Főleg Matolcsy Györgyöt és a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) tette felelőssé a Neumann János Egyetemért Alapítvány büntetőügye miatt dr. Boross Ildikó, az NJEA kuratóriumi elnöke. Akár pert is indít az MNB ellen, ha három éven belül az alapítvány Optima-kötvényekből származó – még 113,5 milliárd forintos – követelése nem térül meg. Szerinte az egyetemi alapítványt nem terheli felelősség, egyértelműen áldozat, bűnös viszont az Optima és a Optima-kör is. Kijelentette, nem szeretné, ha az ügyben „ártatlanokat” és „hasznos idiótákat” hurcolnának meg, de neveket kérdésünkre sem kívánt említeni. Az is kiderült, hogy ÁSZ-jelentésről elég lesújtó véleménnyel van. Egyetért azzal, hogy az alapítványi testületekben határozott ideig tartson a tagok mandátuma, és azzal is, hogy ne legyenek politikusok az egyetemi alapítványokban (a kecskeméti polgármester most is ott van az NJEA-ban). Érdeklődtünk, közérdekű adatigénylésünkre mikor kapunk nem kitakart jegyzőkönyveket, erre azt válaszolta, azok nem adnak hiteles képet az üléseken elhangzottakról, mert úgyis csak tőmondatokat diktálnak le. Hraskó István írása.
Közel kétórás sajtótájékoztatót tartott szerdán az egyetemi campus oktatási épületében dr. Boross Ildikó, akit 2025 augusztusában választottak meg az NJEA kuratóriumi elnökének, miután Csizmadia Norbert lemondott a tisztségről.
„Egy lebénult szervezetet örököltem tulajdonképpen, mert olyan típusú támadások érték az alapítványt, és sajnos még az egyetemet is, amelyek nehezen voltak kezelhetőek. Ezért a státuszért nem nagyon kapkodott senki ebben a szituációban. (…) Megjelent az ÁSZ-jelentés, annak alapján lettek tupírozva a történetek. Nekem már volt egy-két nyilatkozatom a választások előtt, de úgy gondoltam, hogy talán választások után lenyugszanak a kedélyek. Lehet, hogy ez a várakozásom nem tökéletesen vált be, de mindenesetre reális képet tudunk adni arról, hogy itt mi történt” – ezzel a felütéssel kezdte a kuratóriumi elnök a sajtótájékoztatót, hozzátéve, ő az iratokból és az interjúkból, beszélgetésekből alakította ki álláspontját az ügyben.
Az eseményen egy órás felvezetés után ötven percig válaszolt a sajtó, köztük a KecsUP Hírek munkatársának kérdéseire. Alábbiakban témánként összefoglaljuk az elhangzottakat.
A kuratóriumi elnök nagyon ideges lett Matolcsy kijelentéseitől
Boross Ildikó szerint a Magyar Nemzeti Bank és egyetem között korábban „mecénási kapcsolat alakult ki”, ami jó volt Kecskemétnek és a régiónak is.
Olvasta a stratégiai tervet, amely az infrastruktúra bővítéséről, tehát a (mostaninál nagyobbra, több épülettel tervezett) campusról és a homokbányai Okos Város fejlesztésről szólt. Viszont azt is hangsúlyozta, az egész kekvás-rendszerrel az volt a kormány koncepciója, hogy az egyetemek önállóak, versenyképesek legyenek, minél kevésbé függjenek anyagilag az államtól, „legyen önálló bevételük, gazdálkodjanak okosan”, magyarán elvárás is volt egy ilyenfajta gazdálkodási tevékenység.
Úgy véli, 2023 végén romlott el a helyzet, addig „nyeregben voltak”, tudták a kamatfelárat érvényesíteni. Akkor viszont elkezdett zuhanni a lengyel GTC részvényárfolyama, az építkezés is akadozott. Így jött el 2024 januárja, amikor az alapítvány úgy határozott, visszaváltja az Optima-kötvényeket. Csakhogy kiderült, hogy a vagyonkezelő cég, az Optima képtelen a teljesítésre, így kapott egy év haladékot – noha a kötvényeket a váltáskor likvid, azaz könnyen visszaváltható, „pénzzé tehető” befektetésként tüntették fel.
