„Azért fontos, hogy a gazdák minél pontosabb adatokat adjanak, mert ebből születnek meg a szakpolitikai döntések, amelyek végül visszahatnak a gazdaságokra is” – mondta Jelenek-Makkos Bettina adatösszeíró abban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által készített rövidfilmben, amelyet a kerekegyházi Ripp család farmján forgattak. A KSH május 15. és július 15. között hajtja végre az Agrárium 2026 elnevezésű mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást, amelynek részleteiről Tóth Péter, a KSH Természetierőforrás-statisztikai Főosztályának főosztályvezetője kedden tájékoztatta a sajtó képviselőit. Az országjáró körút kecskeméti állomásán a hivatal szakemberei a helyi és a bács-kiskuni térség mezőgazdaságának általános helyzetéről is adtak részletes tájékoztatást.
Tóth Péter az előadását általános helyzetképpel nyitotta. Elmondta: a koronavírus-járvány éveiben tapasztalt lezárások ellenére is elegendő mennyiségű élelmiszer állt rendelkezésre Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy a falvak elnéptelenedése továbbra is komoly kihívás, ugyanakkor a mezőgazdaság valamelyest lassíthatja az elvándorlást. A szakember arra is kitért, hogy az uniós támogatáspolitikából a 2021–2027-es költségvetési ciklusban Magyarország még jelentős részt hasít ki, amelyből közel egyharmad részt képvisel a hazai mezőgazdaság.
„Aztán meglátjuk majd, hogy a következő időszakban, 2028 és 2034 között mekkora lesz ez az arány” – tette hozzá.
A környezetvédelmi szempontokról szólva Tóth Péter elmondta: a mezőgazdaság a legnagyobb földhasználó Magyarországon, hiszen az ország területének több mint fele, pontosan 54 százaléka mezőgazdasági terület. Ezzel Magyarország az uniós rangsor harmadik helyén áll.
A kedvező arány ellenére a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent. Míg 30 évvel ezelőtt több mint 8 százalékot tett ki, ma már csupán 3–4 százalék között mozog. Ez összefügg azzal, hogy az ágazat erősen kitett az időjárási viszonyoknak, valamint a különböző állatbetegségeknek – magyarázta Tóth Péter.
A foglalkoztatás területén is visszaesés tapasztalható: ma nagyjából 200 ezer ember dolgozik a mezőgazdaságban.
Hasonlóan negatív tendencia rajzolódik ki abban is, hogy országosan sokan hagytak fel a mezőgazdasági tevékenységgel az utóbbi években. 2023-ban mintegy 198 ezer agrárgazdaság működött Magyarországon, ami 2020-hoz képest 18, 2013-hoz viszonyítva pedig 33 százalékos – mintegy 99 ezres – csökkenést jelentett.
Tóth Péter magyarázata szerint elsősorban a kisebb területen gazdálkodó és kevés állatot tartó gazdaságok szűntek meg. Ez ugyanakkor az átlagos birtokméret és az átlagos állatlétszám növekedéséhez vezetett. 2023-ban egy gazdaságra átlagosan 29 hektár szántó jutott, ami 2020-hoz képest 14, 2013-hoz viszonyítva pedig 45 százalékos növekedést jelent.
Ezzel párhuzamosan nőtt a főként növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok aránya, amely 2023-ra elérte a 73 százalékot, miközben az állattartó gazdaságok száma jelentősen visszaesett. 2020 és 2023 között minden vármegyében számottevően csökkent az állattartó gazdaságok száma, a legnagyobb mértékben Heves vármegyében, ahol 60 százalékos volt a visszaesés. Az állattartók helyzetét nehezítette, hogy az uniós támogatáspolitika elsősorban a növénytermesztésnek kedvezett, emellett a visszatérő állatbetegségek, valamint a megemelkedett takarmány- és energiaköltségek is sújtották az ágazatot.
A főosztályvezető ezt követően a szűkebb térségünkre, Bács-Kiskun vármegye és Kecskemét helyzetére tért át. Az Agrárium 2023 adatai szerint megyénkben található az ország legtöbb gazdasága, és itt van a legnagyobb mezőgazdasági terület is. Bács-Kiskunban jelenleg mintegy 24,4 ezer gazdaság működik. A mezőgazdasági terület nagysága 494,6 ezer hektár, amelynek jelentős része szántó és gyep. A térség kiemelkedő sajátossága a gyümölcs- és szőlőtermesztés: itt található az ország legnagyobb szőlőterülete, mintegy 17 ezer hektáron, emellett jelentős a kajszibarack és más gyümölcskultúrák szerepe is.
Kecskeméten – ahol a KSH rendelkezésére jelenleg csak 2020-as adatok állnak – több mint kétezer szarvasmarhát, közel négyezer sertést és több mint húszezer tyúkot tartottak. A gazdaságok száma 1529 volt, a mezőgazdasági terület nagysága pedig 12,4 ezer hektár, amelyből 8,8 ezer hektár szántó. A gyümölcsösök területe 754 hektár, ebből 207 hektárt tett ki a szőlőtermesztés.
Tóth Péter kiemelte: „Kecskemét térségében a gyümölcs- és zöldségtermesztés kiemelkedő jelentőségű, és országos összehasonlításban is meghatározó szerepet tölt be. Az összeírás révén pontosabb képet kapunk ezekről a kiemelt ágazatokról, ami hozzájárul a célzott fejlesztések és támogatások megalapozásához.”
De miért is gyűjtik, és milyen adatokra kíváncsiak a KSH szakemberei?
A főosztályvezető elmondta, hogy az adatgyűjtés célja a pontos és az aktuális kép készítése a magyar mezőgazdaság szerkezetéről, amely alapot ad a jövőbeli támogatásokhoz és szakpolitikai döntésekhez.
Az Agrárium 2026 felmérés során Bács-Kiskun vármegyében összesen 8074 gazdálkodó válaszait várja a KSH. Közülük 7328 egyéni gazdálkodó számára május 31-ig van lehetőség az online kitöltésre. Azokat, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel, tablettel felszerelt összeírók keresik fel június 1. és július 15. között. A vármegyében összesen 53 összeíró dolgozik majd. A vármegye 1071 gazdasági szervezete és 746 kiemelt jelentőségű egyéni gazdálkodója számára az online kitöltés kötelező.
Az összeírás részletesen feltérképezi a hazai földhasználat jellemzőit, valamint a borszőlőtermesztés területi sajátosságait. Fontos szerepet kap a gazdaságok állatállománya, az állományváltozások, az élőállat-vágás, a trágyakezelés és az állattartáshoz kapcsolódó épületek jellemzőinek vizsgálata is. Emellett adatokat gyűjtenek a mezőgazdasági munkaerőről, a szolgáltatásokról, valamint az egyéb jövedelemszerző tevékenységekről is.
Az előzetes adatok publikálására 2026 augusztusában kerül sor, a végleges adatoké 2027 nyarán, valamint az EU-szintű összehasonlító adatoké majd csak 2028-ban.