Csütörtökön ülésezik a kecskeméti közgyűlés, és a napirendi pontok között tárgyalják a jövő évi költségvetési tervezetet is. A büdzsé még változhat, ahogy eddig is, hiszen minden évben történt némi módosítás év közben. Megnéztük, mit tervez az önkormányzat 2026-ban – mely év az országgyűlési választások miatt kiemelten fontos lesz.
Bár a helyi és az országos politika nem feltétlenül keresztezik egymást – de egy választási évben a települések, főleg, ha kormánypárti a polgármester – jóval aktívabban törekszenek arra, hogy fejlesztésekkel, beruházásokkal mutassák meg teljesítményüket, netalántán fedjék el a politikailag is kényes ügyeket. És jelenleg a politikai tét különösen nagy a korábbi hasonló választási évekhez képest, amit abból is lehet érezni, hogy a Fidesz–KDNP már jóval a kampány előtt megkezdte a negatív kommunikációt politikai ellenfelei ellen, melyhez aktívan felhasználja – a megyei lapon felül – a közpénzből működő helyi önkormányzati sajtót is. Valamint megfordítva, kizárólag a kormánypárti politikusokon keresztül igyekszik bemutatni a Kecskeméten történt és tervezett fejlesztéseket.
Utóbbiból egész listát fogalmaztak bele a jövő évi költségvetési tervbe. Ezeket és a költségvetés fontosabb kiadásait és bevételeit szedtük össze pontokba, és egészítettük ki információkkal, ahol ezek relevánsnak tűnnek, mint például:
– a sokat csúszó Kada Elek Technikum ügye,
– a fejlesztési hitelfelvétel,
– a város legnagyobb bevételi tétele, a helyi iparűzési adó, amelyből jövőre mintegy 8 milliárd forintot von el a kormány szolidaritási adó címén.
Megnéztük továbbá, mennyi jut környezetvédelemre, ifjúsági- és tehetséggondozási programokra, és mennyi pénzt kap az önkormányzati tulajdonú Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft. – egyben a Kecskeméti Lapok kiadója, melyet az utóbbi időben egyre több kritika ért pártpolitikai elfogultsága miatt.

Mit állít magáról a költségvetés-tervezet?
A Szemereyné Pataki Klaudia polgármester által jegyzett előterjesztés szerint a 2026-os büdzsé „biztonságos, stabil működést garantál”, miközben „jelentős fejlesztéseket is tartalmaz”. A dokumentum narratívája úgy szól, hogy 2026 a fejlődés éve lesz, a korábbi pályázatok most fordulnak beruházási szakaszba; a város „magas színvonalon” szeretné ellátni a kötelező feladatait; a gazdaságfejlesztési intézkedések és az ipari beruházások továbbra is erősítik a helyi gazdaságot, valamint a foglalkoztatási mutatók és a bruttó átlagkeresetek kiemelkedők – hozzátéve, hogy az önkormányzat saját forrásból átlagosan mintegy 10 százalékos bérfejlesztéssel számol a saját dolgozói körében.
Hitelből fedeznék a Széktói Stadion napos oldalára tervezett tetőt
A dokumentumból kiderül, hogy a közeljövőre tervezett fejlesztések nagysága és mielőbbi megvalósítása miatt az önkormányzat csak hitelfelvétellel tudja biztosítani a szükséges önerőt. Ennek érdekében 5,7 milliárd forint értékű beruházási hitel felvételét tervezi az önkormányzat, amely részben az uniós projektekhez szükséges minimális önrészt, részben pedig a saját – vagyis hitelből tervezett – fejlesztéseket fedezné.
A hitelfelvétel több, egymással párhuzamosan futó városi fejlesztés megvalósításához lenne szükséges. Ide tartozik:
- a projektek önerejének biztosítása, a beruházások előkészítéséhez kapcsolódó közműfejlesztések és közműkiváltások, valamint utak, járdák, kerékpárutak és parkolók építése.
- Hitelből fedeznék továbbá: a közvilágítás korszerűsítését. A költségvetési tervezet 1,3 milliárd forintot különít el rá, amelyből csaknem 6 ezer energiatakarékos lámpatest kerülhet kihelyezésre. A városban jelenleg mintegy 13 ezer közvilágítási lámpa működik, ezek közül 5,5 ezer már LED-es – ezek azok a közismert, sokat emlegetett „Tiborcz-lámpák”.
