Hét éve nem történt meg egy jogerős bírósági ítélet végrehajtása: egy Bugacpusztaháza közelében lévő vadászterület kapcsán jogerős bírósági és törvényszéki ítéletek születtek, amelyek megállapították, hogy a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal eljárása jogsértő volt. A feljelentés szerint az ügy egyik kulcsszereplője Cseh Tamás, a Kecskeméti Járási Hivatal vezetője, aki hetek óta a helyi sajtóban a Fidesz–KDNP 2026-os országgyűlési jelöltjeként szerepel. 2025-ben személyesen Cseh Tamás ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tettek – a rendőrség ezt az eljárást megszüntette, az ügyészség azonban a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság megszüntető határozatát hatályon kívül helyezte. A legújabb fejlemény, hogy a rendőrség ismét megszüntetné az eljárást, ez ellen pedig újra fellebbezést fognak beadni.
Egy Bács-Kiskun megyei vadásztársaság (Magor Vadásztársaság) 2017 óta nem tudja gyakorolni vadászati jogát a fentebb említett vadászterületen (03-603450-302 számú), mivel a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal a jogerős bírói döntéseket figyelmen kívül hagyva azóta sem jegyezte be a társaságot a nyilvántartásba, beadványaikat pedig figyelmen kívül hagyták az eljárás során. Az ügyről részletesen A nagyvad felfalja az apróvadat – vadászok kérik számon a Bács megyei Kormányhivatalt című cikkünkben írtunk, még 2021-ben.
A nyilvántartásba vétel azóta sem történt meg, pedig jogerős ítéletek születtek arról, hogy a feljelentő és a bírósági ítéletek megállapításai szerint a vadászati hatóság egy másik vadásztársaság (Kiskunsági Erdőkerülő Vadásztársaság) érdekében járt el. Sőt, a bugacpusztaházi polgármestert jogerősen bűnösnek mondta ki a bíróság ugyanebben az ügyben hamis tanúzás, közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés bűntettében.
Erre a feljelentést tevő Ujvári József, a Jakabszállási Földtulajdonosok Közösségének képviselője, a Magor Vadásztársaság tagja és képviselője hívta fel a KecsUP Hírek figyelmét, aki az egész vadászterülettel kapcsolatos vitát végigkövette és belülről élte át. Meggyőződése szerint „az ügy nem egyedi jogvita, hanem jól példázza, hogyan lehet helyi hatalmi pozícióból, következmények nélkül figyelmen kívül hagyni jogerős bírósági döntéseket Bács-Kiskun vármegyében”.
Kiemelte: az ügy kezdetekor, még 2017-ben ő és a Magor Vadásztársaság elnöke személyesen közölték Cseh Tamással – aki akkor a Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály vezetője volt, és a Bács-Kiskun Megyei Vadászati Hatóság is hozzá tartozott – az általuk észlelt törvénysértéseket, ám állítása szerint ezek nem kerültek figyelembevételre.
„Felháborítónak tartom, hogy Cseh Tamás a médiában úgy jelenik meg, mint a hivatalvezetők gyöngye, miközben hosszú ideje tudomása van azokról a jogsértésekről, amelyek következtében nem a Magor Vadásztársaság gyakorolhatja a vadászati jogot. A bíróság egy polgármestert ebben az ügyben jogerősen elítélt, és több jogerős bírósági, illetve törvényszéki ítélet állapította meg a hatósági eljárások jogsértő voltát. Álláspontom szerint Cseh Tamásnak meglenne a hivatali lehetősége arra, hogy a jogerős bírósági döntések végrehajtásával tisztázza saját szerepét az ügyben, ez azonban mindeddig nem történt meg” – mondta Ujvári József.
A Cseh Tamás elleni feljelentés
„Cseh Tamás korábbi pozíciójában, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vadászati osztályvezetőjeként hivatali helyzetével visszaélt az említett vadászterület vadgazdálkodási tevékenységének irányítása során” – áll a vadásztársaság képviselője által tett, 2025-ös feljelentésben.
„Egy vadásztársaság vadászati jogosultságát ugyanis a Kormányhivatal jogerős bírói döntést figyelmen kívül hagyva nem jegyezte be a nyilvántartásba, a Magor Vadásztársaság beadványait figyelmen kívül hagyták az eljárás során, a vadászati hatóság részrehajlóan járt el a Kiskunsági Erdőkerülő Vadásztársaság érdekében. A jogsértő eljárás következményeként a vadásztársaság 2016 óta (2017 óta – a szerk.) nem tudja gyakorolni vadászati jogát a feljelentésben megjelölt vadászterületen” – fejti ki a feljelentés.
