Tervezési fórumot tartottak az Építési és Közlekedési Minisztérium képviselői és Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester a városházán szerda reggel. A tájékoztatón több helyi beruházás jelenlegi állapota mellett szó esett az egyetem új kampuszának felújításáról is, mely az NJEA-botrányt követően is befejeződhet.
Az intermodális csomópont fejlesztése az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és Kecskemét konzorciumi együttműködésében valósul meg. A projektet újratervezték, a megvalósítás moduláris rendszerben történik, hogy az egyes elemek önállóan is kivitelezhetők legyenek. „A fejlesztés három fő területe a helyi és helyközi buszközlekedést kiszolgáló buszállomás kialakítása, a pályaudvar, valamint a postaépület megújítása, illetve a vasúti, gyalogos és kerékpáros közlekedési elemek, köztük egy felüljáró megépítése” – jelentette ki Nyul Zoltán, az ÉKM magasépítésért felelős helyettes államtitkára a Városházán tartott szakmai egyeztetésen. Kiderült, jelenleg a tervezési szakasz lezárása és a kivitelező kiválasztására irányuló, több részre bontott közbeszerzési eljárás előkészítése zajlik.
Az egyeztetésen az államtitkár szót ejtett a középfokú oktatás fejlesztésének részeként folytatódó Rudolf laktanya területén megvalósuló Kada Elek középiskola beruházásáról is. Tájékoztatása szerint a még 2023 őszére megvalósuló első ütemet követően a második szakaszra megkötötték a kivitelezési szerződést, így a munkálatok hamarosan megkezdődnek. „A cél a torzóként maradt épület befejezése, amely egyszerre értékmentő és értékteremtő beruházás” – fogalmazott, hozzátéve: a beruházás második ütemére a szükséges forrást az állam biztosítja. Az államtitkár végül arról is tájékoztatott, hogy a kivitelezés szerződés szerinti határideje ugyan 2027 novembere, de azon dolgoznak, hogy az intézmény már a 2027 szeptemberében induló tanévre megnyithassa kapuit.
Emellett folytatódhat a Neumann János Egyetem kampuszának befejezése is, mely projekt jelenleg a közbeszerzési eljárás előkészítésének végső szakaszában jár, amelynek lezárását a következő hónapra várják, azt követően pedig megköthetővé válik a kivitelezési szerződés. Fontos azonban megjegyezni, hogy feltételes közbeszerzésről van szó, amit azt jelenti, hogy az ajánlatkérő nem rendelkezik a jelen közbeszerzési tárgyát képező építési beruházás anyagi fedezetével. A szerződés tehát csak akkor lép hatályba, ha a meghatározott feltétel – például uniós vagy állami vagy piaci finanszírozás biztosítása – megvalósul – erről részletesen 2025 őszén ebben a cikkünkben írtunk a KecsUP Híreken.
Az eseményen részt vett Pántya József helyettes államtitkár is, aki arról beszélt, hogy a tárca három, Kecskemétet érintő közúti fejlesztés előkészítésén dolgozik. Ezek a következők:
- Az 5-ös számú főút négysávosítása, mely az elkerülő és a Mercedes-gyár térségében, mintegy 2,5 kilométeres szakaszon valósulna meg. Ezen projekt célja a megnövekedett forgalom biztonságos és zavartalan levezetése, miután a jelenlegi napi forgalom már megközelíti a 18 ezer járművet, mely a jövőben tovább növekedhet. A beruházás területszerzéssel folytatódik, amely több mint hét hektárt érint;
- Az 52-es és az 541-es főutakat összekötő kétszer egysávos, 3,4 kilométer hosszú útról kiderült, hogy a kivitelezési projekt jelenleg a tervezési szakaszban van, a kiviteli tervek várhatóan egy év múlva készülnek el. A beruházás célja a növekvő lakóterületek kiszolgálása és a városi forgalom tehermentesítése, a területszerzés 14,5 hektárt érint majd;
- A 44-es főút 4,5 kilométeres szakaszát a repülőtéri körforgalomig kétszer kétsávosra bővítik, a tervezési szerződést 2024-ben kötötték meg, az engedélyezési terv benyújtása a küszöbön áll, a teljes kiviteli terv pedig egy éven belül készülhet el. Az útszakasz bővítése mellett kerékpárút is épül majd a helyszínen, a területszerzés itt 30 hektárt érint.
„Jelentős beruházások zajlanak a városban, amelyek a következő években több ezer új munkahelyet eredményeznek” – közölte Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere. Hozzátette, tovább fejlődik a közlekedési infrastruktúra annak érdekében, hogy az ipari és teherforgalom ne terhelje a belvárosi közutakat. Ezt szolgálja a közel tíz éve épülő körgyűrű, amely a belterületi utakról tereli le a forgalmat. A fejlesztésekben Kecskemét központi, logisztikai elhelyezkedése is fontos szerepet játszik.
Végül a polgármester kijelentette, az idő igazolta, hogy a megnövekedett forgalom miatt szükség van a vasútállomás és környezetének nagy léptékű fejlesztésére – itt a volt KTE pályára tervezett lakóparkra, valamint a volt Barnevál területén minap bemutatott hosszú távú fejlesztésre utalt. Kiemelte, továbbá azt is, hogy a munkahelyteremtő beruházásokhoz versenyképes munkaerőre van szükség, ezért nagy hangsúlyt fektetnek az oktatás fejlesztésére is.