A közteher mértékét tavaly novemberben emelte meg a nagykőrösi önkormányzat.
„Nagykőrös városa válaszút előtt áll: vagy beletörődünk a fokozatos gazdasági eljelentéktelenedésbe, vagy aktív, fejlesztésorientált politikával visszaszerezzük térségi szerepünket” – áll a Zágráb Nándor, a Jobb Nagykőrösért Egyesület elnöke és ellenzéki képviselő, valamint Köteles Lajos, civil politikai aktivista, az Arany Tisza Sziget tagja által jegyzett előterjesztésben. Ezt az ellenzéki politikus és kollégája azért tervezik benyújtani a képviselőtestület számára, mert az apparátus tavaly november 27-i ülésén elfogadta az építményadó mértékét 900 Ft/m²/év-ről 1 200 Ft/m²/évre emelő rendeletmódosítást. Zágrábék szerint
ez a döntés nem a növekedést, hanem a meglévő források felélését szolgálta, figyelmen kívül hagyva a térségben zajló versenyfutást.
Emellett azt gondolják, a 33 százalékos adóemelés elriasztja a tőkét, és a magánszemélyek számára sem teszi vonzóvá a városban való letelepedést. Az adóemelés eltörlése és a korábbi adókulcs visszaállítása így egy világos jelzés lenne a beruházók és a civilek felé, hogy Nagykőrös nem az adókból, hanem a sikeres vállalkozásokból kíván gyarapodni.
A KecsUP Hírek korábban megkereste Körtvélyesi Attila polgármestert és Ecsedi-Ország Viktória jegyzőt is, hogy megtudjuk mi indokolta pontosan a drasztikus adóemelést a városban, és hogy az adókulcs növelésekor milyen tényezőket vettek figyelembe. A polgármester és a jegyző levelünkre cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
Az mindenesetre a Heti Hírek korábbi cikkéből kiderült, hogy a Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal beszámolója szerint az idei évre tervezett 208 millió forint tervezett építményadó helyett szeptember 15. napjáig mindösszesen 144,2 millió forint folyt be. Márpedig ez erősen indokolhatta az adóemelést.