Sokan évek óta nem értik, mit keres egy állványzat a Cifrapalota előtt, ha azon nem folyik semmilyen munka. A KecsUP Hírek fényt derített a rejtélyre.
„Nemrég kérdéssel fordultunk a Cifrapalota gazdasági igazgatóságához, hiszen az épület már régóta fel van állványozva. Megkérdeztük, hogy ez mégis mennyibe kerül és mikor lesz elbontva, amire viszonylag érdekes választ kaptunk” – közölte Kordik Szabolcs, kecskeméti önkormányzati képviselő a Magyar Kétfarkú Kutyapárt helyi szervezetének videójában. Eszerint az intézmény külső homlokzatának felújítási munkálatai kapcsán még semmi sem lefutott, a Cifrapalota is csak egy előzetes ütemtervvel tud kalkulálni. Ám ha minden jól megy, akkor várhatóan 2028-ban bontják majd el az állványt, valamint a ráerősített dekorhálót.
Csakhogy addigis felmerülnek bizonyos költségek, amit az önkormányzat és az intézmény kénytelenek vagy kénytelenek voltak megfizetni. Ezek a következők:
- Állványzattelepítés, átjárható állvány építése szerződés szerint 870.000 Ft + áfa;
- 1200 négyzetméter dekorháló felszerelése, anyagköltsége 4.200.000 Ft + áfa;
- Állványzat bontása 690.000 Ft + áfa;
- Állvány és a dekorháló bérleti díja 900.000 Ft + áfa / hónap.
Mindez azt jelenti, hogy a kecskeméti önkormányzat még legalább 25 hónapig fizeti a legutóbbi díjat (ezt a Cifrapalota által megadott 2028-as céldátum figyelembevételével számítottuk ki – a szerk.), azaz 22,5 millió forintnyi közpénzt költhet el a szerkezet bérlésére. Ráadásul az MKKP videójából az is kiderül, hogy a városháza még a párt kérdésére sem árulta el, hogy pontosan kinek fizeti a bérleti díjat, és hogy pontosan mikor építették fel az állványzatot.
Az állványzat nem esztétikai célokat szolgál
Máshogy állt a kérdéshez a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója, Rosta Szabolcs. Akitől többek között azt próbáltuk megtudni, hogy a Cifrapalota pontosan melyik pályázatban vesz részt, és mekkora forrást igényelt az intézmény. Emellett azt is szerettük volna megtudni, hogy az épület előtt található állványzatot és dekorhálót kitől és milyen feltételekkel bérlik. Vagy hogy egyáltalán ezek helyszínen tartására miért van pontosan szükség.
Az igazgató első körben az MKKP felvetéseire reagált, kifejtve, hogy ismeretei szerint a párt a kérdéseit a Vásár-és Piacigazgatóság vezetőjéhez, Kolek Andreához intézte. Amiben a képviselő egyetlen kérdése sem vonatkozott arra, hogy kinek fizeti a múzeum a bérleti díjat. Mindössze a költségvonzatokra volt kíváncsi, amit maradéktalanul a rendelkezésére bocsátottak. „Emellett a szerződést szerette volna digitális formában elkérni, ám a kérése nem volt szabályszerű, így jeleztem számára, hogy e formában a dokumentumot nem küldhetem át neki” – közölte Rosta Szabolcs. Hozzátette, egyúttal meghívta a képviselőt a múzeumba, hogy mint természetes személy, korlátozás nélkül megtekinthesse a dokumentumokat, és megismerhesse azon tényeket, amelyek alapján teljes képet kaphatna a helyzetről. A képviselő azonban nem élt e lehetőséggel.
A Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója ezután rátért az általunk feltett kérdésekre is. Közölte, az intézmény idén tavasszal a „TOP Plusz-6.2.1-23 kódszámú „Fenntartható versenyképes városfejlesztés” című felhívásra nyújtott be pályázatot a kecskeméti önkormányzattal konzorciumban. „A Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota Kiállítóhelyének infrastrukturális fejlesztése című pályázatra benyújtott támogatási összeg 750 000 000 forint. A pályázati támogatási kérelem, 2025. június 27-én támogatásban részesült” – közölte az igazgató. Hozzátette, a pályázat jelenleg előkészítő fázisban van, amire hivatalosan 18 hónap áll rendelkezésre, de cél, hogy a kivitelezési munkák minél hamarabb megkezdődhessenek.
