A bizottság feladata többek között annak meghatározása, hogy a jegybanki alapítványi vagyonkezeléssel és az Optima-csoport működésével, valamint az MNB beruházási és felújítási döntéseivel összefüggésben mely állami, jegybanki, felügyeleti vagy gazdasági szereplőket terheli politikai, intézményi vagy igazgatási felelősség a feltárt rendszerszintű hiányosságokért és visszásságokért. Hraskó István írása.
Öt vizsgálóbizottság felállítására kezdeményezte szerda délután Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője, és további 49 tiszás képviselő – derült ki a Telex cikkéből.
Alakul egy-egy bizottság
- a gyermekvédelem rendszerszintű válságának,
- a kegyelmi botrány felelőseinek,
- a spontán privatizációnak és a közvagyon elvesztésének,
- a végrehajtási visszaéléseknek
- és az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseknek a feltárására.
Most a legutolsóra térünk ki, mert a Neumann János Egyetemért Alapítvány ügye miatt ez lehet Kecskeméten a legérdekesebb.
A javaslat szerint a bizottság kiindulópontját az ÁSZ 2025-ös megállapításai adják, amelyek szerint több százmilliárd forintnyi, jelentős részben közpénzből származó vagyon kezelése vált átláthatatlanná, a kontrollmechanizmusok nem működtek megfelelően, és egyes beruházási kifizetések azonos érdekeltségi körökhöz kerültek.
Egyértelműsítik: mivel az ügyben büntetőeljárás is folyamatban van, „a bizottság feladata nem egyedi büntetőjogi felelősség megállapítása, hanem a jogalkotási, intézményi, felügyeleti és politikai felelősségi lánc feltárása annak érdekében, hogy a jegybanki közpénzek kezelése a jövőben átláthatóbb, ellenőrizhetőbb és a közérdeket szolgáló keretek között történjen”.
A vizsgálóbizottság feladata:
- egyrészt annak vizsgálata, hogy a Magyar Nemzeti Bank korábbi működésében, különösen az MNB-alapítványok vagyonkezelése, az OPTIMA-csoport befektetési struktúrái, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során a közpénzek kezelése megfelelt-e a jogszerűség, az átláthatóság, a takarékosság és a felelős gazdálkodás követelményeinek.
- Fel kívánják azt is tárni, hogy az MNB, az alapítványi és leányvállalati struktúrák, továbbá az azokhoz kapcsolódó gazdasági és befektetői szereplők „milyen módon alakítottak ki olyan döntéshozatali és vagyonkezelési mechanizmusokat, amelyek a kontrollrendszerek gyengüléséhez, az átláthatóság csökkenéséhez, azonos érdekeltségi körök indokolatlan előnyhöz jutásához, illetve a közpénzekkel való gazdálkodás közérdekkel ellentétes torzulásaihoz vezethettek”.
- Harmadik feladatként/célként azt tűzték ki a vizsgálóbizottság elé, hogy határozza meg, a jegybanki alapítványi vagyonkezeléssel, az OPTIMA-csoport működésével, valamint az MNB beruházási és felújítási döntéseivel összefüggésben mely állami, jegybanki, felügyeleti vagy gazdasági szereplőket terheli politikai, intézményi vagy igazgatási felelősség a feltárt rendszerszintű hiányosságokért és visszásságokért. Ezenkívül javaslatot kell tenni azokra a jogalkotási, felügyeleti és intézményi intézkedésekre, amelyek a jegybanki közpénzek kezelésének „átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és közérdek-központúbbá tételéhez” szükségesek.
Az általános indoklásban az is olvasható, hogy a bizottság a parlamenti ellenőrzés legszigorúbb eszközeivel élhet: kötelező adatszolgáltatást rendelhet el az MNB belső ellenőrzési főosztályától, beidézi a jegybank felügyelőbizottságának korábbi és jelenlegi tagjait, valamint a monetáris tanács döntéshozóit.
A vizsgálat kiterjedhet a jegybanki leányvállalatok könyvvizsgálói jelentéseinek részletes átvilágítására és a gyanús offshore vagy stróman-hálózatokon keresztül folyó pénzmozgások feltérképezésére. A bizottság szorosan együttműködhet független makrogazdasági és igazságügyi pénzügyi szakértőkkel is.
A bizottság tevékenységéről ezév szeptember 30-ig jelentést készít, ez tartalmazza majd többek között a vizsgálati módszereket, a feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, a meghallgatott személyek nyilatkozatait, és javaslatot a szükségesnek tartott intézkedésekre. A jelentés nyilvános lesz, az Országgyűlés honlapján teszik majd közzé.
A Bizottság hat képviselőből áll, a tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik, a Tisza három, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk egy-egy fővel vesz részt a munkájában. Elnökére a Tisza frakciója tesz javaslatot.
Csőszi Attila, a Tisza kecskeméti országgyűlési képviselője közölte: a bizottság munkáját „kitüntetett figyelemmel” fogja kísérni, mert „Kecskemét válaszokat vár és a felelősök elszámoltatását”.