– Kétségtelen, ha nem kellene befizetni az államnak a szolidaritási hozzájárulást, akkor most nem lenne szükségünk a hitelre
– ezt Szemereyné Pataki Klaudia polgármester válaszolta Kopping Rita ellenzéki képviselő kérdésére az év utolsó közgyűlésén, ahol a 2026-os költségvetés két vitatott pontjáról alakult ki hosszas vita. Egyfelől a kormány által a kecskeméti önkormányzatra kivetett – évről évre emelkedő – 7,6 milliárd forintnyi szolidaritási adóról, melyet Kopping azért furcsáll, mert úgy tűnik, mintha a város azért venné fel a sok milliárdos hitelt, hogy ki tudja fizetni a közel 8 milliárd forint szolidaritási adót. Valamint a majd csak 2027-ben felveendő 5,7 milliárd forintnyi hitelről, melyből a tervek szerint utak, járdák, kerékpárutak, parkolók, a futballstadion teteje, a Könyves Kálmán körút mentén kerékpárút épülhet, s ebből mintegy 1,3 milliárd értékben fejlesztenék a sokat vitatott közvilágítást is.
Szemereyné Pataki Klaudia érvelése szerint nem azért veszi fel a hitelt a város, hogy ebből fizesse ki a szolidaritási adót, hanem mert szükséges fejlesztéseket kell megfinanszírozni. Azt azonban elismerte a szolidaritási adó kapcsán, hogy „most kellene egy tabula rasa-t (új helyzetet – a szerk.) csinálni, és teljesen új alapokra helyezni ennek a szabályozását”.
Ugyanis – mint azt az elmúlt években egyformán vitatták, a kormánypárti városvezetők finomabban, az ellenzékiek élesebben – miközben egyre kevesebb az önkormányzatoknak juttatott központi forrás, az állam igazságtalanul von el milliárdokat a nagyobb települések kasszájába befolyt helyi iparűzési adóból. Nem beszélve arról, amire Szemereyné is utalt, hogy „rendkívül bonyolult rendszerről van szó”, ami alapján Navracsics Tibor minisztériuma meghatározza az elvonás összegét. Ezzel kapcsolatosan tárgyalásokat folytattak a megyei jogú városok vezetői a kormánnyal az elmúlt hetekben, és kérték, hogy egy egyszerűbb számítási metodikával állapítsák meg az összegeket – számolt be róla a közgyűlésen a polgármester.
Vita az átláthatatlan szolidaritási adóról – változás a választásokig nem lesz
Korábban egyébként Gémesi György, Gödöllő polgármestere és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke azt kifogásolta, hogy már csak azért sem megfelelő a mostani rendszer, mert az érintett települések által befizetett adóból visszafordított forráselosztás átláthatatlan, miközben 2017 óta az állam azzal az indokkal szedi be a szolidaritási adót a gazdaságilag erősebb önkormányzatoktól, hogy csökkentse a gazdagabb és a kevésbé fejlett területek közti különbségeket. Ez az összeg a számítási metodika értelmében városonként évente változik és emelkedik – Kecskemét míg 2020-ban 1,4 milliárd forintot fizetett be, 2025-ben már 6,7 milliárd forintot fog.
A legnagyobb befizető önkormányzat a főváros, amely bíróságon támadta meg az állami elvonást, és a Fővárosi Törvényszék végzése megerősítette, hogy a szolidaritási hozzájárulás rendszere ellentétes az alaptörvénnyel. Ez azonban érdemi korrekcióra eddig nem késztette a kormányt, s bár Navracsics Tibor elismerte, hogy „ma már konszenzus van abban a tekintetben, hogy változtatni kell a mechanizmuson”, de azt is hozzátette, hogy „a választások előtt nem látják reálisnak a változtatást” – mondta a hirado.hu-nak november végén adott interjújában a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Központi sarc és hitelből történő fejlesztések
Szemereyné Pataki Klaudia a költségvetésről szóló vitában elmondta, hogy kalkulációi alapján Kecskemétet nem fogja túlságosan megterhelni a közel 6 milliárdos hitelfelvétel, mert 2027-ben és 2028-ban emelkedő iparűzési adóbevétellel számolhatnak a bővülő új gyárakkal, köztük a Mercedes-gyár újabb egysége következtében. És különben is – fűzte hozzá a fideszes városvezető – „nagyon jól állunk az adósságmutatóban, sőt kirívóan jól állunk más megyei jogú városokhoz képest„. Az adósság mértékét a polgármester ugyan nem fejtette ki számokkal, de számításaink szerint legkevesebb 14 milliárd forintnyi terhet görget maga előtt a város a következő években, melyre rájön még a Kecskeméti Fürdő lízingdíja, mely 17,9 millió euró.
Király József, a Szövetség frakcióvezetője felszólalásában kifogásolta a túlzott állami elvonásokat. Úgy látja, hogy míg a kormányzat az elmúlt években különböző jogcímeken jelentős pénzösszegeket vont el a várostól, addig a feladatokat itt hagyta, ahogy a bérköltségekre rárakódó emeléseket is – és ezért is kell a városnak mindig kigazdálkodnia azt a pluszt, amivel valamelyest magasabb fizetést vihetnek haza a város cégeinek alkalmazottjai. A képviselő kiemelte, hogy kiszámolta:
a szolidaritási adó bevezetése óta eltelt 7 évben 38 milliárd 199 millió forintot vont el Kecskeméttől a kormány.
