A KecsUP Hírek szerkesztőségéhez több lakossági jelzés is érkezett a Rákóczi úton, a Rodostó téren található fák közelmúltbeli, jelentős mértékű visszavágásával kapcsolatban. A panaszosok közül többen úgy vélték, hogy a beavatkozás túlmutat a szokásos fenntartási munkákon, és a metszés helyett inkább csonkolás történt. Cikkünket eredetileg a múlt hétvégén terveztük megjelentetni, azonban szerkesztőségünk több, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy a miniszterelnök március 23-i kecskeméti látogatásának helyszínéül eredetileg a Rodostó tér melletti parkolót jelölték ki, ahol időben nagyon közel esett a fák jelentős visszanyesése a Fidesz gyűléséhez, és többen is összefüggést véltek fellelni. Az ügyben megkerestük a hivatalos szerveket, a rendőrséget és a TEK-et is. Mint ismert, Orbán Viktor végül a főtéren beszélt hívei és az ellentüntető tábor előtt. Nézzük az eseményeket időrendi sorrendben.
Írásban fordultunk először (március 19-én) a Kecskeméti Városüzemeltetési Kft.-hez (KVÜ) és kértünk részletes tájékoztatást a favágással kapcsolatban. A KVÜ válasza (március 20.) szerint „a fák egészségi állapota, mérete és helyzete indokolta elsősorban a fák metszését”, és a beavatkozás mértékét szakmai érvek határozták meg. A társaság hangsúlyozta, hogy „nem az a cél, hogy a fák koronája elérje a korábbi állapotot”. Mint írták, a növényeket szakszerű metszéssel kívánják karbantartani, az eredeti tervek szerinti stílusirányzatot követve, „hogy éppen csak érjék egymást a fák”. A lombosodás idejét nem lehet pontosan megmondani, mert „soktényezős a folyamat”, ugyanakkor mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fák megfelelő állapotba kerüljenek.
A KVÜ tájékoztatása szerint a facsoport és környezetének megújításáról szóló döntést a városi főtájépítésszel történt előzetes egyeztetés után a főkertész hozta meg, és a munkálatokhoz nem volt szükség külön engedélyeztetésre. Arra a kérdésünkre, miként fér össze mindez a ma már elvárt visszafogottabb metszési gyakorlattal, erre a következőképpen válaszolt a KVÜ: „kizárólag szakmai indokok mentén vágunk vissza fákat, követve minden városüzemeltetési szempontból alkalmazható faápolói elvet”. Hozzátették, hogy Kecskemét faállománya elöregedett, ezért a veszélyhelyzetek elkerülése érdekében „néha erőteljes visszavágás vagy csonkolás indokolt”.
A KVÜ hangsúlyozta a szakmai háttér fontosságát is: munkatársaik megfelelő végzettséggel rendelkeznek, munkájukat a főkertész, valamint favizsgáló és faápoló szakmérnök irányítja. A társaság a Magyar Faápolók Egyesületének tagja, így hozzáfér a legfrissebb szakmai ismeretekhez és képzésekhez. Mint írták, tisztában vannak azzal is, hogy a jelenlegi éghajlati viszonyok között kiemelten fontos a városi zöldfelületek megfelelő kezelése.
A KVÜ azt is közölte: folyamatosan végeznek gallyazási munkálatokat a városban, ugyanakkor a téli nyugalmi időszak véget ért, ezért „előre tervezett csonkolást már nem tudunk végezni”. A nedvkeringés megindulása után csak balesetveszély elkerülése érdekében végeznek nagyobb mértékű visszavágást.
Puszta véletlen vagy időközben módosulhatott a helyszín?
Szerkesztőségünk több, egymástól független forrásból is úgy értesült a téma feldolgozása során, hogy a Fidesz eredetileg a hétfői gyűlését a Rákóczi úton, az Aldihoz közeli parkolóban tartotta volna. Az eseményt azonban – egyes feltételezések szerint biztonsági okok miatt – végül a főtérre helyezték át, azonban mielőtt ez megtörtént volna, valaki elrendelhette a fák visszavágását – legalábbis erről kaptunk információkat.
Helyi lakosoktól úgy értesültünk, hogy lépcsőházukban olyan személyekkel találkoztak, akik a helyszínnel kapcsolatos kérdéseket tettek fel. Egyik forrásunk arról számolt be, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) adhatta utasításba a fák jelentős visszavágását, egy másik forrásunk pedig arról, hogy a szervezők először a rendőrség felé a Rákóczi útra jelentették be a gyűlést.
