A tőzsdei kisbefektetőket képviselő szövetség bennfentes kereskedés gyanújával fordult a jegybankhoz, mert szerintük a Mol Nyrt. több vezetője jelentős összegben adott el részvényeket, miközben a piac számára nem tették nyilvánossá, hogy leállt az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken. A vonatkozó törvény alapján nagy összegű bennfentes kereskedésért akár öt év szabadságvesztés is kiszabható. Lapszemle.
Január vége óta négy vezető összesen mintegy másfél milliárd forint értékben értékesített Mol-részvényeket – írja a 24.hu. Az ügyleteket a vonatkozó tőzsdei szabályoknak ugyan megfelelően közzétették, de kérdésként merül fel, hogy miért nem volt hír két és fél hétig a Barátság vezetékről, amely orosz támadás során sérült meg. Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes január 27-én közel 119 millió forintért, Ratatics Péter ügyvezető igazgató január 26-án több mint 200 millió forintért adott el részvényeket. Február elején – a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi elnöke – Anthony Radev igazgatósági tag mintegy 642 millió, míg – az első Orbán-kormány pénzügyminisztere – Járai Zsigmond igazgatósági tag több mint 604 millió forint bevételre tett szert.
„A vezetők részvényeladása tehát optimális időben történt. A rendkívüli közzétételek éppen azután jelentek meg a Mol tőzsdei honlapján, hogy az orosz olajat Ukrajnán keresztül szállító Barátság kőolajvezeték megrongálódott, ám még az előtt, hogy közlemény jelent volna meg a szállítás leállásáról.” – írja a 24.hu.
A cikk szerint az időzítés különösen kedvező volt azért is, mert a Mol árfolyama az elmúlt öt évben ritkán haladta meg a 3000 forintot, idén januárban azonban meredek emelkedésbe kezdett, és február 4-én történelmi csúcsra, 4128 forintra ért. A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége szerint felmerül a kérdés, hogy a vezetők rendelkeztek-e olyan, nem nyilvános információval, amely befolyásolhatta döntésüket. Azóta egyébként gyengült az árfolyam, február 12-én még 3800 forint közelében volt, ám azóta 3500 forint közelébe csúszott.
Történt-e bennfentes kereskedés
Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke közérdekű bejelentéssel fordult a tőzsdei cégek felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankhoz. Azt kéri, hogy a jegybank vizsgálja meg: a Mol Nyrt. megsértette-e rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét, illetve történt-e bennfentes kereskedés.
A TEBÉSZ elnöke szerint a Barátság kőolajvezetéken érkező szállítás leállását haladéktalanul, rendkívüli közzétételben kellett volna nyilvánosságra hozni. A tőkepiacról szóló törvény előírja, hogy az értékpapír-kibocsátók legkésőbb egy munkanapon belül kötelesek tájékoztatni a nyilvánosságot minden, az árfolyamot vagy a kibocsátó megítélését befolyásoló információról.
Dióslaki érvelése szerint az alapanyagellátás akadozása lényeges vállalati esemény, mivel a Mol fő tevékenysége a finomítás, amelyhez a nyersolaj mintegy kétharmada a Barátság vezetéken érkezik, a tárolókapacitás pedig normál működés mellett 3–4 hétre elegendő. Ennek ellenére a cég csak február 16-án, három héttel később tett említést a fennakadásról a hivatalos közzétételi felületen, amikor a stratégiai olajtartalékok felszabadításáért a magyar államhoz fordult.
A 24.hu megkeresésére a Mol Nyrt. azt közölte: tőzsdei kommunikációjuk mindenben megfelel a hatályos jogszabályoknak. Állításuk szerint sajtóközleményben és tőzsdei közleményben is jelezték, hogy a Barátság vezeték leállása miatt kezdeményezték a stratégiai készletek felszabadítását. A cég tehát úgy véli, elegendő volt a vezetékleállást követő három héttel bejelenteni a készletfelszabadítást. Arra a kérdésre ugyanakkor nem válaszoltak, hogy az igazgatóság és a menedzsment tagjai pontosan mikor szereztek tudomást a szállítás leállásáról.
A cikk emlékeztet: a Büntető törvénykönyv alapján nagy összegű bennfentes tranzakció, illetve a tőzsdei cégek vezetőihez hasonló „profi” piaci szereplők esetében akár öt év szabadságvesztés is kiszabható.
A teljes cikk elolvasható a 24.hu portálon.