„Mi mindenre elég lett volna ez a forrás, ha mindez helyben marad, és akkor nem kellene hiteleket fölvenni sem” – szúrta oda a kormánypárti frakciónak Király, aki hozzátette, hogy mindennek ellenére hiába jelezte az elmúlt években a fejlesztési igényeit a belváros képviselőjeként – utak, járdák, a Rákóczi út burkolatának megújítása, játszóterek, kutyafuttató, kerékpártámaszok –, szinte semmi sem teljesült. Király az ellenzéki frakció nevében elmondta, hogy ezek miatt nem támogatják a költségvetést.
Fekete Gábor alpolgármester ezután vette védelmébe a szolidaritási adót, illetve a kormány településpolitikáját, és szegezte oda Királynak: ha már magát baloldalinak tartja, akkor legyen szolidáris olyankor is, ha ez a forráselvonás végül azoknak jut, mint például Szentkirály, ahol sosem lesznek olyan mértékű ipari beruházások, mint Kecskeméten. Fekete válaszul még felsorolt több olyan beruházást, amely összességében több támogatást jelent, mint amennyit a kormány elvon, köztük az évek óta leállt, s most újrainduló Kada Elek iskola építését 7 milliárd forintból, valamint a déli iparterületre juttatott 2 milliárd forintot.
Gyuris Dávid (Szövetség) ellenzéki képviselő sem hagyta szó nélkül a központi sarcot, aki úgy látja: ez a költségvetés nem a többség érdekét szolgálja. Az ellenzéki képviselő szerint „a város ott kezdődik, ahová a döntéshozók többsége igen ritkán jut el. És ezért fáj az, amit ma látok, mert ez a költségvetés nem igazán róluk szól”. Szavai szerint megnövekedett a közbiztonsági kockázat több városrészben is, miközben rendőrből alig van már, de régóta várat magára a Rákóczi iskola tetejének felújítása is, s nem beszélve a kátyúkról. Lehet ugyanis ideológiákat gyártani, csakhogy „nincsen baloldali kátyú vagy jobboldali leromlott buszmegálló, ellenzéki csapadékvíz vagy kormánypárti beázás” – érvelt a Szövetség politikusa. Gyuris szerint ezért is aggályos, hogy miközben a kormány milliárdokat von el, addig a város csak hitelből tudja a szükséges fejlesztéseit tervezni.
Csak a változásban volt közös pont a frakciók között, de annak tartalma nagyon eltérő
Meggyőzni egymást nem tudták a képviselők. Leviczky Cirill, a Fidesz frakcióvezetője „fejlődés-centrikus költségvetésről” beszélt, ahol mintegy 16 milliárd forint jut fejlesztésekre, melyben egyszerre szerepelnek állami és uniós forrásból megvalósuló projektek is. A már említetteken felül gördeszkapálya Hetényegyházán, a kiskörút részleges felújítása, óvodafejlesztés Kadafalván, valamint a Guba park megújítása a Vacsi közben – sorolta a terveket a kormánypárti képviselő.
Ellenben Király József szerint – mint arra már többször utalt – felborult a városra jutó források elosztása: a legtöbb forrás az ipari területekre jutott, míg a meglévő források egyenetlen módon kerültek elosztásra a különböző városrészekben. Ezért is látható, mennyire leromlott az épületek és utcák állapota a nagykörúton belüli belvárosban vagy a külterületeken.
Az ellenzéki képviselők azt is kifogásolták, hogy fejlesztési igényeiket mindössze két nap alatt kellett leadniuk a költségvetési tervezéskor, ahelyett, hogy a körzetekkel rendelkező képviselőket valóban bevonnák a költségvetési sorok megalkotásába. Szemereyné Pataki Klaudia szerint erre volt mód, mert maga is adott lehetőséget arra, hogy személyesen keressék fel a képviselők, valamint a bizottsági üléseken is mindenki elmondhatta a javaslatát.
Szóba került még a Versenyképes Járások Program is a költségvetési vitában, melynek lényege, hogy 2025-től minden magyarországi járás számára fejlesztési forrásokat biztosít a kormány. A kecskeméti járásban ennek mértéke az első félévben 500 millió forint volt, melyből a Kecskeméti SZC Kada Elek Technikum telekhatáron belüli közműellátásának kiépítését, a Térségi Kertészeti és Élelmiszeripari Kiállítás installációjának beszerzését, valamint a Digitális Aranyhomok Turisztikai Infókártya / Applikáció létrehozását tervezi az önkormányzat 140 millió forintból. A második félévre is pályázott Kecskemét – nem elhanyagolható azonban, hogy korábban a Versenyképes Járások Program jogcímén az állam Kecskeméttől 1 milliárd forintot vont el.
Sem a szolidaritási adót, sem a járási programot, sem a hitelfelvételt nem tudták az ellenzéki képviselők azon a szemüvegen nézni, mint a kormánypárti képviselők, akik mindezt „egyfajta kiegyenlítődési rendszerként” igyekeztek beállítani a közgyűlési vitában. Abban azonban egyetértettek – mint arra Szemereyné Pataki Klaudia rámutatott –, hogy remélik, az elvonások kapcsán új számítási metodikával fognak találkozni a képviselők jövőre.
Megjegyezzük, hogy mindezt a fideszes politikusok abban a reményben mondták, hogy a jövő évi választás után is Orbán Viktor kormányával fognak tárgyalni az önkormányzatiság ügyes-bajos dolgairól, míg az ellenzéki képviselők a Magyar Péter vezette Tisza-kormány lehetőségében bízhatnak.
Végül a kormánypárti többség megszavazta, az ellenzék elutasította a 2026-ra tervezett városi költségvetést.
