László Róbert, Political Capital választási szakértője volt a legújabb, március 18-i KecsUP Est vendége. A választási szakértő a Civillában tartott eseményen a magyar választási rendszerről, a határon túli magyarok szavazati jogáról beszélt, valamint elmondta, milyen tényezők hajthatják a Fidesz-KDNP malmára a vizet az áprilisi választás során. Egyúttal tisztázta azt is, hogy Orbán Viktor leváltható-e. A szakemberrel Falusi Norbert, a KecsUP Hírek újságírója beszélgetett.
„Érződik, hogy megváltozott a rendszer, van egy új erő, ami leválthatja a regnáló hatalmat. De ez a jelenlegi választási rendszerből adódóan elég nehéz” – jelentette ki László Róbert a március 18-i KecsUP Est vendégeként. A Political Capital választási szakértője hozzátette, a jelenlegi magyar választási rendszer több ponton húzza vissza az ellenzéket, ám a kockázatok miatt a választók érdeklődése és aggodalma megnövekedett. László Róbert és Falusi Norbert ezeket próbálta tisztázni.
Leváltható-e az Orbán-rendszer?
„A regnáló politikai rendszer leváltható. Bár sokan tartanak attól, hogy az Orbán-kormány putyini útra lépett, de a magyar parlament még nem egyenlő a Kremllel” – jelentette ki első körben László Róbert. Szerinte a jelenlegi választási rendszerből adódóan teljes esélyegyenlőség sohasem lesz, aki hatalmon van, olyan erőforrásokhoz is hozzáfér, amihez az ellenzék nem. A szakember szerint rengeteg torzító eleme van a választási rendszernek, bár a kormány szereti hangsúlyozni, hogy az csupa olyan elemből áll, amire van nemzetközi példa. Ezen a ponton felhozta a brit választási rendszert, melyben a Fidesznek szerinte nemhogy 2/3-a, akár 5/6-a is lehetne.
„Csakhogy ott vannak olyan fékek és ellensúlyok, melyek alapján számon lehet kérni a kormányt. Amiket a magyar kabinet kikapcsolt, így ma már nincsen például valós parlamenti vita, csak egy jelentéktelen színházi előadás, ahol már minden előre le van zsírozva” – mondta. Felidézte emellett a magyar média helyzetét, ami egy torzított piacként működik, de ide sorolta az LMBTQ szervezetek elleni harcot is.
Persze Orbán Viktornak mindenre van magyarázata, így ezekre a tényekre is akadt: szerinte a boxmeccsen is mindenki csak egy ütésre van a padlótól.
Aknák, amik a végeredményt befolyásolhatják
Előadásában László Róbert kitért azokra a szegmensekre, melyek komolyan befolyásolhatják az áprilisi országgyűlési választás végeredményét. Ám mielőtt részletesen kifejtette volna ezeket, elmondta, mi az, ami érdemben nem bír befolyásoló erővel az összesítésnél. „A legtöbbet kárhoztatott tényezők között a többségi elemeket emlegetik a választási rendszer kapcsán, ám ez nem éppen egy olyan dolog, ami a Fidesznek lehet csak jó” – figyelmeztetett a Political Capital szakértője. Hozzátette, ezzel szemben viszont az, hogy egy párt ténylegesen kihívóvá váljon, az alá van aknázva rendesen.
„A korábbi ellenzéki vezetők rá is léptek ezekre és fel is robbantak, hozzájuk képest viszont Magyar Péter gyakorlatilag végigfutott rajtuk” – mondta. Megjegyezte, éppen ezért a kormány még okozhat meglepetést, ha mondjuk a választás előtt közvetlenül bejelentik, hogy eltörlik a győzteskompenzációt (a győztes jelölt szavazatai közül jelenleg azok is beszámítanak a párt listás eredményébe, amelyek meghaladják a második helyezett által kapott szavazatok számát – a szerk.), amivel azonban Orbán Viktor azonnal elismerné, hogy elvesztette a választást.
De akkor László Róbert szerint melyek azok az elemek, amelyek valóban a Fidesznek kedveznek?
László Róbert a választókerületi térkép manipulálása kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a gyakorlatban ezidáig még nem derült ki, hogy a térkép valójában mire elegendő, hiszen a Fidesz az előző választásokon utcahosszal vezetett az ellenfelei előtt. „Most azonban ha szoros lesz a meccs, akkor megtudjuk, de azt nem kívánom Magyarországnak. Ha listán ugyanis a Tisza csak 2-3 százalékkal tudja megverni a Fideszt, akkor a parlamenti patkón még mindig a kormánypártnak lesz többsége. Márpedig akkor több millió szemöldök fog felszaladni majd, aminek a következményei beláthatatlanok lesznek” – jelentette ki a választási szakértő.