A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság az ügyben indult eljárást 2025-ben bűncselekmény hiányában megszüntette, azonban a feljelentő fellebbezését követően a Kecskeméti Járási Ügyészség ezt a határozatot novemberben hatályon kívül helyezte. Az ügyészség indoklása szerint:
„A nyomozó hatóság eljárást megszüntető határozata jelen formájában érdemi
felülbírálatra nem alkalmas, mivel a megszüntető határozat indokolása nem vette
figyelembe a feljelentés, illetve a feljelentő tanúvallomása teljes tartalmát.”
Nem sokkal később a rendőrség újabb megszüntető határozatot adott ki, amely ellen Ujvári József újabb fellebbezést kíván benyújtani. Érdekesség, hogy amikor kikérte a nyomozati iratokat,
első alkalommal egy teljesen más ügy dokumentumait kapta meg: fotókat számlákról és egy járdáról.
Második alkalommal már a Cseh Tamás-ügy iratai érkeztek meg, ezekben azonban nem található arra utaló adat, hogy Cseh Tamást kihallgatták volna.
Az ügy előzményei
A Magor Vadásztársaságot 2017-ben arra hivatkozva nem jegyezte be a Kormányhivatal, hogy a földtulajdonosi hirdetményt nem függesztették ki Bugacpusztaházán. Később jogerősen megállapították, hogy a hirdetmény kifüggesztése megtörtént, a bugacpusztaházi polgármestert pedig el is ítélték az ügyben.
A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 18.K.27.297/2019/35. számú ítéletében jogerősen hatályon kívül helyezte a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal és a NÉBIH jogsértő határozatait. Az ítélet egyértelműen megállapította, hogy a 2016. augusztus 9-én tartott földtulajdonosi gyűlés szabályszerűen került összehívásra, és az ott hozott döntések érvényesek.
A vadászterület ügyéhez kapcsolódóan a Kecskeméti Törvényszék 12.Bf.146/2023/12. számú jogerős másodfokú ítéletében bűnösnek mondta ki Kerekes László Zoltán bugacpusztaházi polgármestert hamis tanúzás, közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés bűntettében. A bíróság tényként állapította meg, hogy valótlan okiratokkal próbálta egy vadásztársaság érdekeit szolgálni a törvényes tulajdonosi közösséggel szemben.
Ezek az iratok a vadászati hatóság eljárásában, Cseh Tamás hivatali időszakában kerültek elfogadásra.
A vadászati hatóság 2016-ban olyan nyilatkozatot állított ki az azóta elítélt polgármester tájékoztatása alapján, amely valótlanul azt tartalmazta, hogy a földtulajdonosi gyűlés hirdetménye nem került kifüggesztésre.
A polgármesterrel kapcsolatban érdekesség, hogy azóta is gyakorolhatja hatáskörét, ugyanis az önkormányzati törvény egyértelműen fogalmaz: akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélnek, nem maradhat helyi képviselő vagy polgármester. De mivel Kerekes László bugacpusztaházi polgármestert jogerősen szabadságvesztésre nem, csak pénzbüntetésre (600.000 forintra) ítélték, ezért maradhatott a polgármesteri székben.
A bíróság döntésének figyelmen kívül hagyása
A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítélete ellenére a hatóság később is olyan hivatalos levelet adott ki, amely változatlanul a bíróság által megcáfolt álláspontot tartalmazta. A jogerős ítélet végrehajtása a mai napig nem történt meg, a Magor Vadásztársaság vadászati jogosultságát nem jegyezték be, így a jogellenes állapot immár hét éve fennáll.
„Álláspontom szerint ez már nem értelmezési vita, hanem jogerős bírósági döntés végrehajtásának elmaradása, amely súlyos jogállami kérdéseket vet fel” – fogalmazott Ujvári József.
Kérdések és válaszok
“Az eljárás tárgyát képező cselekmény lényege szerint 2016-ban egy vadászterület haszonbérleti jogának megszerzése érdekében két vadásztársaság versengett. A földtulajdonosi közösség által összehívott gyűlésen hozott döntés eredményeként nem a feljelentő által képviselt vadásztársaság szerzett vadászati jogot az érintett vadászterületen. A feljelentés szerint a feljelentő által képviselt vadásztársaság vadászati jogosultságát az illetékes kormányhivatal jogerős bírói döntést figyelmen kívül hagyva nem jegyezte be a nyilvántartásba, beadványaikat figyelmen kívül hagyták az eljárás során, a vadászati hatóság továbbá részrehajlóan járt el. A jogsértő eljárás következményeként a feljelentő által képviselt vadásztársaság 2016. óta nem tudja gyakorolni vadászati jogát a feljelentésben megjelölt vadászterületen. Az ügyben tett feljelentés a vadászati hatóság intézkedései büntetőjogi felelősséget magalapozó jogellenességének vizsgálatára és megállapítására irányult” – foglalta össze az ügyet megkeresésünkre dr. Bodó Marianna csoportvezető ügyész, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője.
