A napokban két újságírói szervezet is vitaanyagot készített, hogy a megtépázott szakmai működés általános feltételein javítani lehessen. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) – mely a legnagyobb múltú és létszámú médiaszervezet – a független vidéki szerkesztőségek egy részét összefogó Fülke közösséggel (ennek tagja a KecsUP Hírek is) együttműködésben egy médiaalap létrehozására tesz javaslatot, hiszen „a valódi, független sajtó a kultúra része”, és ahogy más kulturális területek – például színház, film, közgyűjtemények – költségvetési támogatása elfogadottnak számít, úgy az értékteremtő újságírás is ebbe a körbe sorolandó. A Médiafórum Egyesület – amely 2024-ben jött létre a Főszerkesztők Fórumából és olyan független szerkesztőségek alapították, mint a Partizán, a Magyar Hang, az Átlátszó, a Direkt36, a Magyar Narancs, valamint a 444, továbbá a Lakmusz és a Qubit – pedig szeretne a sajtószabadság és médiapiac kereteiről elindítani egy párbeszédet, olyan fontos témák kitárgyalásával, mint a közmédia újragondolása, egy új médiahatósági szabályozás kialakítása, vagy például a globális platformok (social media) működésének új alapokra helyezése.
A MÚOSZ és a Fülke a Médiaalap létrehozásával segítené az értékteremtő sajtóműködést
„Az elmúlt másfél évtizedben elképesztő mértékű pénzpocsékolás ment végbe a média világában, miközben jelentős értéket képviselő szereplők folyamatosan a túlélésért küzdöttek vagy fel is adták a harcot. Meggyőződésünk, hogy a közpénzköltés jelentős átalakítása nem várhat tovább: egyszerre szükséges jobban vigyázni az adófizetők forintjaira és a rendelkezésre álló keretet igazságosabban kell elosztani” – fogalmazza meg a MÚOSZ és a független vidéki szerkesztőségek egy részét (így a KecsUP Híreket is) magába foglaló Fülke közösség indítványa, amely javaslatot tesz egy Médiaalap létrehozására. Abból az alapelvből indulnak, indulunk ki, hogy a valódi, független újságírás a kultúra szerves része, és ahogyan a színházak, filmek, művészeti oktatási intézmények vagy közgyűjtemények állami támogatásának létjogosultsága általánosan elfogadott, úgy az értékteremtő sajtó működésének támogatása is indokolt.
A támogatási rendszernek politikailag függetlennek kell lennie. Ennek garanciáját jelentheti a teljes átláthatóság, a pályázati alapú működés, a szakmai zsűrik bevonása, valamint a döntéshozatal részbeni nyilvánossága.
A javasolt pénzügyi keret nem más kulturális vagy társadalmi területek forrásainak rovására jönne létre. Lehetséges fedezetként két forrást is megnevez a kezdeményezés:
- a megszüntetésre szánt Szuverenitásvédelmi Hivatal éves költségvetését;
- illetve a közmédia költségvetésének – teljes átvilágítást követően – 5–10 százalékát.
A pályázható éves keret így várhatóan 6–16 milliárd forint között alakulhatna.
Öt konkrét támogatandó területet jelöltek meg:
- A vidéki sajtó támogatása (működési támogatás): megőrzésük, illetve az új, közéleti és kulturális értéket teremtő műhelyek létrejöttének támogatása alapvető feltétele az egészséges nyilvánosságnak, a hiteles tájékoztatás országos jelenlétének és a társadalmi kontroll működésének.
- A kulturális sajtó támogatása (működési támogatás): A kulturális újságírás megőrzése kiemelt társadalmi érdek, még akkor is, ha ez a terület soha nem ér el a bulvár- vagy politikai sajtóéhoz hasonló tömegbefogadást. A kultúra értékét ugyanis nem kizárólag mennyiségi mutatók alapján kell megítélni.
- Az írott és nyomtatott közéleti sajtó kulturális örökségként való támogatása (működési és fejlesztési támogatás): A hazai nyomtatott sajtó példányszámai az elmúlt években jelentősen visszaestek, miközben a minőségi nyomtatott sajtó szerepe a híralapú napilapok felől egyre inkább az elmélyült olvasási élmény, a tudásközvetítés és az értékmegőrzés irányába tolódott. Ahogyan a nyomtatott könyvnek továbbra is helye van kultúránkban, úgy a színvonalas heti- és havilapok, szakmai kiadványok és magazinok fennmaradása is fontos kulturális érdek (ebből a keretből indokolt esetben az online sajtó is részesülhetne támogatásban.)
