Amikor egy gyerekeket érintő ügy országos botránnyá válik, mindenki erről beszél: a figyelem középpontjába kerül a szélsőséges eset. Ám sokkal kevesebb szó esik azokról a helyzetekről, amelyek nem robbannak, csak lassan erodálnak. Azoknak a gyerekeknek a története másképp drámai, és az Ő esetükben is épp elég meghatározó ahhoz, hogy egész életükre kihatással legyen. A gyerekek sorsa a mindennapokban dől el. Az iskolában, a hiányzó támogatásokban, a túlterhelt rendszerekben, a meg nem adott figyelemben. Ott, ahol kicsi botrányok vannak – az elmaradt a segítség – hívja fel a figyelmet az EgyszerGYEREk oktatási cselekvési program.
A Civil Kollégium Alapítvány (CKA) oktatási munkacsoportja évek óta a segítségre szoruló, jellemzően sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek megfelelő iskolai ellátásáért dolgozik. Ennek egyik mérföldköveként egy országos kérdőíves kutatásra épülő szakmai tanulmányt és szakpolitikai javaslatcsomagot készítettek, amelyet Mikulás napja előtt mind a 199 országgyűlési képviselőnek eljuttattak.
A kutatás fő megállapítása szerint a gyermekek számára elvárható biztonság és támogatás csak akkor biztosítható, ha a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek megfelelő szakmai kereteket, elismerést és anyagi megbecsülést kapnak. A tanulmány hangsúlyozza: ezek a szakemberek ma a közoktatás „csendes tartóoszlopai”, mégis a rendszer legláthatatlanabb és legkiszolgáltatottabb szereplői közé tartoznak.
A javaslatcsomag béremelésre vonatkozó részét Jámbor András országgyűlési képviselő a Kulturális Bizottság elé terjesztette, ám beszámolója szerint azt egy rövid, mindössze 11 perces ülésen elutasították. A kormánypárti politikusok indoklása annyi volt, hogy „a költségvetésben erre nem áll forrás rendelkezésre”. Itt látható az ülés felvétele.
A kutatás szerint a nevelést és oktatást segítő (NOKS) munkakörben dolgozók – köztük az asszisztensek – még 40 év munkaviszony után is körülbelül nettó 250 ezer forintos fizetéssel számolhatnak. Mindez annak fényében különösen problematikus, hogy a befogadó oktatás működése nagyrészt az ő munkájukon múlik.
A szakpolitikai javaslatcsomag nemcsak béremelést, hanem konkrét törvénymódosításokat is tartalmaz, amelyek célja a méltó munkakörülmények és a valódi szakmai támogatás megteremtése. A kezdeményezők hangsúlyozzák: a kérdés nem pártpolitikai, hanem gyermekjogi és szakmai minimum.