„2024-ben folyamatosan mentek a tárgyalások, hogy hogyan számolunk el ingatlanban, eszközben. Nagyon ideges vagyok, amikor Matolcsy György úr kiáll, és azt mondja, hogy az eszközérték megvan – mert nem az eszközértéknek kellett volna meglennie, hanem likvid vagyonnak. Vagy olyan szabadon lévő vagyontárgynak, amelyre bankhitel vehető fel, vagyis refinanszírozni tudta volna a kötvényen alapuló követelést. Miért? Mert erre vállalt kötelezettséget az Optima. Ezt valószínűleg pontosan tudja a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, tekintve, hogy a PADME alapító okiratában benne van, hogy 185 milliárd forint likvid eszköznek kell lennie. Benne van az, hogy a Magyar Nemzeti Bank a tulajdonosi jogok gyakorlója, választja a kuratóriumot, és ellenőrzi a PADME-t, vagyis a PADME-nak minden jelentős gazdasági eseményről jelenteni kell a Magyar Nemzeti Banknak. Nem tudjuk, hol volt a Magyar Nemzeti Bank és a igazgatósága, hogy milyen szinten ellenőrizte a PADME-t. Én interjúvoltam résztvevőket, azt mondják, hogy minden Optima és MNB szinten dőlt el, minden kérdés” – jelentette ki Boross Ildikó (az Optima a PADME vagyonkezelő cége – a szerző).
A kuratóriumi elnök azt állította, hogy 2024-ben a PADME már „egy kiüresedett alapítvány volt”, „színlelten volt fenntartva”, csak az volt az értelme, hogy a vagyonok így kerüljenek át.
„Tehát én azt mondom, és vállalom érte a felelősséget – üzenem egyébként a Magyar Nemzeti Bank volt elnökének is -, hogy nem eszközben kell meglenni a pénznek, hanem úgy kell meglennie, ahogy vállalták kötelezettségbe az Optimával” – mondta újra Boross Ildikó. Két eset lehetséges szerinte: az egyik, hogy az MNB tudott ezekről az ügyletekről és engedte őket, a másik pedig az, hogy nem tudott róla, mert elmulasztotta ellenőrzési kötelezettségét. De mindkét esetben felmerült a Nemzeti Bank felelőssége.
Boross Ildikó szerint 2024-ben az Optima megtévesztette a Neumann-alapítványt – gyakorlatilag hitegette a kifizetéssel, mindenféle ajánlatokkal, pedig akkor már – az Optima új vezetőjét, Hegedűs Istvánt idézte – „nem volt semmi lóvé” a vagyonkezelőben, tehát nem tudta volna az NJEA követelését kielégíteni.
„Én azt gondolom, hogy kihasználták azt a stratégiai szövetséget, ami egyébként írásban rögzített társulás volt az MNB, az egyetem és az alapítvány között” – összegzett Boross Ildikó.
Olyat is mondott, hogy nem tudja eldönteni: „kilopták a pénzeket, vagy annyira tehetségtelenek voltak, hogy Közép-Európa legszuperebb ingatlanfejlesztő cégét elrontották. Vagy mind a kettő, tehetségtelenek voltak és még loptak is. Ez nem az én dolgom, ezt majd el fogja dönteni a rendőrség, ügyészség” – fogalmazott.
De jöttek újabb erős mondatok.
„Szerintem 2023 év végétől lapátolták ki a legtöbb pénzt. (…) Ugye mindenki mondja, hogy már közben is ott volt a családi vállalkozás, és ették a vagyont. Ezt majd a ügyészség megmondja, hogy igaz vagy nem igaz, lehet bizonyítani, nem lehet bizonyítani” – folytatta. Boross Ildikó szerint ahelyett, hogy az NJEA lejárt követelését kifizették volna, olyan beruházásokra, építkezésekre „nyomtak ki” 140 milliárd forintot, amelyek nem termeltek hozamot, csak rontották a likviditást.
