Site icon KecsUP – a kecskeméti régió kezdőoldala

25 százalékkal kevesebb kecskeméti gyermek született 2025-ben, mint tíz évvel korábban

Illusztráció: Pexels

Közérdekű adatigénylésekkel kiderítettük: 2024-hez képest ugyan 38-cal több, összesen 757 gyermekkel gyarapodott Kecskemét lakossága 2025-ben, de ez még mindig messze elmarad a korábbi születésszámoktól, hiszen tíz évvel ezelőtt 1005, míg hét éve 1135 újszülöttnek örülhettek a családok a hírös városban.

Mint azt nemrég a HVG cikke alapján megírtuk, tavaly országosan mindössze 72 ezer gyermek született, ami a korábbi 90 ezer fölöttihez képest rendkívül súlyos visszaesést jelent. A gyermekvállalási kedv gyakorlatilag visszatért a 2010 körüli szintre, és a demográfiai helyzet annak ellenére is drámai, hogy a halálozások száma 52 éve nem volt ilyen alacsony.

Miután Szemereyné Pataki Klaudia polgármester korábban gyakran posztolt arról, hogy Kecskeméten egyre több gyermek születik, tavaly tényellenőrzést végeztünk. Az önkormányzattól, valamint a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivataltól kapott adatokból kitűnt, hogy a polgármester kijelentései, Facebook-os bejegyzései nem fedik a valóságot.

2015-ig visszamenőleg ugyanis kértünk adatokat

Ezt mutatták az adatok:

2018-ig látható volt egy markáns emelkedés, utána viszont visszaesés tapasztalható, és az újszülöttek száma azóta már nem éri el a korábban megszokott 1000 körülit, sőt, 2022 óta a 900-at sem.

A 2024-es 719 gyermekszám döbbenetesen alacsony volt, ha összevetjük a 2018-as 1135-tel, 37 százalékos a visszaesés.

Mi volt a helyzet tavaly?

Kíváncsiak voltunk, miként alakultak a 2025-ös számok, ezért ismét közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az önkormányzathoz és a kormányhivatalhoz.

Érdekes kérdés, vajon miért született 2017-2018 körül kiugróan sok gyermek, és miért csökkent azóta a születések száma? Szakértők szerint a még a Covid előtt bevezetett családpolitikai intézkedések miatt sokan előrehozták a gyerekvállalást, sok gyermek korábban született meg, mint tervezték – de ezek a szülők további gyerekeket már nem akarnak. A rossz gazdasági helyzet, a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság, a lakáshoz jutás nehézségei miatt pedig vélhetően sok pár arra jut, hogy még halogatja a gyermekvállalást.

Hankó Balázs szerint a háború az oka

A legriasztóbb nem önmagában a születésszám csökkenése, hanem annak gyors üteme. A 2022-es országos adat – 88 491 születés – már történelmi mélypontnak számított, ezt követte 2023-ban a 85 ezres, majd 2024-ben a 77,5 ezres érték, amely 2025-ben tovább romlott.

Az elgondolkodtató adatokra a kormányból Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter reagált először: „Az ukrajnai háború kitörése óta minden európai országban csökken a születések száma” – hangzik el videós bejegyzésének elején. Ezután arra hívja fel a figyelmet, hogy amíg Magyarországon 2024-hez képest 7,1 százalékkal csökkent a születésszám, „a magyarok és a magyar kormány háborúellenes és a magyar családok biztonságát szolgáló családbarát támogatásának eredményét mutatja, hogy a háborúhoz földrajzilag közelebb lévő visegrádi négy és balti országokban a magyarnál nagyobb mértékű, 9 százalék körüli csökkenést mértek”.

A háborús kiváltó ok mellett ezúttal sem maradhatott el a másik kiemelt kormányzati téma, a migráció kérdésköre, ugyanis Hankó Balázs nem felejti el megemlíteni, hogy bár az Európai Unióban a termékenységi arányszám összességében meghaladja a magyarországi, tavaly mért 1,31-es értéket, ám Nyugat-Európában minden negyedik gyermek bevándorló anyától születik (ezzel szemben Magyarországot a magyarok megtartják magyar országnak), ezért ha az EU számait csupán az „őshonos édesanyák” alapján kalkulálnánk ki, mindösszesen 1,27-es értéket kapnánk.

Exit mobile version