Az egyetemi alapítványnak 15 napon belül el kell küldenie intézkedési tervét és annak valamennyi mellékletét, kiegészítését. A Kecskeméti Törvényszék ugyanis megállapította: ezek közérdekű adatok.
Ítélethirdetéssel zárult február 6-án, pénteken a Kecskeméti Törvényszéken az a közérdekű adat kiadása iránt indított per, amelynek tétje az volt, hogy megismerhetjük-e a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) intézkedési tervét. Dr. Négyessy András bíró elutasította az alperes NJEA eljárási kifogását, majd megindokolta, miért kötelezi az alapítványt az intézkedési terv kiadására. Most elsőfokú döntés született, amely ellen az alapítvány még fellebbezést nyújthat be.
Miről is van szó?
Mint azt többször megírtuk, tavaly októberben egy sajtóeseményen Szemerey Szabolcs, az NJEA stratégiai igazgatója – a felügyelőbizottsági tag Szemereyné Pataki Klaudia polgármester férje – megemlítette, hogy elkészült az említett dokumentum, és azt az Állami Számvevőszék elfogadta. Az ÁSZ lapunkkal annyit közölt, hogy tudomásul vették az intézkedési tervet, „annak tartalma azonban nem nyilvános”.
Lapigazgatónk, Alter Róbert – hivatkozva az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre (vagyis az Infotörvényre) – ekkor közérdekűadat-igénylést küldött az NJEA-nak, a Transparency International Magyarország Alapítvány támogatásával. Kollégánk kérte az intézkedési terv és annak valamennyi melléklete, függeléke, kiegészítése, valamint ezek esetleges módosításainak kiadását.
Az NJEA – ugyan a 15 napos határidőn túl, de – válaszolt, ugyanakkor a kérelmünkben megjelölt iratok megküldését megtagadta. Arra hivatkoztak, hogy az intézkedési terv döntések megalapozását szolgáló adatokat tartalmaz, és kapcsolódik „az Állami Számvevőszék által jelenleg is fenntartott, folyamatban lévő vizsgálathoz”.
Ekkor keresetet adtunk be a Kecskeméti Járásbíróságra, ahonnan az ügyet áttették a Kecskeméti Törvényszékre. Két hete a szabályszerű idézés ellenére az egyetemi alapítvány képviselői nem vettek részt a perfelvételi tárgyaláson.
Ez alig fél óráig tartott. Jogi képviselőnk, dr. Frank Evelyn, a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje közölte, hogy maradéktalanul fenntartjuk a kereseti kérelmet. Dr. Négyessy András lezárta a perfelvételt, majd az érdemi tárgyalást is, és ítélethirdetésre halasztotta az ügyet.
Mi történt ezután?
Ez volt január 23-án. Január 27-én az NJEA az eljárás szabálytalansága ellen nyújtott be kifogást. Szerintük jogszabálysértő módon lett megtartva a perfelvételi tárgyalás, ezért azt kérték, a bíróság ismételje meg, a hozott intézkedéseket helyezze hatályon kívül, a berekesztett tárgyalást nyissa meg újra, és tűzzön ki új napot, erre pedig idézzék meg az alapítványt.
Az NJEA-t képviselő ügyvédi iroda arra hivatkozott, hogy miután a járásbíróságról (ahol nem kötelező a jogi képviselő) áttették az ügyet a törvényszékre, a törvényszék nem biztosított megfelelő határidőt az alapítványnak jogi képviselő megbízására (a törvényszék az áttétellel egyidejűleg megküldte a keresetlevelet az alperes részére, és rögtön kitűzte a tárgyalást).
Azzal is védekeztek, hogy az NJEA ügyvédjének az idézést a tárgyalás időpontjáig nem állt módjában átvenni, így az ténylegesen nem került kézbesítésre, következésképpen a szabályszerű idézésük sem valósult meg.
Dr. Négyessy András ugyanakkor megállapította, a kifogás nem volt alapos. A törvényszéki bíró elutasító döntésének indoklásából kiderül, hogy (egyszerűsítve) az Infotörvény a perek menetével kapcsolatban az általános szabályoktól eltérő, speciális rendelkezéseket tartalmaz, és a bíróság ezeket a rendelkezéseket betartva járt el.
Miután keresetünket perfelvételre alkalmasnak találta, ezért kitűzte a tárgyalást. Az idézést a keresetlevéllel együtt a törvényszék elektronikus úton kézbesítette az alapítványnak, amely az iratokat január 12-én letöltötte, azaz a szabályszerű kézbesítés megtörtént. Az alperesnek 8 munkanap állt a rendelkezésére, hogy jogi képviseletéről gondoskodjon és az írásbeli ellenkérelmét előterjessze.