- Technológiai fejlesztések és képzések támogatása (fejlesztési támogatás): a médiaipar technológiai környezete (pl. mesterséges intelligencia alkalmazása, a nyílt forrású információszerzés, valamint a videós, hanganyagos és közösségi médiás tartalomgyártás) folyamatosan változik, ugyanakkor a minőségi újságírás alapvető követelménye a korszerű tudással és megfelelő jogi ismeretekkel rendelkező szerkesztőségek megléte.
- Közönségdíj (működési és fejlesztési támogatás): a szerkesztőségek külön pályázhatnának kreatív fejlesztési ötletekkel vagy nagy erőforrás-igényű oknyomozó projektekkel. A támogatás odaítéléséről egy nyilvános platformon keresztül maga a közönség dönthetne.
A sajtószabadság és a médiapiac új keretei Magyarországon – a Médiafórum Egyesület javaslatai
A Médiafórum Egyesület egy szakmai vitaanyagot készített arról, hogyan lehetne új alapokra helyezni a magyar sajtószabadságot és médiapiacot, illetve miként indulhatna el az erről szóló társadalmi és szakmai párbeszéd. A dokumentum többek között a médiatörvény jövőjével, a közmédia szerepével, valamint a demokratikus nyilvánosság és a sajtószabadság védelmének lehetőségeivel foglalkozik.
Leszögezik, hogy egy megújuló magyar köztársaságban olyan szabályozási és intézményi környezetre van szükség, amely biztosítja a média szabadságát, támogatja a független sajtó hosszú távú fenntarthatóságát, és megakadályozza egy újabb központosított propagandarendszer kialakulását. Soha többé ne fordulhasson elő, hogy az állam vagy a kormányzat eltitkolja a közérdekű döntéseket és pénzköltéseket a nyilvánosság elől, és ne legyen lehetőség a hatalommal olyan mértékben visszaélni, hogy újságírókat zaklassanak, megfigyeljenek vagy lejárató kampányok célpontjává tegyenek közpénzből finanszírozott kommunikációban.
A legfontosabb javaslatok:
- A közmédia reformja: A Duna Médiaszolgáltató és az MTVA működésének átfogó átvilágítása után egy független, kiegyensúlyozott és takarékos közszolgálati rendszer kialakítása a cél. A közmédia csak olyan területeken vállalna szerepet, ahol ezt a piaci vagy nonprofit szereplők nem tudják biztosítani. A vezetők kiválasztása nyilvános pályázati rendszerben történne.
- A nemzeti hírügynökség megújítása: Az MTI és az MTVA jelenlegi rendszerének helyén egy korszerű, pártatlan és kiegyensúlyozott hírügynökség létrehozását tartják szükségesnek, amely megfizethető szolgáltatásokat nyújt a nyilvánosság számára.
- Új médiaszabályozás és médiahatóság: A javaslat szerint a nyomtatott és online sajtó kikerülne a médiahatóság közvetlen felügyelete alól, miközben az egész szabályozási rendszer összhangba kerülne az európai médiaszabadság-rendelettel. A médiahatóság vezetőit szintén nyilvános pályázatok útján választanák ki.
- Az állami hirdetések visszaszorítása: A kormányzati és állami reklámköltések jelentős csökkentését sürgetik annak érdekében, hogy megszűnjön a közpénzből finanszírozott propaganda és a burkolt médiatámogatás rendszere.
- Adózási és finanszírozási ösztönzők: Az online médiaelőfizetések áfáját a nyomtatott napilapokénak megfelelő mértékre csökkentenék, emellett az 1+1%-os személyi jövedelemadó-felajánlási rendszert 1+1+1%-ra bővítenék, ahol az új elem kifejezetten független médiumok támogatására szolgálna. A reklámadó teljes megszüntetését is javasolják.
- Közérdekű adatokhoz való hozzáférés: Szükségesnek tartják a jogszabályi környezet és a jelenlegi gyakorlat felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés valóban biztosított legyen, és az adatigénylésekre érdemi válaszok érkezzenek.
- Személyiségi jogok és adatvédelem: A dokumentum szerint módosítani kell azokat a szabályokat és gyakorlatokat, amelyek visszaélésszerűen korlátozzák a sajtó munkáját vagy a nyilvánosság tájékoztatását adatvédelmi indokokra hivatkozva.
- A globális platformok szabályozása: A Facebook és más nagy technológiai platformok szerepét új alapokra helyeznék a hazai médiaiparral együttműködve, kihasználva az európai szabályozási lehetőségeket.
- Záró gondolat: A korábbi időszak médiaszabadságot sértő visszaéléseit fel kell tárni, dokumentálni kell, és az elkövetőket felelősségre kell vonni. A hosszú távú garanciát azonban nem pusztán új jogszabályok jelentik, hanem az alkotmányos működés helyreállítása, valamint a kormányzat és a média közötti, kölcsönös tiszteleten alapuló demokratikus együttműködés kialakítása.