Az ügyben (favágás, valamint történt-e helyszínmódosítás) megkerestük a TEK-et, a bács-kiskuni rendőr-főkapitányságot, valamint újból a KVÜ-t. Előbbi kiemelte, hogy: „a miniszterelnök részvételével lebonyolított tömegrendezvények biztosítása komplex tevékenység, minden esetben a védett személy aktuális veszélyeztetettségére, közjogi helyzetére figyelemmel történik, tartalmát és módját az adott program és annak körülményei határozzák meg„. Egy adott program helyszínének kijelölése pedig „nem rendészeti, hanem rendezvényszervezési feladatkör. A TEK személyvédelmi feladatkörében személy- és helyszínbiztosítási intézkedéseket alkalmaz, melyek során együttműködik az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel, a társszervekkel, valamint a szervezőkkel” – írták.
Röviden válaszolt a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság, levelükben azt közölték, hogy elektronikus úton érkezett hozzájuk a március 23. napjára bejelentett esemény Kecskemét főterére, és „a gyűlést a főkapitányság tudomásul vette„.
A KVÜ-nek ismét levelet küldtünk, válaszukban pedig azt írták, hogy „ilyen tájékoztatás, kérés nem érkezett, kizárólag szakmai okok alapján végeztük a beavatkozást, amelyről korábbi nyilatkozatunkban részletesen beszámoltunk” – reagáltak arra a kérdésünkre, hogy kaptak-e előzetesen bármilyen, biztonsági okokra hivatkozó területrendezési kérést.
Burszki Darinka főkertész foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat a Rodostó téri fákkal kapcsolatban
A KVÜ sajtóközleményét változtatás nélkül közöljük:
„A tér a kialakításakor az akkori trendnek megfelelő stílusirányzat érvényesült, amelyben több fát ültettek hálós vagy soros elrendezésbe, mint amekkora az adott fa tenyészterület igénye lenne; majd ezeket formára vágták. Aljnövényzetnek zömében csak gyepet terveztek.
Kecskeméten gömb koronájú fát választottak, a gömbkőrist, amely habitusából fakadóan hozza a félgömb alakot. Nem szükséges minden évben 2-3 alkalommal metszeni, mert genetikailag sajátosan a hajtáscsúcs nem dominál, nincs sudár, az oldalrügyek hasonló intenzitással fejlődnek. Így alakul ki a zárt gömb forma. Azonban tévedés lenne azt gondolni, hogy ez a koronaforma nem igényel gondozást, metszést; hiszen a fa szélessége elérheti az 5-6 métert is.
Helyszíni bejárás során azt tapasztaltuk, hogy a lombkorona már teljesen összenőtt, a belső fák szinte lomb nélküliek, felkopaszodtak, csak a felfelé álló ágak végén voltak levelek. A fák közé nézve rengeteg száraz ágat találtunk. Ökológiai fenntartóként nemcsak az egyedet vizsgáljuk, hanem a környezetét is, keressük a kapcsolatokat. Sajnos, itt nem sok kapcsolatot találtunk: a gyepszint már nem is létezik, kikopott, letaposott, pedig a területen van öntözőrendszer. A talaj levegőtlen, letömörödött, fedetlen.
Az észlelt állapotokra felújítási terv készült:
- talajélet helyreállítása
- fák ifjítása
- diverzitás fokozása
A munkálatokat a fák metszésével kezdtük, és a gömbfákra kötelező érvényű technikát alkalmaztunk: a száraz ágakat koronaalapra, az élő ágakat 15-20 cm nagyságúra vágtuk vissza, hogy elkerüljük az úgy nevezett „ágak elseprűsödése” metszési hibát. Ezekből az ágakból, rejtett rügyekből fog majd megújulni a fa. A munkavégzést a faápoló szakmérnök csoportvezetővel együtt a helyszínen irányítottuk. A gombabetegségek megjelenése ellen lemosó permetezést is végeztünk.
A következő lépés a talajélet helyreállítása lesz, amely során hidrofúróval 60 cm mélyen tápanyagkutakat fúrunk, amelyet talajjavító anyaggal: komposzt, szarvasmarha trágya, élő mikorrhiza készítménnyel töltünk fel. Ennek az előnye, hogy egy művelettel közvetlenül a gyökérzónába juttatunk vizet, levegőt, tápanyagot és élőflórát.
A biodiverzitás fokozása a jelenlegi legerősebb irányzat a tájépítészetben, városüzemeltetésben, amely lényege a természetközeli állapotok visszahozása, visszavarázsolása az épített környezetbe (rewilding). Ezt a szemléletet előtérbe helyezve – magágyelőkészítés után – vadvirágos virágmagkeveréket vetünk a területre, amely nemcsak szép lesz, de a talajélet kialakulását és a talajnedvesség megtartását is elősegíti”.