Ovádi Péter a lapunknak adott interjúban kifejtette, hogy bár felháborítónak tartja a Rozi kutya ügyében hozott elsőfokú bírósági ítéletet, ám a konkrét büntetés kiszabására nincs befolyása. Hiszen az ő feladata a jogalkotás, amivel kapcsolatban azt gondolja, hogy elvégezte a szükséges munkát. Mint ahogyan álláspontja szerint a kormány az állatvédelmi szervezeteknek is hatékony segítséget nyújtott az elmúlt években.
Kormánybiztosként miket tart az állatvédelem jelenlegi legnagyobb gondjainak, ezekben az elmúlt években milyen előrelépések történtek?
Az elmúlt öt év számomra egyértelműen bizonyította, hogy ha az állatvédelem kiemelt figyelmet kap, akkor valódi, országos szintű előrelépés érhető el. Ebben az időszakban sikerült olyan folyamatokat elindítanunk, amelyek évtizedes problémákra adnak választ. Elég csak arra gondolni, hogy több tízezer kisállat ivartalanítását tudtuk támogatni állami forrásból, ami hosszú távon több millió kóbor állat megszületését előzi meg. Kiemelt eredménynek tartom az Állatvédelmi Témahét elindítását is, amely ma már országos méretű edukációs programmá vált, és amelynek köszönhetően gyerekek ezrei tanulhatnak a felelős állattartás alapjairól. Meggyőződésem, hogy a szemléletformálás a jövő egyik kulcsa: ha a fiatalokban megerősítjük az empátiát és a felelősségvállalást, az egész társadalom nyer vele.
Ugyanilyen fontos mérföldkő, hogy soha korábban nem kaptak a civil állatvédő szervezetek akkora állami támogatást, mint az elmúlt években. 2020 óta több mint 3 milliárd forintot juttattunk el hozzájuk, miközben megkezdtük a jogszabályi környezet modernizálását és a hatósági szereplők rendszeres képzését is. Ezek együtt egy teljesen új alapra helyezték a hazai állatvédelmet. Ez az időszak arról szólt, hogy az állatvédelem valódi közös üggyé vált. A civil szervezetekkel, szakmai partnerekkel, önkormányzatokkal és vállalatokkal kialakított együttműködések bizonyítják, hogy ha összefogunk, képesek vagyunk tartós és érdemi változást elérni.
Sokan az igazságszolgáltatás kapcsán felmerült aggályokkal foglalkoznak az állatvédelem kapcsán, miközben a hazai menhelyek az életben maradásukért küzdenek. Révén hogy az ellátandó állatok száma évről évre egyre nő, ám az anyagi forrásaik ezzel arányosan csökkennek. Erről állatvédelmi kormánybiztosként mi a véleménye?
A civil szervezetek munkáját nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is meg kell becsülnünk. Minden évben tápadományt juttatunk számukra, az idei évben dupla mennyiséggel. Idén 1 milliárd forintos keretösszeget írtunk ki számukra, ahol 443 szervezet nyert el támogatást állatorvosi költségekre, ivartalanításra vagy menhelyfejlesztésre. A korábbi években is írtunk ki számukra pályázatokat, és a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány is segíti az állatmenhelyeket, akár vis maior esetekben is. Legutóbb például egy viharkárt ért menhelyet segítettünk anyagilag.
A hazai menhelyek kitettsége ennek ellenére jelentős. A pályázatok mellett ezen mégis hogyan lehetne változtatni, van-e erre egyáltalán bármilyen kormányzati szándék?
A megelőzés rendkívül fontos, tehát az ivartalanítás és a megfelelő edukáció. Ezzel tudjuk megelőzni, hogy állatok kerüljenek be állatmenhelyekre az emberi felelőtlenség okán. Központi forrásból már több mint 50 ezer kisállat ivartalanítását támogattuk, edukációs programjaink is nagy sikert aratnak. Az Állatvédelmi Témahéten több mint 360 ezer gyermek vett részt, és nemrég elindult a megújult Gazdijogsi programunk is, mely a felelős állattartásra ösztönöz. Ezen felül természetesen rendkívül fontos az állatmenhelyek támogatása is.