Győzteskompenzáció
A Political Capital elemzője ezután áttért a győzteskompenzációra, mint a választás eredményét jelentősen befolyásoló tényezőre. Elmondta, egyfajta vesszőparipát jelent a külhoni magyarok választójogát emlegetni a voksolás eredményét befolyásoló tényezőként, és a DK a kampányában fel is ült erre a hullámra. „Csakhogy a határon túliak szavazatai 2014 és 2022 között sorrendben 1, 0, 2 mandátumot hoztak a kormánypártnak. Szemben a győzteskompenzáció rendszerével, ami szintén sorrendben 6, 5 és 5 mandátumot hoztak a kormánypártoknak” – jelezte László Róbert, aki szerint hogy ez az áprilisi választáson hogyan alakul majd, az szinte megjósolhatatlan.
Levélszavazatok
S ha már határon túli szavazatok: a Political Capital szakértője szerint egyáltalán nem szerencsés, hogy a DK a külhoni magyarok ellen egy uszítókampányt indított, hiszen az ő szavazataik 2014-ben mindössze 1 mandátum sorsáról döntöttek. Azt pedig László Róbert kifejezetten nagy csúsztatásnak tartja, hogy a párt szerint a külföldön szavazásra regisztráltak száma a duplájára nőhetett idén, hiszen az évek óta nem változott érdemben. Ráadásul a külföldi magyarok csak pártlistára szavazhatnak, így az érintettségük alacsonyabb, mint a határon belül élő honfitársainké.
„A probléma inkább ott van, hogy halottak tucatjai szerepelnek a regisztrációs listán, amit valóban támadni kellene, hiszen ez visszaélésre adhat okot” – hívta fel a figyelmet a szakértő, jelezve, hogy ezen probléma megoldása egyszerű lenne, ha a választók minden voksolás előtt megerősítenék a regisztrációjukat. Ezt azonban, noha többek között a Political Capital is felvetette már a problémát, a jogalkotó nem kívánja bevezetni. Ebből adódóan jelenleg nem tudni, hogy hányan élnek vissza a levélszavazatokkal.
„Van-e esélye a Tisza-szigeteknek vagy akár az RMDSZ-nek ellenőrizni a begyűjtött szavazatokat?” – hangzott el a beszélgetés ezen pontján Falusi Norbert kérdése, melyre válaszul László Róbert röviden csak annyit válaszolt, hogy ezt nagyon nehéz kivitelezni. Ezután a következőket mondta:
„Ez is botrány. Külföldön ugyanis szinte bárkinek oda lehet adni a levélszavazatot, hogy juttassa el azt Budapestre. Csakhogy nem tudni, hogy mi történik velük az út alatt. Ez alapján viszont elég gyanús, hogy a külhoni szavazatok 95 százaléka egyetlen pártra érkezett eddig.”
Nemzetiségi mandátumok
„Az elmúlt időszakban a német nemzetiségiek tömegesen iratkoztak le a névjegyzékről, míg a romák stabil arányt mutatnak” – hívta fel a figyelmet László Róbert. A szakember ennek okaként kifejtette, a nemzetiségi mandátum egy nemes célt szolgálhatna, hogy a Magyarországon élő kisebbségek tényleges lehetőséget kapjanak önmaguk képviseletére. „Azonban 2011 végén, amikor az akkori Orbán-kormány a magyar választási törvényt benyújtotta az országgyűlésnek, kiderült, hogy a törvénnyel nincs minden rendben” – kezdett bele a nemzetiségi mandátummal kapcsolatos problémák taglalásába a szakértő. Elmondta, jelenleg a nemzetiségiek között nincsen választási versengés, amire azonban még a Kádár-korszakban is odafigyeltek az akkori döntéshozók.
A nemzetiségi választók ugyanakkor most összesen csak egy listát látnak a szavazólapjukon egyetlen jelölttel. „Ezért, amit a nemzetiségi szavazók jelenleg csinálnak, az nem választás, hanem X-elés” – jegyezte meg a szakértő, majd áttért a választási törvény nemzetiségi szavazással kapcsolatos problémákra:
- Magyarországon összesen 13 nemzetiségi csoport él, amiből 11-nek matematikai esélye sincs, hogy elérje a 25 ezres mandátumkvótát, hiszen nem élnek annyian az országban;
- A nemzetiségi mandátumot a Fidesz könnyedén foglyul tudja ejteni, hiszen csak a romák tudnak jelöltet állítani, akiknek a képviselője a jelenlegi kormányt támogatja;
- Hiányzik a széleskörű társadalmi vita a nemzetiségi képviseletről, hogy a rendszert rendesen meg lehessen valósítani.
„Erre jöhettek rá a németek, akik leiratkoztak a névjegyzékről” – fűzte hozzá László Róbert.
