Másfél hete foglaltak le a magyar hatóságok két ukrán pénzszállító autót, és tartóztatták le azok kísérőit, hét ukrajnai állampolgárt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzmosás gyanújára hivatkozott. Most a Központi Nyomozó Főügyészségen az Oscsadbank jogi képviselője feljelentést tett hivatali visszaélésre és terrorcselekményre hivatkozva, valamint a hét ukrán pénzszállító nevében is eljárva jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés gyanújával fordultak a hatóságokhoz. Emellett – a HVG cikke szerint – a Fővárosi Törvényszéken keresetet nyújtottak be a kiutasításról szóló döntés hatályon kívül helyezése érdekében. Lapszemle.
A hatóságok eddig nem indokolták meg, mi alapozta meg a pénzmosás gyanúját, a NAV ugyanakkor azt közölte, hogy a járművek tervezetten tartottak Ausztriából Ukrajnába, fedélzetükön 40 millió dollárral, 35 millió euróval és kilenc kilogramm arannyal. A vádat tovább gyengíti, hogy a hét ukrán férfit ugyan elfogták, de az eljárás lezárása előtt kiutasították Magyarországról.
A kormány később rendeletben írta elő, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva vizsgálni kell a szállítmány és politikai szervezetek esetleges kapcsolatát. Addig a pénzt nem kell visszaszolgáltatni, hanem azt a NAV határozata nélkül is lefoglaltnak kell tekinteni és ekként kezelni. Ezt követően egy törvénymódosítást is elfogadtak, amely lehetővé teszi a vagyon visszatartását.
Feljelentésében Horváth Lóránt ügyvéd arra hívja fel a figyelmet, hogy a pénzszállítók március 5-i lefoglalása és a későbbi kormányrendelet közötti időszakban nem volt tisztázott jogalapja a vagyon feletti hatósági rendelkezésnek. A beadvány kitér Lázár János építési és közlekedési miniszter az üggyel kapcsolatban tett kijelentésére is – a HVG cikkére kattintva ezt elolvashatjuk –, melyet úgy értelmez, hogy a magyar állam – illetve annak szervei – tudatos döntést hoztak a pénzszállítmány visszatartásáról, és azt a Barátság kőolajvezeték ügyével hozták összefüggésbe.