Kérdésünkre elmondta: a feljelentés alapján hivatali visszaélés bűntette miatt a megyei rendőr-főkapitányságon indult büntetőügyben a Kecskeméti Járási Ügyészség a nyomozó hatóság eljárást megszüntető határozatát – az eljárás megszüntetésének helyességével egyetértve – 2025. november 28-án hatályon kívül helyezte, mert a rendőri határozat indoklása nem volt teljeskörű, nem vette figyelembe a feljelentés teljes tartalmát. Ezért az ügyészség az eljárás továbbfolytatását rendelte el.
“Ennek keretében további nyomozati cselekmény elvégzése nem vált szükségessé, hanem az eljárást megszüntető határozat indoklásának tartalmi kiegészítése történt meg” – mondta el az ügyészség szóvivője. Dr. Bodó Marianna hozzátette: a nyomozás során megalapozott gyanú közlésére nem került sor.
“A bűnügyi személyes adatokra irányuló kérdésekre a személyes adatok tiszteletben tartása, továbbá a személyiségi jogok védelme miatt – mivel kérdései egyértelműen azonosítható személyre vonatkoznak – nem áll módomban tájékoztatást adni” – közölte az ügyészség szóvivője arra a kérdésünkre, meghallgatta-e a rendőrség tanúként, esetleg gyanúsítottként Cseh Tamást.
A KecsUP Hírek megkereste a Kecskeméti Járási Hivatal vezetőjét, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselő jelölt-jelöltjét, Cseh Tamást is. Ő nem, azonban helyette válaszolt a kormányhivatal, ezt teljes terjedelmében közöljük.
„Megkeresésével kapcsolatosan továbbra is a korábban (2021.11.24.) megküldött válaszunk az irányadó, abból minden, az ügyben hozott hatósági döntéssel és lépéssel kapcsolatos kérdésére egyértelmű választ talál. A Kecskeméti Járási Hivatal vezetőjével kapcsolatos értesülése téves: az ügyben büntetőeljárás nem indult.
„A 2017.03.01- től 2027.02.28-ig tartó üzemtervi ciklusra vonatkozóan nyilvántartásba vett vadászatra jogosult a Kiskunsági Erdőkerülő Vt. A szóban forgó vadászterület földtulajdonosi közössége vonatkozásában két földtulajdonosi gyűlés összehívása történt. Mindkét gyűlésen döntöttek a földtulajdonosi közös képviselő személyéről, és mindkét gyűlésen ugyanazt a személyt szavazták meg. A BKH/001/5704-4/2016 iktatószámú határozat az első gyűlés vonatkozásában rendelkezett a földtulajdonosi közös képviselő személyének nyilvántartásba vétele vonatkozásában az elutasításról. A földtulajdonosi közös képviselő személyének nyilvántartásba vétele ezt követően, jogszerű határozattal megtörtént. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Ítélete a BKH/001/5704-4/2016 iktatószámú határozatot helyezte hatályon kívül.
A Bíróság nem rendelkezett a vadászati hatóság új eljárásra kötelezéséről, a földtulajdonosi közös képviselő személyének ismételt vagy újbóli nyilvántartásba vétele, egyező kódszámú vadászterület vonatkozásában ugyanis okafogyottá és fogalmilag értelmezhetetlenné is vált. Hivatalunk nem hagyta figyelmen kívül az említett ítéletet, az azonban nem keletkeztetett számára eljárási kötelezettséget. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete nem eredményez változást az érintett vadászterület vadászatra jogosultjának személyében” – írta a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal.
Kiemelendő: bár a kormányhivatal azt állítja, a Cseh Tamással kapcsolatos értesülésünk téves, hiszen az ügyben büntetőeljárás nem indult, ez nem felel meg a valóságnak. A KecsUP Hírek birtokában van olyan dokumentumoknak, amelyek alapján a büntetőeljárás ténye megkérdőjelezhetetlen, valamint a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség is büntetőügyről írt a válaszában.
A cikket Balla Szilárd és Hraskó István újságírók közösen készítették.