Orbán Viktor Kaposvárott színpadra emelt egy kislányt és vele fotózkodott, Csőszi Attila, a Tisza Párt Bács-Kiskun 1-es kerületben induló jelöltje pedig olyan képeket tett közzé Facebook-oldalán, amin gyerekek/tinédzserek tiszás táblákat tartanak. Mindkét esetben kifogás érkezett a kiskorúak kampányeseményen való szerepeltetése ellen, a két ügy időben gyakorlatilag párhuzamosan futott, és a miniszterelnök esete a kecskeméti tiszás politikus ügyében hozott kúriai döntésre is hatással volt. Próbáljuk elmagyarázni, mi is történt, és mi volt a választókerületi választási bizottság/Nemzeti Választási Bizottság, a Kúria, végül Orbán Viktor esetében az Alkotmánybíróság határozatának lényege. Jogászkodásnak tűnik az egész, nehezen is követhető és érthető, éppen ezért jó lenne, ha megtörténne, amit az Alkotmánybíróság a Kúriával egyetértésben megállapított, azaz: „a választási kampány a politikai kultúrát is figyelembe véve fokozott veszélynek teheti ki a gyermekeket” és emiatt érdemes lenne, ha a jogalkotó, azaz az Országgyűlés a választási törvény ezzel összefüggő szabályait áttekintené. De legfőképp üdvös lenne, ha mindenki, képviselőségért induló és már megválasztott politikus is szem előtt tartaná, amit a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány hangsúlyoz: „egy gyerek nem eszköz, nem díszlet, hanem jogokkal rendelkező állampolgár, nem lehet kihasználni és politikai előnyökhöz jutni gyerekeken keresztül”.
A követhetőség érdekében időrendi sorrendben vesszük át az eseményeket.
Szerepelhet gyerekkel politikus kampányeseményen?
Orbán Viktor esete
- Március 16-án Orbán Viktor Kaposváron kezdte meg országjárást. Egy magasba tartott kislány több alkalommal „Orbán Viktor!” felkiáltással integetett felé, a miniszterelnök egyszer visszaszólt: „Itt vagyok, szívem!”, majd az emelvény szélére ment, és karjába vette a felemelt gyermeket, miközben a tömeg ujjongani kezdett. Minderről fotó és videó is megjelent Orbán Facebook-oldalán, a jelenetet aztán Szűcs Gábor fideszes országgyűlési képviselőjelölt is megosztotta. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) választási kifogást nyújtott be, mivel a felvételeken a gyermek került központi szerepbe, így nem szóltak másról, mint a kislány kampánycélú felhasználásáról.
- A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azonban március 20-án kelt határozatával elutasította a kifogást. Többek között arra hivatkoztak, hogy a kampányban szerepeltetett kiskorúak védelme a Kúria és az NVB gyakorlatában alapvetően az oktatási és nevelési intézmények esetében érvényesül, ahol a gyermek önrendelkezési joga és a szülő beavatkozási képessége is korlátozott, továbbá a gyermekek egyszerre nagy számban lehetnek érintettek a politikusok kampányeseményében.
- Hozzátették azt is, hogy a kislány a felügyeletét ellátó személy(ek) mellett, az ő egyetértésükkel szerepel a videókon, „ők politikai üzenetet nem tolmácsolnak; spontán gesztus, teljesen önkéntes részvétel, nem előre eltervezett, felépített jelenet látható”.
Csőszi Attila esete
- Szinte az NVB határozatával egyidőben, március 19-én Csőszi Attila, a Tisza Párt jelöltje Facebook oldalán olyan képeket tett közzé, amelyeken tiszás táblát tartó kiskorúak (kamaszok) vannak. Egy nappal később, tehát március 20-án pedig olyan fotókat posztolt, ahol a gyermekek a Tisza Párt plakátját tartják magasba, és egy fényképen pedig az látható, amint Csőszi Attila aláírja a plakátot egy gyereknek (a képeket a tiszás jelölt azóta eltávolította az oldalról).
