választanak ki embert, hogy van-e végzettsége, hanem megnézik az alkalmasságát, kompetenciáját és felkészültségét az adott területben. Attól, hogy valakinek van egy papírja, attól nem lesz alkalmas a munkavégzésre”
– fogalmazott Szemereyné Pataki Klaudia az október 2-ai közgyűlésen. Mindezt annak fényében, hogy az egész Barta-ügy egykori agórás dolgozók, közművelődési szakemberek jelzései mentén robbant ki.
Hatalmas létszámfluktuáció, elhanyagolt társintézmény
Hódi Zsuzsanna már a június 26-ai közgyűlésen jelezte felszólalásában, hogy a hozzá beérkező információk, panaszok alapján – a bizonyítványokon túlmenően – megkérdőjelezhető az intézményvezető kompetenciája is:
„- Az elmúlt pár év alatt több mint negyven munkavállaló távozott a Hírös Agórából. Nem tudom, melyik az az önkormányzati cég, ahol ekkora lenne a létszámfluktuáció – jegyezte meg akkor a Mi Hazánk Mozgalom kecskeméti elnöke. – Nagyon sok üzenetet és levelet kaptam, amiben azt panaszolták a dolgozók, akik elhagyták az Agórát, hogy Barta Dóra tönkretette az életüket és a családjukat, mert kénytelenek voltak távozni, vagy egyik napról a másikra eltanácsolta őket a munkahelyükről. A Hírös Agóra vezetése alá tartozik a Hetényegyházi Közösségi Ház is, ami teljes mértékben el lett hanyagolva. Ezt szerintem mindenki tudja, ez nem titok, ez sajnos tény. Polgármester asszony azt mondta, hogy azért, mert a településrész megválasztott képviselője nem jelezte, hogy szükség lenne rá. Szerintem ezzel polgármester asszony csak hárított, mert igenis kötelessége lenne egy intézményvezetőnek a részintézményt is működtetni.
A hiányosságoknak Király József, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület frakcióvezetője is hangot adott a legutóbbi, október 2-ai közgyűlésen:
– Az Agóra elveszette a kultúraszervező- és közvetítő szerepét. Anno civil szervezetek piaca volt, az emberek szerettek bejárni, nagy beszélgetések voltak. A honlapon fenn lévő civil szervezetnek a 2015-öshöz képest felére esett vissza a száma. Az sem véletlen, hogy a törvényhozó azt mondja, hogy gyakorlat is kell az ilyen intézmény vezetőjének. Fontos az emberek egymás közötti elfogadottsága, a bizalom, a feladatleosztás, a számonkérés, nem pedig csak diktatórikus módszerekkel kell irányítni. Ki kell mondani, amit mások pedzegettek: az anyag (*az előterjesztés – a szerk.) hiánya, a megfelelő előkészítettség hiánya, semmi másról nem szól, csak hogy igazoljuk, hogy Barta Dóra gyarkolatilag nem tudja ezt az intézményt vezetni. Az elmúlt 2 évben, több mint 50 ember ment el, főleg olyanok, akik korábban is ott voltak, megfelelő kulturális végzettséggel. Ez nem egy rendezvényszervező cég, ettől sokkal több van benne. Itt van az a pont, hogy Barta Dóra nincs annak a tudásnak a birtokában, hogy egy ilyen intézményt elvezessen – fogalmazott Király.
Keserédes jubileum – nem támogatták az egykori dolgozók közös ünnepét sem
Idén ünnepli alapításának 50. évfordulóját a Hírös Agóra. A jeles dátum alkalmából több olyan megemlékezés is volt, amelyek nem kaptak helyet az intézmény falain belül. Így járt például az a két egykori igazgató, Bárdos Ferenc és Bak Lajos, valamint Lángné Nagy Mária, nyugdíjas művelődési szakember által szervezett találkozó, amin több mint hatvan egykori kolléga nosztalgiázott együtt a régi szép időkről, csakhogy nem az Agóra falain belül.
– Szerettük volna összehozni az elmúlt 50 év minden dolgozóját a jubileum alkalmából, régieket, nyugdíjasokat és még ma is ott dolgozókat…Ötletünkkel Bárdos Ferenc és Bak Lajos megkereste a Hírös Agóra vezetőjét, ahol nem kaptak támogatást, arra hivatkozva, hogy az intézmény is tervez egyet az év vége közeledtével…Így jöttünk most össze a Református konviktusban a Hírös Agóra épülete helyett – nyilatkozta Lángé Mari a Petőfi Népe május 14-ei számában.
Hasonlóan járt a több száz taggal, közel húsz évig működő Anonymus Ifjúsági Klub, akik május 17-én tartották a legendás ifiklub találkozóját a Gabona Székházban.
Innen indult 50 éve a 2023 óta Nyugdíjas Pedagógusok Klubja Egyesület névre hallgató több, mint 100 fős közösség is, akiknek egy bejegyzés szerint szintén nem sikerült elérniük, hogy az Agóra saját közösségként tekintsen rájuk, és ne piaci alapon adja bérbe termeit a méltó ünnepléshez.
