Pillangó szemmel – ez a címe annak a kiállításnak, amely Csáder Judit (Judita Csáderová) pozsonyi születésű fotóművész képeiből nyílt kedden Kecskeméten, a Magyar Fotográfiai Múzeumban.
Csáder Judit 1948-ban született Pozsonyban, képzőművész családban. A pozsonyi Iparművészeti Középiskola fényképészeti szakán tanult, majd elvégezte a prágai Filmakadémiát. 1967–1990 között a pozsonyi Szlovák Filmintézet munkatársa volt, később volt iskolája tanára. A szlovákiai Fotóművészeti Hónap egyik szervezője.
„Művészetére jellemző az elkészült fénykép utókezelése, megmunkálása, aminek egy olyan eredeti, egyedi alkotás a végeredménye, amit reprodukálni szinte kizárt. Gyakran együtt alkalmazza a fotogram és a hagyományos fényképkészítés (…) technikáját. Előszeretettel érvényesíti képein a természetes fény hangulatát, valamint az utólagos színes tónusozást. Korai műveiben az akt témakörére fektette a legnagyobb hangsúlyt; ezeket a felvételeket egy ritkán kiaknázott optikai tulajdonság, a valóságos kép torzításának alkalmazásával, a modellek tükörképeiről készítette” – olvasható egy róla írt tanulmányban.
A november 11-ei megnyitón Somos Rita művészettörténész hangsúlyozta: Csáder Judit életműve a szlovák és magyar fotóművészet egyik legkülönlegesebb, mégis ritkán elemzett fejezete.
„Munkásága különleges helyet fogad el a magyar és tágabban a közép-európai fotóművészet történetében. Alkotásai a ’70-es, ’80-as évek fordulóján bontakoztak ki, abban a korszakban, amikor a fotóművészet szerepe és jelentése alapvető átalakuláson ment keresztül. Csáder Judit művészete tudatosan kívül helyezkedik mind a dokumentarista hagyomány, mind a klasszikus avantgárd irányzatok meghatározó mintázatain” – mondta a művészettörténész, hozzátéve: fotográfiája „halk, de következetes állítás a látás természetéről, arról, miként válhat a kép a belső tapasztalat, a jelenlét és az elmélyülés közegévé”.
Somos Rita úgy összegzett: Csáder Judit művei „arra emlékeztetnek, hogy a fotográfia nem a világ leképezése, hanem annak újrateremtése. A kamera, a test, a tér és a néző viszonya nála nem tisztán formai, hanem gondolati rendszer. Mindenképp egy kérdésfelvetés a látás természetéről, a jelenlét és a hiány tapasztalatáról”.
A kiállítás 2026. január 17-ig tekinthető meg, vasárnap és ünnepnapok kivételével naponta 12.00-17.00 óráig.