Boross Ildikó szerint az NJEA követelésének meg kell térülnie, szerinte az Optima új vezetése ezt a kötelezettséget komolyan veszi, felelősen gazdálkodik.
„Úgy gondoljuk, hogy három éven belül megtérül a követelés. Ha nem, akkor meg ott van a jó kis per. Imádom a pereket, nem probléma” – mondta, egyértelműsítve, a Magyar Nemzeti Bank ellen indítana pert a helytállási kötelezettsége miatt. „A polgárjogi felelőssége mindenképpen fennáll, a büntetőjogi felelőssége akkor, ha elítélik, és akkor meg a polgárjogi igényt lehet érvényesíteni.”
És mi a helyzet a kecskeméti alapítvánnyal?
„Nagyon nem szeretném, hogy ha ebben az ügyben ártatlan emberek vagy hasznos idióták lennének meghurcolva, nevezhetjük bárhogy azokat, akik részt vettek ebben a történetben. Mert a Neumann Egyetem alapítványa mit látott? Azt láthatta, amiről a Optima beszámolt” – jelentette ki a sajtótájékoztatón a kuratóriumi elnök.
Rákérdeztünk, kikre gondol – főleg annak fényében, hogy az NJEA-val kapcsolatban említette ezeket a kifejezéseket.
„Nem fogom megmondani, ki a hasznos idióta. Maradjunk abba, hogy mindenki ártatlan. De egyébként sincs olyan mértékű betekintésem, hogy ezt megállapítsam. Az ilyen történetben vannak elkövetők, vannak teljesen ártatlanok, és tényleg vannak hasznos idióták. Mindenhol, ahol van egyébként hierarchia. Ott van egy csomó hasznos idióta, amit felhasználnak a vezetők. Ez mindig így volt, és mindig így lesz. Ez a véleményem” – jelentette ki.
A Telex újságírójának kérdésére is egyetértőleg válaszolt: úgy érzi az okiratok alapján, hogy átverték az egyetemi alapítványt. A PADME szerinte ki volt üresítve, nem gyakorolta a tulajdonosi jogait, mindenben az Optima döntött és az MNB. Az ő szemében a PADME-sok szintén áldozatai lettek ennek a történetnek, és az egyetemi alapítvány kuratóriuma is „mindenképpen áldozat”.
Bűnösnek pedig az Optimát és az „Optima-kört” nevezte meg, megismételve, hogy meg kell vizsgálni a Magyar Nemzeti Bank felelősségét. A Telex kérdésére azt is hozzátette, szerinte Csizmadia Norbert tudta, hogy mi zajlik az Optima-ban.
Mindezeket az információkat egyébként be fogják adni az ügyészséghez is, de kérdésünkre Boross Ildikó kijelentette, ezt nem feljelentés gyanánt teszik, csak hogy ezeket az adatokat „ne kelljen keresnie” a vádhatóságnak a rengeteg irat között.
Szerinte egyébként még sok olyan tényező van, ami nyomozásra vár, és noha a közvélemény sürgeti a rendőrséget, ügyészséget, azzal érvelt, hogy egy ilyen ügy feltárása Nyugat-Európában is eltart pár évig.
A kompetencia kérdése – „Hagyjuk ezt az ÁSZ-jelentést!”
Boross Ildikónak felvetettük: az Állami Számvevőszék jelentésében az áll, kétséges, hogy az NJEA döntéshozói egy ilyen volumenű befektetési döntéshez rendelkeztek kellő (máshol: megfelelő) kompetenciával. Kíváncsiak voltunk, egyetért-e ezzel.
„Hát ennek a mondatnak sincs értelme. Mi az, hogy kompetencia? Hagyjuk ezt az ÁSZ-jelentést. Az ÁSZ-jelentés olyan, mintha az ÁSZ-nak nem lenne teljes kompetenciája, legalábbis az általam birtokolt igazságügyi szakértői vélemény szerint” – jelentette ki a kuratóriumi elnök.
Majd azt magyarázta, hogy a kuratórium mögött „áll egy csapat”, ügyvédek, tervezőmérnökök, pénzügyi szakemberek.