- Ez ellen március 22-én a választókerületben induló fideszes jelölt, Salacz László országgyűlési képviselő – Csőszi Attila fő vetélytársa – nyújtott be kifogást a választókerületi választási bizottsághoz (OEVB). Amit azzal indokolt, hogy „a választási kampány során a gyermekek emberi méltósághoz való jogából fakadó alkotmányos elvárás, hogy a jelöltek és jelölő szervezetek a gyermekek politikai célú szerepeltetésétől tartózkodjanak”. Salacz László kiemelte azt is, hogy a közzétett fényképek által sem válhatnak a gyermekek politikai eszközzé. A fideszes politikus kérte, hogy az OEVB állapítsa meg a jogsértés tényét és tiltsa el Csőszi Attilát a további hasonló cselekedetektől, bírság alkalmazásával együtt.
- Az OEVB viszont március 24-én elutasította a kifogást. Itt az volt az érvelés lényege, hogy a joggyakorlat szerint „egy gyermekek részvételével, szüleik kísérete, vagy beleegyezése mellett megtartott kampányesemény és az arról való tájékoztatás nem feltétlenül jár alapelvi sérelemmel”. Iskolán kívüli kampánytevékenység során csak akkor lenne megállapítható jogsértés, „ha igazolható lenne a gyermekek saját vagy szülői akarattal szembeni, vagy megtévesztéssel elért szereplése” – de Csőszi Attila eseténél ezzel kapcsolatos bizonyíték nem merült fel.
Első körben tehát mind a Nemzeti Választási Bizottság, mind az OEVB úgy találta, nem volt gond a gyerekek szerepeltetésével a kampányfotókon, sem Orbán Viktor, sem Csőszi Attila esetében.
Vagy nem szerepelhet?
Orbán Viktor esete
- Orbán Viktor ügyében a felülvizsgálati indítványt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) nyújtotta be. Mint arról március 27-én a TASZ és a 444.hu beszámolt, a Kúria úgy döntött, hogy Orbán Viktor és Szűcs Gábor megsértették a választási eljárás esélyegyenlőségi alapelvét azzal, hogy gyermeket használtak kampánycélokra, mivel ez jogsértő módon növeli a jelöltek láthatóságát és népszerűségét.
- A döntés hangsúlyozta, hogy bár gyermekek jelen lehetnek politikai rendezvényeken és feltűnhetnek beszámoló jellegű tömegfelvételeken, de nem jogszerű őket központi elemként alkalmazni kampányüzenetek közvetítésére. A tilalom nemcsak köznevelési intézményekre, hanem minden helyszínre kiterjed, különösen azért, mert a felvételek önálló életre kelhetnek – például mémekké válva –, ami megszünteti a szülői kontrollt és kockázatot jelent a gyermekre, aminek nem lehet kitenni.
- A bíróság a TASZ érvelésével egyetértve kimondta, hogy a gyermek jogai elsőbbséget élveznek a politikusok véleménynyilvánítási jogával szemben, és ez az Alaptörvényben is rögzített elv Orbán Viktor gyerekkel folytatott kampányára is alkalmazandó.
Csőszi Attila esete
- Még ugyanezen a napon, amikor nyilvánosságra került a Kúria Orbán ügyében hozott döntése – azaz március 27-én, egész pontosan délután -, Salacz László két fellebbezést nyújtott be Nemzeti Választási Bizottsághoz. Vagyis először a meghatalmazott jogi képviselője – ő többek között arra hivatkozott, hogy az OEVB határozata sérti a választási eljárás két alapelvét (esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás).
- Majd háromnegyed órával később a Fidesz-KDNP központi levelezési címéről dr. Salacz László aláírással újabb fellebbezés érkezett emailben az NVB-hez. Ebben a fideszes politikus már konkrétan a Kúria Orbán Viktor ügyében hozott döntésére hivatkozik, azaz hogy miniszterelnök gyermek szerepeltetésével végzett kampánytevékenysége miatt a Kúria megállapította az egyik választási eljárás alapelv (jelöltek közötti esélyegyenlőség) megsértését. Tehát az a különös helyzet alakult ki, hogy a kormánypárti induló igazát éppen Orbán Viktor Kúria által megállapított jogsértésével támasztja alá.
