Az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közzétette a 2026–2027-re vonatkozó gazdasági prognózisát, amiből kiderült, hogy mely országok válhatnak a világgazdaság jövőbeli húzóerejévé, és hogyan muzsikál majd az Európai Unió zászlóshajója, Németország. Ezzel párhuzamosan az Eurostat is megosztott egy statisztikát, ami az elmúlt évi egy főre jutó GDP-t mutatta be (azaz nagy vonalakban a tagállamok életszínvonalát vázolta), pontosabban azt, hogy melyik tagállam merre mozdult el a 2020-as átlaghoz képest. De mégis hogyan és hol vág egybe a két adat, és mit mutatnak meg a statisztikák Magyarországról? Gazdasági gyorselemzés.
„A közel-keleti helyzet próbára teszi a globális gazdaság ellenállóképességét. Arra számítunk, hogy a világgazdaság növekedése továbbra is erős marad, de lassabb lesz, mint amilyet a háború kirobbanása előtt vártunk. Az infláció pedig lényegesen magasabb lehet” – mutatta be az OECD legfrissebb előrejelzését Mathias Cormann, a szervezet főtitkára. A Privátbankár által szemlézett prognózis legfőbb megállapításai a következők voltak:
- Idén 2,9, 2027-ben pedig 3 százalékos globális gazdasági növekedés valósulhat meg, melyek egyaránt alacsonyabbak lesznek, mint a 2025-ös év egészére várt 3,2-3,3 százalékos bővülés;
- Az OECD szerint idén 4 százalék lehet az átlagos áremelkedési ütem, ami ráadásul számos gazdasági ágazatba átgyűrűzhet és a pénzpiacokra is nyomást helyezhet. Az euróövezetben a jelenlegi várakozás szerint 0,7 százalékponttal lehet nagyobb a drágulás üteme;
- 2025 után idén és jövőre is India, Indonézia és Kína gazdasága bővülhet a legdinamikusabban, de mindhárom ország az egy évvel korábbi szintje alatt teljesíthet. India növekedése 7,6 százalékról 6,1, Indonéziáé 5,1-ről 4,8, míg Kínáé 5-ről 4,4 százalékra lassulhat;
- Az Európai Unió legnagyobb gazdaságában, Németországban a tavalyi 0,4 százalék után idén 0,8, 2027-ben 1,5 százalékos GDP-bővülés várható. Az eurózóna bővülése idén 0,8 százalék lehet, ami ezt követően 1,2 százalékra gyorsulhat.
Fontos hangsúlyozni, hogy az OECD prognózisa – noha Magyarország a szervezet tagja – hazánk és a kisebb nemzetek várható gazdasági teljesítményére nem tér ki külön az elemzésében. Így a Privátbankár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a múlt keddi kamatdöntő ülése utáni bejelentését idézte fel, miszerint rontotta a prognózisát, és a decemberi 2,4 helyett idén már csak 1,7 százalékkal, jövőre pedig a korábban várt 3,1 helyett 3 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság.
Stagnál a magyar gazdaság, ami a számokon is látszik
Csakhogy a várnál szerényebb növekedés hosszú távon nem jönne jól Magyarország számára, az ugyanis azt jelentené, hogy az eddigi stagnálás tovább tartana. Vagyis a fejlettebb országokhoz való felzárkózásunk helyett inkább a beragadás forgatókönyve valósulna meg. Márpedig pontosan ezt vetíti előre egy, az Eurostat által összeállított statisztika, amiben az Európai Unió statisztikai hivatala az uniós tagországok által elért, a 2020-as EU-átlaghoz viszonyított egy főre jutó GDP-t vizsgálta meg.
Az adatok megmutatták, hogy Magyarországon az egy főre jutó GDP a 2020-as EU-átlagtól 24 százalékkal maradt el 2025-ben, amivel hazánk a 27 tagország rangsorában a 23. helyen végzett. E teljesítmény ráadásul nem egy átmeneti állapotot jelentett, miután 2022-től rendre ezt az eredményt tudta Magyarország felmutatni. Ám 2022 előtt is rendre 25-30 százalékos elmaradást produkáltunk az EU-átlaghoz képest.
A 27 tagállamból egyébként mindössze tíz haladta meg az EU-tagországok 2020-as átlagát, a legjobban Luxemburg (+139 százalék) és Írország (+137 százalék) szárnyalta túl azt, míg mögöttük Hollandia (+34 százalék) nyújtotta a legjobb teljesítményt.
Érdekesség, hogy a szerényebben teljesítő tagországok többsége alig maradt el az EU-átlagától: Franciaország, Ciprus, Olaszország, Csehország, Spanyolország és Szlovénia is kevesebb mint 10 százalékkal teljesített gyengébben az átlagszintnél. A mérleg másik végén pedig Bulgária (-32 százalék), Görögország (-32 százalék) és Litvánia (-29 százalék) álltak.
A jelenlegi út fenntarthatatlan
„A mostani út folytathatatlan, ezt talán négy fal közt elismerik a hatalmi csúcson is. Ha maradna hivatalban, ez a csapat aligha tudna békés úton kisajtolni a társadalomból annyit, amennyi kellene az adósságok fizetésére és a költséges állam fenntartására egy olyan gazdaság mellett, amely az európai fősodorból kiszorulva mind kevésbé versenyképes” – nyilatkozta korábban a magyar gazdaságpolitika teljesítménye kapcsán a KecsUP Híreknek Bod Péter Ákos. Hozzátette, a túlcentralizált és túlpolitizált Orbán-kormány nem vizsgázott jól a válságos időkben való navigálásban.
A közgazdász, az MNB egykori elnöke ezután elmondta, a szakmai elem mind ritkább a kormányzatban, a gazdaságirányítás militarizálása a tevékenység látszatát kelti, pedig tovább ront a kormányzás minőségén. Most már maga az állam a forrása a bajoknak, nem pedig jó válasz a bajokra. A cégek itthon, a partnerek külföldön igyekeznek kivárni a fordulatot. „Ha a választás tényleges változást hoz, egy új kormány világosan irányt jelöl, akkor a gazdaság lefojtott energiáinak egy része azonnal munkába áll” – vetítette előre a szakember.