- A különböző fejlesztésekre felvett hitelből alakítanák ki a hidrogénbusz-töltőállomást is a Momofoku utcai telephelyen, melyre a tervezet 400 millió forintos előirányzatot tartalmaz. A KecsUP Hírek korábban már megírta, hogy két lengyel hidrogénhajtású buszt vásárol Kecskemét – olyat, amilyet teszteltek korábban a városban.
- És a Széktói Stadion B lelátójának lefedéséhez és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló terek megépítéséhez is hitellel járulna hozzá az önkormányzat. Előzmény: 2025. február 28-ig lehetett infrastrukturális kérelmeket beadni TAO-pályázaton keresztül a Magyar Labdarúgó Szövetség felé, a klub élt is ezzel a lehetőséggel, melyhez további segítséget kért és kapott az önkormányzattól. A napos oldal lefedéséhez ezek szerint az önkormányzat 215 millió forinttal járul hozzá – hitelből. Korábban arról szóltak a hírek, ha sikerrel jár a klub, akár idén nyáron már elindulhatott volna a kivitelezés.
Szerepel a tervek között a temetők fejlesztése, a Könyves Kálmán körút mentén kerékpárút építése, csapadékvíz-megtartási koncepciók kidolgoztatása, valamint a parádfürdői ifjúsági tábor és erdei iskola felújítása. A Kiskertváros városrészben futópálya létesítése, illetve a digitális átállással kapcsolatos feladatok is a hitelből megvalósítani tervezett beruházások közé kerültek.
Adósság
A városnak a korábbi beruházási hitelek miatt összesen mintegy 8,3 milliárd forintnyi adósságot kell törlesztenie a következő években. Ez a 2019-ben felvett 1,76 milliárd forintos, valamint a 2020–2021-ben felvett 6,5 milliárd forintos hitelek visszafizetéséből adódik – továbbá a 2026-ban felvenni tervezett további 5,7 milliárd forintból.
Az önkormányzat már hosszú ideje cipeli maga után – és még jó ideig viselni is fogja – a Kecskeméti Fürdőhöz kapcsolódó lízingdíj terhét. A város ugyanis kezességet vállalt a Hírös Sport Nonprofit Kft. csaknem 17,9 millió eurós beruházási hitelére, amelynek éves tőke- és kamattörlesztését 400 forintos euróárfolyamon számolják – ez jelenleg mintegy 6,8 milliárd forint. Ez a konstrukció évről évre jelentős összeget emészt fel a költségvetésből, és továbbra is komoly pénzügyi kötelezettséget jelent az önkormányzat számára.

Bevételi oldalon továbbra is az iparűzési adóra támaszkodik Kecskemét
A dokumentum részletesen bemutatja a helyi adóbevételek várható alakulását. 2026-ra 28,5 milliárd forint helyi adóbevétellel számolnak, melyből 25 milliárd az iparűzési adó, és 3,5 milliárd az építményadó. Kecskemét szerényen részesül az idegenforgalomból, e téren a tervezett előirányzat 90 millió forint, s a közterület-használati díjból 70 millió forint bevételt remélnek.
Elvonás: súlyos teher a szolidaritási hozzájárulás adó
A szolidaritási hozzájárulás alapja az önkormányzatok iparűzési adóerő-képességet
meghatározó adóalapja, mely az előzetes számítások szerint 2026-ra eléri a 7,6 milliárd forintot. A szolidaritási adó egy olyan központi elvonás, amelyet 2017 óta az állam az önkormányzatoktól szed be, hogy csökkentse – elvileg – a gazdagabb települések, illetve az iparilag erősebb régiók előnyét a kevésbé fejlett, elmaradottabb területekkel szemben. Ez az összeg évente változik, Kecskemét 2020-ban 1,4 milliárdot forintot fizetett be, mely 2025-re 6,7 milliárd forintra emelkedett.