„A kuratóriumnak nem kell mindenhez értenie. A kuratórium az előkészített anyagot mérlegeli, és annak alapján dönt. Ha az ÁSZ-elnök úr így dehonesztálta a kuratóriumot, csak felhívom a figyelmét, hogy volt benne közgazdász, volt benne pénzügyi szakember, mindenféle típusú szaktudással rendelkező ember, aki legalább az előterjesztés értékelésére képes volt” – mondta Boross Ildikó.
Az ÁSZ-ról volt még egy csípős megjegyzése az elnöknek, amely már átvezetett a részleteket és az összefüggéseket kutató újságírók által benyújtott közérdekű adatigénylések témájába.
„Küldjük el ezt a jegyzőkönyvet, küldjük el azt a jegyzőkönyvet. Ennek nincs értelme, mert akkor önök ugyanúgy viselkednek, mint az ÁSZ. Az ÁSZ kiemelte azt, ami a felelősség megállapítására alkalmas, de elfelejtette mellé rakni, ami esetleg ezt tompítja, vagy megszünteti” – vélekedett a kuratóriumi elnök.
“Üzenem a KecsUP-nak”
Mivel már beadtunk több közérdekű adatigénylést – fura, de nagy vágyunk, hogy egyszer lássunk nem kitakart előterjesztéseket és jegyzőkönyveket -, volt perünk is az NJEA-val (amelyben másodfokon is a KecsUP javára döntöttek), és a NAIH is igazat adott nekünk, felhoztuk ezt a témát is.
Boross Ildikó elmondta, tudja, hogy az intézkedési tervet ki kell adniuk szerkesztőségünknek.
„Üzenem a KecsUP-nak, hogy mindig írtunk egy intézkedési tervet, ami semmit nem ér. Ezt mondja az ÁSZ-törvény, hogy kér intézkedési tervet. Hát én írhatok, hogy ha az Optima nem fizet, hanem csak fél év múlva, vagy más kondíciók mellett. Nyilván önöket ez érdekli, nem az, hogy mikor módosítottam az etikai szabályzatot. Azok ilyen kamuk (mármint az intézkedési tervek – a szerző), megkaphatják, de már rég nem aktuális. Olvastam a júniusit – már rég nem úgy van semmi” – kaptunk választ.
És a jegyzőkönyvek? – vetettük fel.
„Mondom, hogy az a bajom ezzel, önökkel pontosabban, hogy a jegyzőkönyvek önmagukban nem fednek le egy történetet” – kezdte válaszát Boross Ildikó.
„Én már alig diktálok a jegyzőkönyvbe. Minimálisan. Tényleg, ilyen tőmondatok vannak benne, éppen azért, mert a KecsUP kikéri” – folytatódott a válasz.
„Jegyzőkönyvbe amit beírat a jegyzőkönyvvezető, benne van, amit nem, nem” – tudtuk meg. Boross Ildikó azt is megjegyezte, hogy 2022-23-ban még senki nem gondolta, hogy az alapítványt „gatyára vetkőzteti az Állami Számvevőszék, és mindenki ezt akarja csócsálni az internetes portálokon”.
Megismételte, hogy a jegyzőkönyvek nem adnak hiteles képet, és szerinte az újságírók legalább a választási kampány után hiteles képet akarnak adni (megjegyzés: mi mindig az objektív, hiteles és korrekt tájékoztatásra törekszünk – a szerző). Egyúttal megkérte a KecsUP munkatársát, hogy írjunk neki emailt, ha felvetődik egy téma, vagy ha „valamilyen következtetésre” jutunk (megjegyzés: jópár alkalommal kerestük az NJEA-t nyilatkozatkérés miatt, de többször nem kaptunk választ, mint ahányszor igen).
