A világ legnagyobb, Földünk állapotával foglalkozó tudományos versenyén olyan bizonyítékokon alapuló, skálázható megoldásokat keresnek, amelyek segítenek az emberiségnek a bolygó tűrőképességének határain belül élni. A Johan Rockström svéd klímakutató vezette százfős nemzetközi zsűri a magyar jelöltek közül az Szegedi Tudományegyetem kutatójának munkáját ítélte a legkiválóbbnak, így Tölgyesi Csaba lett a 25 nemzeti bajnok egyike – számolt be a kimagasló tudományos teljesítményről a hvg.hu. Lapszemle.
Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa nyerte el a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, a díjat olyan tudományos munkákért adják, amelyek gyakorlati és tudományosan megalapozott megoldásokat kínálnak a klímaváltozás és a fenntarthatóság problémáira.
A kutató hangsúlyozta: az élőhely-helyreállítás fő célja nem elsősorban a szénmegkötés, hanem a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása kell legyen. A tanulmány szerint bizonyos térségekben a vizes élőhelyek vagy az őshonos gyepek helyreállítása hatékonyabb lehet, mint a tömeges erdősítés.
Kutatási eredményeiről már korábban és többször beszélt Tölgyesi Csaba, amit sokan kétkedve fogadnak, de talán ez a mostani elismerés, közelebb visz az összefüggések megértéséhez. A száraz homokhátsági tájakon az erdők ugyanis nem feltétlenül javítják, hanem akár ronthatják is a vízháztartást – véli a Szegedi Tudományegyetem kutatója, aki szerint a Kiskunság és a Nyírség erdőtelepítései hozzájárulhatnak a táj szárazodásához, mert a zárt erdők csökkentik a csapadék talajba szivárgását, miközben a fák jelentős mennyiségű vizet párologtatnak el. A megoldás ezért nem feltétlenül több erdő, hanem a táj adottságaihoz igazodó tájhasználat: a száraz homoki területeken a nyílt gyepek területe nőhetne, a vízjárta ártereken viszont kifejezetten kedvező lehet az erdők terjeszkedése. Így egyszerre javulhat a vízgazdálkodás, a biodiverzitás, és összességében erdeink területe sem csökken.
A mostani elismerés révén Tölgyesi Csaba és kutatócsoportja a jövőben olyan nemzetközi fórumokon is bemutathatja eredményeit, mint a davosi Világgazdasági Fórum. A magyar kutató egyben esélyessé vált a 2027 januárjában kiosztandó három, egyenként egymillió dolláros nemzetközi fődíj egyikére is.
Forrás: hvg.hu, masfelfok.hu
A témához kapcsolódó korábbi cikkünk:
A Kárpát-sivatag nem fikció – üzenték gazdálkodók és kutatók Lakitelekről