Most pedig térjünk rá Rozi, a megkínzott keverék eb ügyére, ami sokakban váltott ki csalódottságot a magyar igazságszolgáltatás kapcsán. A kutya volt gazdáját ugyanis a bíróság állatkínzás miatt mindössze egy 425 000 forintos pénzbüntetés megfizetésére ítélte, noha sokan ennél sokkal szigorúbb büntetést vártak. Az ügy országos port kavart, és újra lángra kapott a kritika, hogy a hazai bíróságok nem veszik elég komolyan az állatvédelmet, a hatályos törvényeket. Mennyire látja érvényesnek ezt az álláspontot?
Felháborítónak tartom az ítéletet, hiszen azt gondolom, a jogalkotói szándékunk egyértelmű: az állatkínzók szigorú büntetést érdemelnek. A büntető anyagi jogi hátterünk egyébként európai szinten is kifejezetten szigorú, két alkalommal is szigorítottuk a Büntető Törvénykönyvet. Egyes minősített esetekben akár 5 év végrehajtandó szabadságvesztést is kaphatnak az állatkínzók, bűncselekménnyé nyilvánítottuk az illegális szaporítást és illegális állatkereskedelmet is. Születnek ilyen ítéletek is, például az osztrák szaporító is végrehajtandó szabadságvesztést kapott. A jogszabályokat folyamatosan felülvizsgáljuk szakértői csapatunkkal, most éppen a gondatlanságból elkövetett állatkínzás büntetendővé tételén dolgozunk, hiszen nem elfogadható, hogy valaki a figyelmetlenség mögé bújva vonja ki magát a felelősség alól.
Mégis úgy tűnik, hogy a kormány ezirányú törekvései nem jutnak el az ítélethozókhoz. Hogyan lehetne még ösztönözni őket a keményebb büntetések kiszabására, a magyar állatvédelmi törvények egyáltalán mennyire tekinthetők szigorúnak európai szinten?
Magyarország jogállam, a bíróságok függetlenek, a hatalmi ágak nem gyakorolhatnak befolyást egymásra. Egy-egy ügyben rengeteg körülményt kell mérlegelni, ez a bíró feladata, saját belátása szerint ítélkezik. Nekem – kormánybiztosként és országgyűlési képviselőként – a jogalkotás területén van feladatom, azt gondolom, ott elvégeztük a szükséges munkát, megadtuk az alapokat.
Ha már önmagát említette: sokan azzal vádolják önt, hogy a tüntetések helyett valódi tetteket kellene felmutatnia. Hogyan érinti ez a kritika, miért tartja fontosnak például a Rozi ügye kapcsán, civilek által szervezett demonstrációkon való részvételt?
Ez egy közös kiállás volt nemcsak Roziért, hanem minden bántalmazott állatért. Szükségesnek tartom, hogy minden alkalommal, amikor lehetőség van, akkor felemeljük a hangunkat az állatok védelme érdekében. Ezzel is erősítjük azt a szemléletet, hogy az állatok érző lények, és nekünk, embereknek kötelességünk megvédeni őket, valamint megakadályozni szenvedésüket. Az állatkínzók pedig szigorú büntetést érdemelnek!
Öt hónap van hátra az országgyűlési választásokig. Kormánybiztosként milyen célokat tűzött ki az állatvédelem terén erre az időre, ezeket milyen módon kívánja megvalósítani?
A következő hónapokban a legfontosabb feladatunk az, hogy minden olyan programot tovább vigyünk és megerősítsünk, amely az elmúlt években sikeresnek bizonyult. Folytatjuk az ivartalanítási és edukációs kezdeményezéseket, a jogszabályok felülvizsgálatát, valamint a civil szervezetek támogatását is. A célunk változatlan, a megkezdett munkát még hatékonyabban, még több szereplőt bevonva folytatni.