Ami nagyon érdekes, hogy ugyan az alapítvány már a következő napon, azaz január 13-án meghatalmazást adott a budapesti ügyvédi irodának, ám a jogi képviselő ezt csak január 19-én küldte meg – de nem a Kecskeméti Törvényszéknek, hanem a járásbíróságnak címezte, miközben tudta, hogy az ügy átkerült.
Persze ez nem jelentett gondot, hiszen a két épület kétszáz méterre van egymástól, gyorsan át lehet vinni az aktákat. Az alperes jogi képviselőjének bejelentését és meghatalmazását másnap, január 20-án (kedden) iktatták a törvényszéken, és még aznap intézkedtek, hogy a kereset és a tárgyalási idézés elektronikus úton az alapítvány ügyvédje részére is kézbesítve legyen.
Elérkezett a tárgyalás napja – január 23, péntek -, melyre sem az alperes, sem a jogi képviselője nem jött el, noha kifogásaikat, ellenkérelmüket addig is (írásban) és a tárgyaláson szóban is előadhatták volna.
Az alapítvány által megbízott ügyvédi iroda az idézést és a keresetet csak a tárgyalás után, január 26-án, hétfőn töltötte le, de mint dr. Négyessy András megállapította: ez a késlekedés nem eredményezi az alperes idézésének szabályszerűtlenségét, mert az alapítványnak a dokumentum szabályszerűen kézbesítve lett.
„Összegezve: az alapítvány már január 12-én tudta, hogy a törvényszék tárgyalást tart a tőle kért adatok kiadása ügyében, és nemcsak a lapunk munkatársa által előterjesztett keresettel, hanem a tárgyalás helyével és időpontjával is tisztában volt, valamint ezeknek a tényeknek az ismeretében kérte fel képviseletre a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Irodát. A mindenkit kötelező jóhiszeműség értelmében az alperes alapítványtól elvárható, hogy megfelelően tájékoztassa a saját ügyvédjét arról, hogy hol és mikor kell a bíróságon megjelenjék. Ez amúgy a józan ész követelményéből is fakadó amolyan jogi egyszeregy. Ehhez képest az alapítvány ügyvédje azt várta volna, hogy a bíróság, miután az alperesnek már szabályszerűen kézbesítette az iratokat, ismételten, az alperes ügyvédjének is mindemt újra elküldjön. Bár ilyen kötelezettség nem következik a törvényből, hiszen amikor a bíróság a keresetlevelet és a tárgyalásra szóló idézést az alperesnek kézbesíti, még nem tudhatja, hogy ki lesz az alperes jogi képviselője. A törvény egyértelműen fogalmaz: az alperesnek kell gondoskodnia a jogi képviseletről. Ennek ellenére a törvényszék külön mindent kézbesített az alperesi ügyvédnek is, aki azonban ezeket az iratokat csak napokkal az általa képviselt alapítvány számára ismert időben és helyen megtartott tárgyalás után vette át. E mulasztását azonban már nem tudja kimenteni” – összegezte a történteket dr. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője.
Mindezek miatt tehát a bíró az alapítvány kifogását megalapozatlannak tartotta és elutasította.
Az ítélet indoklása
Dr. Négyessy András a határozat kihirdetésekor elmondta: az egyetemi alapítványnak 15 napon belül el kell küldenie lapigazgatónknak az NJEA intézkedési tervét és annak valamennyi mellékletét, kiegészítését, függelékét és esetleges módosításait.
A bíróság nemcsak azt indokolta meg részletesen, hogy miért nem menthető az alperes eljárási mulasztása, de azt is megállapította, hogy a kereset tartalmi értelemben is megalapozott volt. Ennek indokai körében kiemelte, hogy az alapítvány közfeladatot ellátó szervnek minősül, a kért adatok (dokumentumok) közérdekű adatok és az alapítvány vagyona a nemzeti vagyon része. Dr. Négyessy András hangsúlyozta, az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az információszabadság érvényesülése az állami és közfeladatot ellátó szerveknél kiemelten fontos.
A lapunkat képviselő ügyvédi irodát vezető dr. Frank Evelyn rámutatott, hogy a „Kúria gyakorlatának ismeretében nem várható, hogy a Kecskeméti Törvényszék ítélete fellebbezés eredményeként megváltozzon”, ezért az alapítvány nem bújhat ki az intézkedési terv kiadására vonatkozó ítélet alól.