2026-ban a hat legnagyobb szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezett város Budapest (97,7 milliárd forint), Győr (13,1 milliárd), Debrecen (12 milliárd), Székesfehérvár (9,5 milliárd), Kecskemét (7,6 milliárd) és Budaörs (6,5 milliárd) lesz. A növekvő központi sarc ellenére azonban az önkormányzatoknak mára már az alapműködésre is egyre többet kell költeniük, amit a kormány is érzékel, hiszen a közigazgatási és területfejlesztési miniszter mandátumot kapott a rendszer „finomítására”.
A 2017 óta az iparosodott városokra rótt központi elvonás terhe évről évre nő, ez az összeg Kecskemét esetében még 2020-ban 1,4 milliárd forint volt. Míg 2020-ban országosan 58 milliárd forintot fizettek be az önkormányzatok, addig 2025-ben már ugyanez az összeg 310,6 milliárd forintra emelkedett. 2026-ban Bács-Kiskun régiójában összesen 27 településnek kell hozzájárulni az állami büdzséhez, összesen 13,6 milliárd forinttal. A megyeszékhelyet a közel 30 ezres lélekszámú Kiskunfélegyháza követi a listán, ők 923.910.371 forintnyi szolidaritási adót fizetnek.
A kormánypárti városvezetőknek sem tetszik ez a rendszer, jogi lépést ugyanakkor nem kockáztattak meg. Ellenben a harmincezer lakosú Pest vármegyei Budaörs önkormányzata az Alkotmánybíróságon támadta meg a 2025-ös központi költségvetést, illetve a szolidaritási hozzájárulás összegét megállapító miniszteri rendeletet. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere a pert azzal indokolta: törvénytelennek tartja, hogy „a szolidaritási hozzájárulás néven kivetett sarc meghaladja a kötelező feladatokra adott állami normatíva összegét, így az önkormányzat saját bevételeiből von el a kormány”. Az ügyben egyelőre nem született döntés.
A szolidaritási hozzájárulás elvileg a kisebb, lehetőségek nélküli települések felzárkóztatását szolgálná, csakhogy az adót teljesen értelmezhetetlen módon a sokszorosára emelték, hogy aztán az így befolyt pénzt a kormány beforgassa a költségvetésbe – magyarán igyekezett lenullázni azt.
A szolidaritási adó – mely kétségkívül a legnagyobb – csak az egyik szoros nyakörv az önkormányzatok nyakán. Az elmúlt másfél évtizedben – különösen a Covid–világjárvány idején, a rendeleti kormányzás időszakában – az önkormányzatoktól fokozatosan, olykor egyetlen tollvonással vontak el forrásokat; így államosították a gépjárműadót, és így csökkentették az iparűzési adót is. De még előtte kikerültek feladatkörök a helyi irányítás alól: olyan nagy ellátórendszerek, mint az oktatás, az egészségügy vagy az építéshatóság.
Az önkormányzatok jelenleg egyrészt abból a pénzből gazdálkodnak, amit az állam oszt vissza számukra a kötelező feladataik ellátására – ez évről évre kevesebb, de legalábbis nem jelent érdemi pluszt, még az inflációs hatások figyelembevételével sem –, illetve abból, amit az egyre szűkebb bevételszerzési lehetőségeik engednek.
Visszakapják-e az önkormányzatok a szabadságukat kormányváltás esetén?
Hogy alapjaiban vannak gondok az önkormányzati rendszer működésével, azt a kormány is már látja, legalábbis erre utal, hogy Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter már ősszel egyeztetésre hívta az önkormányzati szövetségeket „azokról a problémákról, amelyek kezeléséhez az önkormányzati törvényen változtatni kell”. Ezzel elismerte: vannak problémák.
Részletekbe a kormánypárti politikus legújabb videójában nem merészkedett, csupán annyit közölt, hogy középtávon átfogó reformban gondolkodnak, a konkrét részleteket azonban egyelőre nem árulta el. Mint mondta, az előkészítő munka már zajlik, az érintettekkel pedig január elejétől kezdődnek az egyeztetések. Első körben az önkormányzati szövetségekkel ülnek tárgyalóasztalhoz, majd a polgármesterekkel, illetve az önkormányzati és vármegyei képviselőkkel veszik sorra a tervezett változtatásokat.
– A célunk az, hogy valamikor a választások után egy olyan átfogó, az önkormányzati rendszert érintő módosító javaslatcsomagot tudjunk letenni az asztalra, amely mind az önkormányzati szereplőknek, mind a kormányzati szereplőknek, mind mindenkinek elnyeri a tetszését – ígérte a miniszter.
Ennek az átalakításnak persze feltétele, hogy a tavaszi választáson a Fidesz nyerjen. Addig is felmerül a kérdés, a választásig megismerhetővé teszi-e Orbán Viktor pártja, milyen változásokra készülnek egy esetleges újrázást követően.
Magyar Péter januárra ígérte választási programjának bemutatását, egyelőre annyi ismert, amit a Tisza Párt még 2025. augusztus 20-án meghirdetett tízpontos programjában mondott, hogy visszaadnák az önkormányzatok hatásköreit, feladatait és az ehhez szükséges forrásokat. Hozzátették azt is: „Megszüntetjük az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulását.” A részletek később ismerhetők meg.
A MÖSZ 8 pontos javaslata
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) nyolcpontos javaslattal készül a közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel folytatandó konzultációra; a javaslatok között szerepel az önkormányzatiság alkotmányos megerősítése és a szolidaritási hozzájárulás szabályozásának átalakítása is.
A pontok között szerepel a minőségi közszolgáltatások helyben történő biztosítása. Az érdekvédelmi szervezet nem rejti véka alá azon véleményét, hogy: „A területfejlesztést ki kell szabadítani a pártpolitikai befolyás alól.” Szükséges továbbá az önkormányzatoktól elvont feladatok és hatáskörök felülvizsgálata, valamint „az igazságtalan, diszkriminatív szolidaritási hozzájárulás és a Versenyképes járások címet viselő szisztéma elvonásai helyett átlátható kiegyenlítő pénzügyi mechanizmus” bevezetése, amely nem állítja szembe a fejlettebb térségek fejlődését a fejletlenebbek megsegítésével.
– Mindenféle közép- és hosszú távú tárgyalás, valamint stratégiai kérdés kibontása előtt azonban elsősorban a 2026-os év túlélésére és az ezzel kapcsolatos központi finanszírozási kérdésekre kellene összpontosítani – vetette fel Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) vezetője a Navracsics Tibor településfejlesztési miniszterrel az önkormányzati rendszer jövőjéről tartott tárgyaláson. Gémesi szerint ugyanis az nem normális, hogy harminc településen már úgynevezett költségvetési biztost rendelt ki a kormány a pénzügyi nehézségek miatt, és települések majdnem fele rendkívüli állami támogatásra szorul, hogy működni tudjon.
A miniszter erre azt válaszolta, hogy ilyen jellegű felhatalmazása jelenleg nincs – számolt be az egyeztetésről a Népszavának Gémesi.