A Medián friss kutatása szerint a vallásosság és a pártpreferencia közötti összefüggés jóval összetettebb, mint azt korábban feltételezték. Bár a rendszeresen templomba járók fele továbbra is a Fidesz–KDNP híve, ugyanakkor az alkalmi vallásgyakorlók, illetve a kizárólag nagyobb ünnepeken misére látogatók jelentős része már a Tisza Párt felé fordult – hívja fel a figyelmet a szemlelek.net a HVG-én megjelent elemzésre. Ez a tendencia pedig arra utal, hogy a vallásos választók politikai értelemben egyre kevésbé tekinthetők egységes tömbnek, és a vallásgyakorlás intenzitása mentén markánsabb politikai megoszlás rajzolódik ki. Lapszemle.
A Medián az április 12-i választásokat megelőző hat napban végzett felmérése azt vizsgálta, hogyan függ össze a pártállás és a vallásosság. Az elemzésből kiderül: a hívők még annyira sem tekinthetők egységes politikai tábornak, mint régebben. A rendszeres vallásgyakorlók fele (51 százalék) fideszesként nyilatkozott ugyan, de az évente többször templomba járók harmada, a nagy ünnepekkor istentiszteletre látogatók közel fele pedig a Tisza Pártra szavazott.
Erre abból lehet következtetni, hogy a Tisza Párt „szintén konzervatívként és keresztényként pozicionálta magát, és Magyar Péter pártelnök is számtalanszor utalt arra, hogy vallásgyakorló, keresztény ember”. A szemlelek.net újságírója itt fontos megjegyzést tett, szerinte a Medián itt kissé elnagyoltan fogalmazott, hiszen bár a pártelnök valóban többször hivatkozott keresztény hátterére, a Tisza a Fidesz-KDNP-nél vallási téren jóval visszafogottabban kommunikált.
A felmérésből az is kiderül, hogy miként szavaztak a különböző felekezetekhez tartozók, eszerint:
- akik katolikusnak vallják magukat, azoknak a 44 százaléka szavazott a Tiszára, 35 százaléka a Fideszre;
- a reformátusok 48 százaléka viszont tiszás, és a katolikusokhoz hasonló arányban fideszesek.
- Azok viszont, akik egyik egyházhoz sem tartoznak, 71 százalékban a Tiszára szavaztak, és csupán 16 százalékban fideszesek.
A témát részletesen járja körbe Dobszay János cikke a HVG-ben. A szerző megállapítása szerint az egyházaknak súlyos árat kell fizetniük azért, mert jobbára némán segédkeztek ahhoz, hogy az Orbán-kormány a kereszténységet politikai termékké tette, miközben 2022 óta egyre többen ábrándultak ki a Fidesz-KDNP-ből.
A teljes cikk elolvasható a hvg360.hu oldalon.