- Március 30-án az NVB az első fellebbezésnek (amit a jogi képviselő küldött el) részben helyt adott (11 igen és 3 nem szavazat) és megállapította, hogy Csőszi Attila a gyermeket ábrázoló képek posztolásával megsértette a választási eljárási – esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között – alapelvet. A Nemzeti Választási Bizottság a Tisza jelöltjét eltiltotta a további jogsértésről és kötelezte a posztok haladéktalan eltávolítására. Érdekesség, hogy a második fellebbezést – a kúriai döntésre hivatkozót – az NVB érdemi vizsgálatra alkalmatlannak minősítette, mondván, „fellebbezésnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény”.
- Csőszi Attila ügyében az NVB idézte a Kúria döntését, miszerint „kampányrendezvényen részt vevő gyermekek nem használhatók fel a kampányban, tehát nem a gyermekek választási rendezvényen való részvételét, hanem azt tiltja meg, hogy a gyermekeket a politikusok kampányeszközzé tegyék, a róluk készített felvételeket egy politikai közösség népszerűsítése céljával használja fel”.
- Az indoklásban az NVB hangsúlyozza: a véleménynyilvánítás szabadsága kampányidőszakban szélesebb körben érvényesül, „illetve ebből fakadóan a politikai kampány is egymást sokszor durva jelzőkkel illető, lealacsonyító hangvételűvé válik”. Egyetértőleg idézik a Kúria (Orbán ügyében hozott) határozatából a következőt is: „a politikai kommunikációhoz, a választási üzenet eljuttatásához a gyermek >>katalizátorként<< való felhasználására ne kerülhessen sor. Az ilyen felvételek a nagyszámú internetes elérés folytán önálló életre kelnek, mások általi felhasználásuk visszafordíthatatlan, a káros következmények elhárítására szolgáló jogi eszközök pedig csak feltételesen és utólagosan vehetőek igénybe. Ugyanakkor ezen, a gyermekek szereplésével készült tartalmaknak a széles nyilvánosság számára történő elérhetővé tétele a politikai üzenet eljuttatásához nem nélkülözhetetlen. A politikai, választási üzenet eljuttatása (…) enyhébb, a gyermek jogait kevésbé korlátozó eszközzel is elérhető lett volna, a gyermeknek a kampánytevékenység folytatása során, a vizsgált módon történő szerepeltetése jogellenes”.
- A Kúria leszögezte: Csőszi Attila számára sem tiltott, hogy kampánytevékenységet folytasson, ahogy szimpatizánsai sincsenek elzárva attól, hogy a kampányrendezvényein részt vegyenek. A Bizottság megítélése szerint ugyanakkor csak akkor végez „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével összhangban álló kampánytevékenységet, joggyakorlása csak akkor rendeltetésszerű, ha gyermekeket kampánytevékenysége részeként nem használ fel, a nyilvánosságban gyermekeket ábrázoló felvételek közzétételétől a legmesszebb menőkig tartózkodik”.
Újabb fordulat: mégis kampányolhat politikus gyerekekkel?
Orbán Viktor esete
A történet azonban itt nem ért véget. Orbán Viktor – pontosabban az őt képviselő Giró Szász és Társai Ügyvédi Iroda – ugyanis alkotmányjogi panaszt tett a Kúria döntésével szemben az Alkotmánybíróságnál (AB) – az pedig megsemmisítette a Kúria döntését, ami szerint Orbán jogsértőn kampányolt a kislánnyal a közösségi oldalán. Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenes volt a kúriai végzés – áll a 444.hu cikkében.
Az AB szerint „a kampánycélú felhasználás – ami elválasztandó a gyermek puszta jelenlététől – egy tudatos és előre tervezett felhasználást feltételez, a jelen esetben azonban a gyermek saját akaratából kereste a közelséget, a szülő aktívan támogatta ezen interakciót, tehát egy spontán szituációról és nem megrendezett kampányjelenetről van szó”.