Az állványzat bérlése kapcsán Rosta Szabolcs elmondta, az 1200 négyzetméter felületű Layher szerkezet a First Construction Kft. tulajdona, tőlük bérli a múzeum. A dekorháló anyagköltségét pedig kifizették, így az végeredményben a múzeum tulajdonát képezi. Az állványzat telepítése egyébként 2021 decemberében történt meg, az árajánlatok közül a legkedvezőbbet fogadták el. „Az állványzat telepítése alapvetően nem esztétikai okokból, hanem legfőképpen az emberi élet és a kiemelten súlyos anyagi kár elkerülése érdekében vált szükségessé” – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Felidézte, a Cifrapalota épületében 2021-ben látványos állapotromlás következett be, először egy ablaktok, majd egy ablaküveg zuhant ki a Rákóczi úti járdára. Ezután pedig a Csányi János körúti homlokzaton lévő mintegy 12-13 m magasságban elhelyezkedő pirogránit mező egyik 20 kilogrammos központi darabja hullott le az úttestre és csak a véletlennek köszönhetően nem okozott komoly balesetet. Az ezt követő hónapokban tűzoltó kosárból teljes körű szilikátrestaurátori átvizsgálás történt, mely során nyilvánvalóvá vált, hogy a többi mező is fokozottan balesetveszélyes.
Ezért a balesetveszély elhárítása érdekében első lépcsőben biztosították a pirogránit mezőket. „A kerámiákat rögzítő habarcsanyag fizikailag teljes mértékben degradálódott, megfelelő szerkezeti kötést sem az alapfalazat, sem a kerámia felülete között nem mutatott. A mechanikus rögzítésre, kidrótozásra az építéskor sem fektettek kellő hangsúlyt, és a kevés eredeti drótozás is korrodálódott, szerkezetük meggyengült. A kibukás elleni rögzítés már nem volt biztosított” – magyarázta Rosta Szabolcs, hozzátéve: a díszburkolati elemek erősen meggyengült rögzítése balesetveszélyessé vált és nem tűrt halasztást kibontásuk a falfelületről. Az állapot nem felelt meg a helyszíni restaurálás kritériumainak sem, helyreállításához a homlokzati kerámia bontása vált szükségessé.
Nem volt alternatívája az állványzat bérlésének
A hirtelen jött probléma megoldása során a múzeum természetesen utána érdeklődött a vételi lehetőségnek is. Hasonló szerkezetű és méretű, minőségű állványzatot azonban akkor újonnan 40-50 millió forint közötti összegre lehetett kalkulálni, mely összeg sem a költségvetésben nem állt rendelkezésre, de a múzeumnak sem volt infrastruktúrája, kapacitása és tudása telepíteni egy hasonló eszközt. „Így nem volt alternatívája egy gyors és szakszerű alvállalkozói telepítésnek és bérleti szerződésnek” – jelentette ki Rosta Szabolcs.
Ezután a Cifrapalota állagvédelmével és a felújítás előkészítésével kapcsolatban számos munkafolyamatot elvégeztetett a múzeum. Elkészíttette többek között a felméréseket, a terveket, a költségvetéseket, valamint megszerezte a szükséges örökségvédelmi engedélyeket is. Ám ezen feladatok elvégzése során kiderült, hogy a Cifrapalota külső homlokzatán közvetlen életveszélyt jelentenek az ablakok, melyek tokostól vannak kirohadva, így javarészt teljeskörű cserére szorulnak. „Az ablaktokok ugyanis az épülettel egyidősek, cseréjük, mélységi felújításuk soha nem történt meg.” A súlyos baleseteket így a biztonsági állványzat folyamatos fenntartásával lehet megelőzni.
Összességében Rosta Szabolcs elmondta, a fent részletezett feladatok mintegy 3 év alatt teljesültek, melynek eredményeképpen 2024 végére rendelkezésre állt egy teljeskörű, szakszerű állapotfelmérés és költségkalkuláció. „Mindezen tényadatok ismeretében tudtuk megkeresni fenntartónkat, a kecskeméti önkormányzatot. A kiválóan előkészített tervdokumentációnak köszönhetően az önkormányzat illetékes szakemberei és döntéshozói példamutató gyorsasággal reagáltak, melynek eredménye a kérdésében foglalt, 2025. tavaszán beadott konzorciumi pályázat” – mondta az igazgató.