Portálunkat azzal is megszólította a kuratóriumi elnök, hogy „próbáljuk nem támadni, hanem védeni az egyetemet, mert elvérezhet ebben a mai világban, elvérezhet az oktatás, elvérezhet az egész vagyon, csak azért, mert aki építette, azt most éppen nem népszerű szeretni, indokolt okok miatt. (…) Én nagyon szeretnék partnereket találni a sajtóban arra, hogy reális kép jelenjen meg. Hagyjuk a rendőrségre, az ügyészségre a nyomozást, és mentsük az értéket” (megjegyzés: mindig világosan elkülönítjük az NJEA büntetőügyét az egyetemtől, emellett személy szerint lokálpatriótának tartom magamat: szeretem Kecskemétet, a szülővárosomat, fontosnak tartom az egyetemet, átérzem kiemelt szerepét, küldetését, de újságíróként nyilvánvalóan nem söpörhetek a szőnyeg alá egy olyan /büntető/ügyet, amelyben ennyi közpénzről van szó, politikusok érintettek, és egy nagy építkezés két évig csak állt – a szerző).
Boross Ildikó szavaiból kitűnt tehát, hogy nem rajong túlzottan a közérdekű adatigénylésekért.
„Tudom, hogy van az infotörvény, ki is adtam ügyvédeknek, intézőknek. Nem bírom az infotörvényt sem” – árulta el a kuratóriumi elnök, és megemlítette, hogy sok üzleti tárgyalásuk van, figyelni kell arra, hogy üzleti titok, bankitok ne kerüljön nyilvánosságra.
„Nem szeretem, mikor egy papírból lesz egy olyan újságcikk, hogy lám itt is milyen hülyék voltak, vagy nem döntöttek” – tette hozzá. Majd elmagyarázta: mire egy előterjesztés végigmegy a szervezeten, a kuratóriumi tagok telefonon vagy emailben egyeztetnek róla, esetleg más alapítványi munkatársak is, és mire az ülésre bekerül a kuratórium elé, „akkor az már gyakorlatilag el van döntve”.
A kuratóriumi elnök is beszáll a papírmunkába
Boross Ildikó azt is részletezte, hogy miután az ÁSZ 2023 novembere óta ellenőrzi az alapítványt, 40 ezer oldalt adtak be, eközben készítettek egy csomó szabályzatot (például befektetésit, pénzügyit). Ebben körülbelül tíz munkatársuk vesz részt.
„Most már nagyon jól haladunk, tényleg a kollégák hihetetlen mennyiséget dolgoznak. Nem akarok dicsekedni, de én is. Pedig nem kéne. Kuratórium elnök vagyok, könyörgöm. De kénytelen vagyok már én is, mert a 35 szabályzatból 13-at sikerült elfogadni, és 14 van véleményezésen és 8 van előkészítés alatt, és mondom, folyamatos ASZ-vizsgálat alatt vagyunk, nem tudom, miért” – sorolta az adminisztratív terheket az elnök.
Maradjanak-e a politikusok az alapítványban?
Egyetért azzal, hogy határozott idejűek legyenek az alapítványi tisztségek esetében a megbízások, és azzal is, hogy a szenátus megkérdezése nélkül ne születhessenek olyan határozatok, melyek az egyetemet közvetlenül érintik – tért ki az uniós elvárásokra Boross Ildikó.
„Tulajdonképpen elvileg azzal is egyetértek, hogy ne legyenek politikusok, hanem legyenek szakemberek egy ilyen intézményfenntartó alapítványban – ha megmarad egyáltalán” – jelentette ki.
Eddig ugye Lezsák Sándor fideszes országgyűlési képviselő személyében volt egy pártpolitikus a kuratóriumban. Ő most nem jutott be az Országgyűlésbe, bár a Nemzeti Fórum Egyesületnek továbbra is elnöke (egy másik kuratóriumi tag, Gaál József kecskeméti alpolgármester társadalmi megbízatású). A felügyelőbizottságban pedig továbbra is tag a fideszes polgármester, Szemereyné Pataki Klaudia.
Rákérdeztünk, elképzelhető-e változás az NJEA-s kuratórium vagy felügyelőbizottság összetételében.
Boross Ildikó erre úgy válaszolt, megvárják a kekva-alapítványokkal kapcsolatos új szabályozást. Jelen állás szerint a kuratóriumnál van a tulajdonosi jogkör, az öt tag jelöli és hívja vissza tagjait – de nincs ilyen tervük, hogy hárman összefogjanak egy vagy két tag kizárása érdekében.