Az AB szerint a Kúria alkotmányellenesen értelmezte a választási törvényt: mind a miniszterelnök, mind az ellenzéki képviselőjelölt „az esélyegyenlőségi követelmény vonatkozásában jogosulti pozícióban van”, így a Fidesz-KDNP jelöltje „nem sérthette meg ezen alapelvet, arra felelősség nem alapítható”. A testület azt is kifogásolta, hogy a Kúria konkrétan nem igazolta, milyen tényleges hátrány érte a politikai versenytársakat, vagyis az esélyegyenlőségi sérelmet csak elvontan állította. Ezáltal az ítélet sérti az Alaptörvényt, és ellentétes a tisztességes eljáráshoz való joggal.
Az Alkotmánybíróság azonban megjegyezte: észlelték, hogy az Alaptörvény tizenötödik – idén január 1-jétől hatályos – módosítása miatt a korábbiakhoz képest hangsúlyosabban jeleníti meg a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogát, az élethez való jog kivételével minden más alapvető jogot megelőz.
„Másfelől az Alkotmánybíróság – a Kúriával egyetértőleg – megállapítja, hogy a választási kampány a politikai kultúrát is figyelembe véve fokozott veszélynek teheti ki a gyermekeket. Erre figyelemmel megfontolás tárgyát képezheti a Ve. szabályainak ezzel összefüggő jogalkotó által történő áttekintése„ – írják.
Talán ez lenne a lényeg a jövőbeli választási kampányok tekintetében.
Csőszi Attila esete
Megkerestük Csőszi Attilát, miként vélekedik az egész ügyről. Röviden úgy nyilatkozott, hogy az ő ügyében szerepet játszott, hogy az Orbán Viktor esetében hozott kúriai döntés egyik napról a másikra megváltoztatta a korábbi joggyakorlatot – ami aztán az AB határozatával pár nap múlva – a jelek szerint – „visszaállt”. A tiszás induló ugyanakkor elmondta, nem nyújt be az Alkotmánybírósághoz jogorvoslati kérelmet, mert április 2-án délután letelt az erre szolgáló három napos határidő. A kúriai ítéletet tudomásul vette, a vitatott fotókat pedig eltávolította a Facebook-posztokból.
Eddig a jog, de mit mondanak a civilek?
Üdvös lenne, ha mindenki, képviselőségért induló és már megválasztott politikus is szem előtt tartaná, amit a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány hangsúlyoz: „egy gyerek nem eszköz, nem díszlet, hanem jogokkal rendelkező állampolgár, nem lehet kihasználni és politikai előnyökhöz jutni gyerekeken keresztül”.
Az alapítvány gyermekközpontú útmutatót készített a szülőknek, hogy segítsen felismerni a gyerekekkel való politikai visszaéléseket. Számos példát hoz a gyerekek politikai használatára, és segít felismerni azokat, szempontokat ad ahhoz, mit gondoljon át egy szülő a beleegyezéshez és összefoglalja, mire érdemes figyelni egy választópolgárnak, ha gyerekeket érintő kérdésekkel kampányolnak
Emellett kiadtak egy gyermekjogi 1×1-et politikai kampányok szervezőinek és politikusoknak.
Az alábbi pedig egy checklist – szintén a Hintalovon Alapítvány összeállításában -, melynek kérdéseit érdemes minden politikusnak és politikusnak készülőnek átnéznie, akár rendszeresen is:
- A politikai programja és közössége miatt álltak ki Ön mellett a gyerekek?
- A gyerekek szerettek volna ebben részt venni?
- Értették a gyerekek, hogy a találkozás, megjelenés a választási kampányról szól?
- Ismeri a gyerekek véleményét a politikai programjáról?
- Biztonságosnak, önazonosnak érezhették a gyerekek az alkalmat?
- Segítették mérlegelni a gyerekeknek a részvételük esetleges kockázatát?
- Mérlegelte, mi az itt szereplő gyerekek érdeke?
- Megszólítja az embereket a programja a gyerekek használata nélkül is?
Ha bármelyik kérdésre NEM a válasz, akkor sérülnek a gyerekek jogai, vagy bevonásuk tárgyiasíthatja a gyerekeket – hangsúlyozza a Hintalovon Alapítvány.