Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök aláírta a Büntető Törvénykönyv módosítását, amelynek következtében – egyebek mellett – büntetendővé válik a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezése. A döntés a magyar belpolitikában is visszhangot kelthet, mivel az Orbán-kormány – amely rendszeresen igyekszik megszólítani a határon túli magyar közösségeket – nem fogalmazott meg nyílt kritikát a lépéssel szemben.
Az elfogadott jogszabály értelmében akár hat hónap szabadságvesztéssel is sújthatják a Beneš-dekrétumok vitatását. Ez különösen érzékeny kérdés a felvidéki magyarság számára, hiszen a második világháborút követően Edvard Beneš államfő alkotmányerejű rendeletei kollektív bűnösséget állapítottak meg az akkori Csehszlovákiában élő német és magyar kisebbséggel szemben. Ezek a rendelkezések alapozták meg vagyonuk és földjeik elkobzását, valamint állampolgárságuk megvonását.
A dekrétumok kérdése napjainkban a földkisajátítások kapcsán került ismét a szlovák politikai diskurzus középpontjába. A Szlovák Földalap és az Erdőgazdálkodási Vállalat a második világháború utáni, magyar és német nemzetiségű lakosokat sújtó jogszabályokra hivatkozva sajátít ki a jelenlegi tulajdonosaitól ingatlanokat, illetve kezdeményezi a tulajdonviszonyok bírósági felülvizsgálatát.
A tervezetet élesen bírálta a felvidéki magyar politikai erő, a Magyar Szövetség is. Az „Ártatlanság menete” elnevezésű néhány nappal ezelőtti demonstráción a párt elnöke, Gubík László a törvénymódosítást az év méltatlan lezárásának nevezte, és úgy fogalmazott: ha értik is, hogy a hatalom a kavicsaival nem elsősorban a felvidéki magyarok otthonainak ablakát akarta betörni, végül mégis ez sikerült.
Szavai alapján a párt a polgári engedetlenség eszközeit is kilátásba helyezte: a tudomány és a jog segítségével kívánják bemutatni a törvény visszásságait. Ennek első állomásaként január 22-én, a magyar kultúra napján „A börtön ablakában?” elnevezéssel tudományos konferenciát rendeznek, ahol a szólásszabadság, a magántulajdon védelme és a jogbiztonság kerül a középpontba. A Beneš-dekrétumok kérdésének megvitatása várhatóan itt sem marad el.
Pellegrini aláírását követően lemondott tisztségéről Forró Krisztián, az államfő nemzetiségi ügyekért felelős tanácsadója, a Magyar Szövetség korábbi elnöke. Az MTI beszámolója szerint döntését azzal indokolta, hogy közéleti szerepvállalást csak akkor tud vállalni, ha az összhangban áll saját elveivel.
A felvidéki Napunk hírportál megjegyzi, hogy a magyar kormány érdemben alig nyilatkozott meg eddig a „Lex Beneš”-ként emlegetett jogszabályról. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábban biztosították a felvidéki magyarokat a kormány támogatásáról, Orbán Viktor pedig úgy fogalmazott, előbb tisztázni kell, pontosan mit tartalmaz az új törvény. Csupán Németh Zsolt, a parlament Külügyi Bizottságának elnöke fogalmazta meg az államfői aláírást követően, hogy elfogadhatatlan Szlovákia magatartása, és Magyarország kiáll a felvidéki magyarok jogfosztása ellen.
A hírt a 444 szemlézte a Napunk magyar nyelvű felvidéki hírportál írását alapul véve.
Néhány nappal ezelőtt pedig mi magunk is írtunk a történelmi háttérről és a jelenlegi helyzetről egy elemző cikket.