Hogyan hatott Kecskemétre, és miként befolyásolhatja a választási kimenetelt az itt is egyre hangsúlyosabban megjelenő MNB-botrány? A kecskeméti egyetemi alapítvány ügye megrengette a helyi közvéleményt: a kérdés mindmáig az, hogy az egyetem valaha viszontlátja-e azt a 127,5 milliárd forintnyi közpénzt, amelyet oktatásra kapott, majd az Állami Számvevőszék megállapítása szerint végül bizonytalan befektetéshez kölcsönadott.
A Partizán Vétó kecskeméti adásában Vida Kamilla és Ruff Bálint nemcsak ezt az ügyet járta körül, hanem azt is, hogy a korábbiakkal ellentétben miért vetül országos figyelem Bács-Kiskun 1. és 2. számú választókerületére. Az élő adás előtt Ruff Bálintot a KecsUP Hírek kérdezte az adás kecskeméti apropójáról és politikáról.
Billegő kecskeméti kerületek?
Az országos figyelem új élményt jelent a kecskemétiek számára, hiszen a korábbi országgyűlési választásokkal szemben érezhetően többet foglalkozik az országos sajtó – és a különböző közéleti műsorok – Kecskeméttel és Bács-Kiskunnal. Korábban a várost és a megyét jellemzően „narancsvidékként”, a Fidesz erős bástyájaként írták le. Most azonban a választók és a politikai pártok közös tapasztalata, hogy az elmúlt két-három évben alapjaiban változott meg a belpolitikai erőtér, különösen azóta, hogy a Fidesz új kihívót kapott a Tisza Párt megjelenésével.
Ma Magyarországon annyira változékony a politikai klíma, hogy nem lehet előre megmondani, ki nyeri meg az áprilisi választást. Ezt jelzi az is, hogy Orbán Viktor pártja a szokottnál jóval korábban kezdte el kampányát, és már a hivatalos kampányidőszak előtt is jelentős párt- és állami erőforrásokat mozgósít a Tiszával szemben. Ennek hátterében az áll, hogy politikailag megváltoztak a vidéki települések: a megyei jogú városokban érzékelhetően megerősödött a kormánykritikus, illetve kormányellenes hangulat. Vannak városok, amelyek már előjelzik egyes választókerületekben a győztes kilétét, ahogy azt is, ahol kifejezetten éles verseny várható.
Bács-Kiskun megyében 2022-ben – a Kecskemét nagy részét magában foglaló – 2. számú kerületet tartották ilyennek, ám végül az ellenzéki összefogás jelöltje, Bodrozsán Alexandra súlyos vereséget szenvedett Szeberényi Gyula Tamással szemben. Most azonban Ruff Bálint szerint ez a körzet nemcsak billegőnek számít, hanem egyértelműen ellenzékinek. Közvélemény-kutatásokra és a településeken érzékelhető politikai hangulatváltozásra hivatkozva tovább is ment a politikai elemző: már nemcsak a 2-es, hanem a Kecskemét másik részét magában foglaló 1-es választókerület is csatatérré vált. Ez az amerikai politikai terminológiából átvett kifejezés azokra a körzetekre utal, ahol mind a Tisza, mind a Fidesz részéről vannak olyan települések, amelyek érdemben befolyásolhatják a választási eredményt.
Kecskemétre tehát nemcsak az egyetemi alapítvány ügye, hanem az átalakuló politikai klíma miatt is fokozott figyelem irányul. Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Partizán stábja ellátogatott csütörtökön az Ápoló Klubba.