A szolidaritási adót több ellenzéki, sőt néhány kormánypárti polgármester is bírálta. Egyrészt szerintük indokolatlanul magas az elvonás mértéke, másrészt pedig nem látszik, hogy a kormány az így beszedett összegeket valóban a meghatározott célok szerint osztaná vissza – különösen a drasztikusan növekvő területi egyenlőtlenségek tekintetében.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter minap a tárgyban interjút adott, és kijelentette, hogy „ugyan a szolidaritási hozzájárulás mértéke, kiszabása is a jogszabályoknak megfelelően történik, ma már konszenzus van abban a tekintetben, hogy változtatni kell a mechanizmuson” – ám a választások előtt nem látja reálisnak a változtatást.
Mire mennyi jut?
A 72 oldalas dokumentum, ha nem is teljes, de többnyire követhető képet nyújt az önkormányzat pénzügyi helyzetéről, a végrehajtandó feladatokról, a tervezett fejlesztésekről, lehetőséget teremtve az önkormányzati gazdálkodás figyelemmel kísérésére. Melyben szerepel például, hogy:
- a tervezet szerint az önkormányzat évente 3 millió forinttal támogatja a Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítványt. Emellett 12,5 millió forint jut a kiemelkedően teljesítő diákok és versenyeken való részvételük támogatására. Ifjúságpolitikai és drogprevenciós feladatokra – köztük a KEF működtetésére, az ifjúsági stratégiák megvalósítására, a tanévzáró fesztiválra és több kapcsolódó programra – összesen 31 millió forintot különít el az önkormányzat.
- A tervezet összesen 1,241 milliárd forintot irányoz elő a városi közművelődési és kulturális intézmények – köztük a Hírös Agóra, a Kortárs Művészeti Műhelyek és a Kecskeméti Televízió – működésének támogatására, utóbbi 322 millió forintban részesül. Emellett 93 millió forint jut a Bozsó Gyűjtemény Alapítványnak, 25 millió a Leskowsky Hangszergyűjteménynek, míg kulturális rendezvényekre 159 millió forintot szán az önkormányzat.
A költségvetési tervezet több tételt is a „Természet- és környezetvédelem” soron szerepeltet, ám ezek között számos olyan feladat található, amelyek csak részben vagy egyáltalán nem kapcsolódnak közvetlenül ehhez a területhez – mégis ide kerültek besorolásra. A város 2026-ban 10,6 millió forinttal támogatná a Vadaskert Alapítványt, 130 millióval pedig a Vadaskert Nonprofit Kft. működését, továbbá 40 milliót szánna erdőgazdálkodási feladatokra. A Környezetvédelmi Alap bevételei és kiegészített forrásai főként csapadékcsatorna-karbantartásra, belvízvédelemre és rendezvényekre mennek, míg az újabb 5 évre szóló környezetvédelmi program felülvizsgálatára és megalkotására 16,5 milliót különítenek el. A soron szerepel a már említett hidrogénbusz-töltőállomás 419 milliós fejlesztése, illetve a MOHU-tól hulladékmennyiség
alapján visszatérített 36,8 milliós EPR-díjtétel (kiterjesztett gyártói felelősség).
Kérdések a Kada Elek Technikum épületének beruházásáról
A rendelkezésre álló tervek szerint a Kada Elek Technikum tanárai és diákjai 2028-ban a felújított egykori laktanyaépületben kezdhetik el az évet. A város a félkész projektre (három legénységi épület bővítésére és felújítására) 6,985 milliárd forint kormányzati támogatást kapott. A Polgármesteri Hivatal Fejlesztéspolitikai Irodájának vezetője korábban arról tájékoztatott, hogy a támogatási szerződést a kormány képviselője 2025. szeptember 19-én aláírta, és a közbeszerzési eljárás sikeres lezárását követően várhatóan október hónapban aláírásra kerül a kivitelezést megalapozó vállalkozói szerződés. Erről azóta nem érkezett hivatalos tájékoztatás.

Fotó: Hraskó István
A KecsUP Hírek többször is megkereste az Építési és Közlekedési Minisztériumot annak tisztázására, hogy aláírták-e a kivitelezést megalapozó vállalkozói szerződést, illetve mely cég nyerte el a munkát, ám egyelőre nem kaptunk választ. Várhatóan a közgyűlésen is szóba kerül majd a téma.
A teljes költségvetési tervezet elérhető a kecskemet.hu oldalon IDE kattintva. A csütörtöki közgyűlési vitát figyelemmel kísérjük, és arról külön cikkekben fogunk beszámolni.