„Megvárjuk a jogszabályt és kulturált módon, ahhoz kívánunk alkalmazkodni, amit hoz a új kormányzat. Addig meg csináljuk a dolgunkat. Nem a kuratórium összetételével volt eddig sem a probléma szerintem” – válaszolta a kuratóriumi elnök.
Mi lesz, ha az új kormány megszünteti a kekvákat?
Erre nem tudott határozott választ adni a kuratóriumi elnök. Ő az új magyar kormány helyében most a kekva-törvényt csak annyira módosítaná, hogy az EU-nak megfeleljen, utána pedig leülne az egyetemekkel.
„Kérdezzük meg az adott egyetem szenátusát, hogy ő milyen fenntartót szeretne? Az államot? Hát ebben majdnem biztos vagyok, hogy senki nem akarja az államot fenntartóként” – jelentette ki. A kuratóriumi elnök szerint nem biztos, hogy egységesíteni kell ilyen szempontból a felsőoktatást, mert eltérőek az egyetemek feladatai; úgy véli, „testre szabott egyetemekre” van szükség.
Az építkezésre kapott 19,5 milliárdot visszaadják, ha…
Az NJEA további 19,5 milliárd forintot kap a campus három épületének befejezésére az államtól, még az Orbán-kormány döntése alapján (2020-21-ben 144 milliárd forint érkezett). Mint elhangzott a sajtótájékoztatón, erre az összegre egy olyan támogatási szerződést kötöttek, amelynek értelmében ha az NJEA visszakapja az Optimától a kötvényekbe tett milliárdokat, és van szabad pénzeszköze, akkor visszafizetik az államnak a 19,5 milliárdot. Boross Ildikó szerint ehhez ragaszkodott a kuratórium, „mert aránytalanságot okozott volna ebben a finanszírozási rendszerben”.
A jövő – Okos Város nélkül
Boross Ildikó szerint három éven belül a maradék 113,5 milliárd forintos NJEA-követelés meg fog térülni, és a kamatfelárat is érvényesíteni kívánják.
Mire költik, ha megérkezik a hiányzó pénz? – vetette fel a Telex munkatársa.
Mint kiderült, nem a homokbányai Okosvárosra. Ehhez „túl sok víz lefolyt a Dunán”, és már nem is lenne rá elég a pénz – mondta az elnök.
Az Izsáki útra költöztetnék a kertészeti kar kertjét, felújítanák a Mészöly Gyula téren lévő kollégiumot (erre az NJE közel 5300 hallgatója miatt szükség is van), fejlesztenék a laborokat, gépeket vásárolnának a GAMF-ra – ilyen tervek hangzottak el.
„Nagyon könnyen el tudnánk költeni” – mondta Boross Ildikó, de további konkrétumokat a bizonytalanság miatt nem akart elárulni.
„És ráadásul lehet, hogy nem is én leszek, vagy nem ez a kuratórium lesz, mások fognak dönteni, tehát ez egy ilyen exlex állapot. Majd meglátjuk” – fogalmazott.
A homokbányai fejlesztés szavai szerint a városra maradna, az egyetemnek is van ugyan 16 hektára, de azt még nem tudják, miként hasznosítsák.
Az építkezés befejezése egy év múlva várható
Az építkezés a campuson március 10-én kezdődött meg – pontosabban akkor adták át a munkaterületet, a tervezett befejezési határidőt egész pontosan tudják: 2027. május 4. (eredetileg 2024 nyarára kellett volna elkészülniük).
Egy forrásunktól úgy értesültünk, hogy amíg állt az építkezés és a félig kész épületek ki voltak téve az időjárás viszontagságainak, a szigetelés nagyon károsodott, vissza kell bontani. Rákérdeztünk erre is.
Boross Ildikó elmondta, a közbeszerzési eljárás során volt bejárás, és egy felmérés; az a kivitelező, „aki átalány díjra jelentkezett, az nyilván belekalkulálta, ha nem, akkor az ő baja”. Az, hogy épületeket félkészen hagyták, nyilván nem tett jót nekik, az építkezés során ki fog derülni, ha van még egyéb probléma – tette hozzá.