„Visszasírják azokat az időket, amikor példaértékű közművelődési támogatást kaptak az intézménytől”
– írják a bejegyzésben.
Úgy tűnik tehát, hogy közművelődés ide vagy oda, az ügyvezető nem bánik kesztyűs kézzel az önálló szervezésekkel. Ezt példázza Hódi Zsuzsanna képviselő október végi nyílt levele is, amelyben arról számolt be, hogy október 12-én Ízek és Portékák címmel Termelői és Kézműves Vásárt szervezett a Hetényegyházi Közösségi Ház parkolójában. A rendezvény idejére kérte, hogy legalább délelőtt legyen nyitva a közösségi ház, hogy a program résztvevői használhassák a mosdót. Válaszul a WC-üzemeltetésért egy bruttó 40.000 forintos számlát küldtek neki a Hírös Agórából „költségtérítés” címén, mindenféle szerződés vagy előzetes egyeztetés nélkül. A képviselőnő nem tervezi befizetni a pénzt, ugyanis elfogadhatatlannak tartja, hogy egy önkormányzati fenntartású intézmény pénzt kér azért, mert valaki a helyi lakosokért, a közösségért dolgozik.
Hatalmi játék áldozatául esik a helyi kultúra?
Bár a városvezetés rendületlenül ragaszkodik Barta Dóra pozícióban tartásához, úgy tűnik tehát, hogy az éremnek másik oldala is van és a helyi közélet, valamint kultúra számos szereplője, szakértője másként látja az Agóra kapcsán végzett szakmai munka eredményét. A továbbiakban változtatás nélkül közlünk egy szerkesztőségünkbe érkezett olvasói levelet, a tanulságok levonását pedig Önökre bízzuk annak kapcsán, hogy vajon mit és meddig érdemes beáldozni a politikai hatalom érdekében?
„Ennek a történetnek nem Barta Dóra az áldozata, hanem az a közel 40 dolgozó az elmúlt 3 évben, akik így vagy úgy távoztak az intézményből. Fellelhető ezek között több évtizede ott dolgozó SZAKEMBER. Ilyen volt például az a műszaki vezető, aki nem mellesleg műszaki diplomával rendelkezett és közel 20 évig irányította az igencsak szerteágazó területet. Őt megalázó módon azonnali hatállyal távolította el az állásból Barta Dóra és helyére a saját férjét nevezte ki ( ki tudja milyen végzettséggel). A „tisztogatás” oka nyilván nem a szakértelem hiánya volt, hanem egy olyan szemlélet, amely elutasított mindent, ami az előző 46 év alatt sikerre vitte az Agórát. Az elmúlt 1-2 évből viszont új fiatalabb dolgozók is távoztak, akik a nem tudták elviselni az autokratikus vezetési stílust.
„Profil tisztítás” az Agórában a teljesség igénye nélkül:
– A Népzenei Találkozó, amely Kecskemét Települési Értéktárában is szereplő kulturális érték eltűnt a palettáról. Többévtizedes múltra visszatekintő rendezvény, amely országos mértékű, sőt határokon átívelő volt. Helyt adott a népi kultúra ápolásának, a hagyományok terjesztésének, életben tartásának. Már nincs rá szükség! Helyette a Kecskeméti Népzenei Találkozó cím alatt a Kecskemét Táncegyüttes Kecskeméti Lakodalmasát rendezik meg, amely egy nagyszerű program, de nem Népzenei Találkozó.
– A bérletsorozatok (kamara, operett, pódium) szintén nemkívánatossá váltak, dacára annak, hogy évadonként 1500-1800 bérlet került értékesítésre, nyilván volt rá igény!
– A házban működő alkotó közösségek támogatásaként megvalósuló, országos szintű találkozó a Foltvarró Találkozó is megszűnt. Ez a rendezvény évente került megrendezésre az ország minden pontjáról érkező 200-300 fő résztvevővel.
– A Nóta est Fejős Jenő szervezésében sem kaphat már helyet a házban. Ez az esemény is hosszú éveken át vonzott negyedévente közel 1000 embert az Agórába az ország távolabbi részeiből is.
– Megszűnt az Örökzöld party néven ismert rendezvény is, ami havonta került megrendezésre a táncolni szerető, ötvenéven felüli korosztály számára. Élő zene, tánc, jókedv jellemezte a programot.
Ezek az rendezvények eltűntek a palettáról, de van új logó, hiszen az mindennél fontosabb volt, lehetőleg semmi ne maradjon abból, ami a ház működésének előző 46 évére utalhat. Sajnos. Fentieken túl már majdnem másodlagos az, hogy Barta Dórának van-e megfelelő szakképzettsége az állás betöltéséhez, mert itt sokkal többről van szó, már amennyiben az is fontos, hogy egy átlagos kecskeméti lakos mit vár egy közművelődési intézménytől. Különösen annak fényében, hogy ez nem egy magán vállalkozás, hanem egy közpénzből üzemeltetett intézmény.”
