Ágasegyháza politikai vezetése a demokrácia karikatúráját rajzolgatja: rohamtempóban lezavart testületi ülések, kétpercesre szorított képviselői felszólalások, képviselőktől visszatartott információk, kiperelt közérdekű adatok. A Homokhátság forró vidékén fekvő, takaros kis település szorgalmas lakóinak a bostoni mintájú hatalomgyakorláson felül komoly fejfájást már csak az okozhat, hogy környezetük lassan, visszafordíthatatlanul sivataggá válik. Politikai riportunk következik Ágasegyházáról.
Egy képviselő legfeljebb kétszer szólhat hozzá: először két, majd egy percben. Ennek öt percre emelését javasolta Kárász István a legutóbbi, augusztusi képviselő-testületi ülésen, de indítványa nem kapott többséget a mindössze hét fős ágasegyházi testületben. Társa, Nagy Tibor nemcsak a rendkívül szűkre szabott hozzászólási időkeretet kritizálta, amely tapasztalata szerint lehetetlenné teszi, hogy a település ügyeit érdemben meg lehessen vitatni, hanem azt is, hogy a korábbi kettő szakbizottságot (Ügyrendi, valamint Pénzügyi) összevonták. Nagy legalább öt bizottságot látna szívesen, hogy a kívülről jövő innováció fórumot kapjan. Kárász, Nagy és harmadik ellenzéki társuk, Erdélyi Barnabás szerint mindez azért történik, hogy a 2010 óta negyedik ciklusát töltő polgármester, idősebb Füredi János elhallgattassa őket, akik így ki is kerültek a bizottsági munkából. (Az önkormányzati törvény ez ügyben tág teret ad, csak annyit ír elő, hogy kétezernél nagyobb településen pénzügyi bizottság kell létrehozni.)
Nagyot a sorozatos elutasítás nem tartotta vissza: újabb indítványa a két alpolgármesteri pozíció lefelezéséről szólt. Véleménye szerint semmi sem indokolja, hogy az alig kétezer fős községben társadalmi megbízatású alpolgármester legyen. A pozíciókkal szemben azonban falugyűlés nem lesz kétévente Ágasegyházán. Nagy javaslatát Füredi azzal utasította vissza, hogy bőven elég az évi egy közmeghallgatás és a kötelező hat testületi ülés – bár ezek nem túl hosszúak, rendszerint a négy-öt napirendi pontot a szokatlanul rövid hozzászólási keret miatt rendre húsz-harminc perc alatt lezavarják.
Nagy az augusztusi ülésen még előállt egy indítvánnyal, amely talán a legszemléletesebben mutat rá a vidéki Magyarország demokráciájának ügyes-bajos működésére. A képviselő azt javasolta, töröljék a szervezeti és működési szabályzat mellékletéből azt a passzust, amely kimondja: egy képviselő vagyonnyilatkozatáról sem másolat, sem felvétel nem készíthető, holott azok a testület szmsz-e szerint nyilvánosak.
Két polgármester 35 év alatt
Idősebb Füredi János a 2024-es önkormányzati választáson a szavazatok közel felét szerezte meg négy kihívójával szemben. A települést 2010 óta vezeti, korábban övé volt a legnagyobb helyi kereskedelmi üzlet. A polgármesteri tisztségért már 2002-ben és 2006-ban is sorompóba szállt, de mindkétszer alulmaradt az egykori tanácselnökkel, Ádám Józsefné ellen, aki 1990-től, húsz éven át irányította Ágasegyházát.
A községben sosem a pártpolitika dominált – hiába kötötték Füredit a szocialistákhoz, Ádámnét pedig a jobboldalhoz –, a konfliktusok valódi erővonalai kettejük között húzódtak. Korabeli megyei beszámoló szerint a kampány annyira eldurvult, hogy névtelen sms-ekben próbáltak lejáratni ismeretlenek több helyi személyt is. De előfordultak olyan esetek is, hogy szögeket szórtak autók kerekei alá, és még a falugyűlést is be kellett rekeszteni, mondván, hogy a kialakult stílus méltatlan a település közéletéhez.
2010 után Füredinek gyakorlatilag nem akadt komoly kihívója. A település politikailag évekre elcsendesedett, bár sokak szerint inkább arról volt szó, hogy az emberek bezárkóztak. Tavaly azonban mintha új lendületet kapott volna a helyi közélet: fiatalok jelentek meg a porondon, és egyre többen kezdtek suttogni a változás reményéről. 2024 májusában a KecsUP Hírek ellátogatott egy nyílt fórumra, ahol két ellenzéki polgármesterjelölt, a „Tiborok” – Nagy és Solymos – beszélgettek egy maroknyi érdeklődővel. Ottjártunkkor választók meséltek a régi időket idéző újabb rémtörténetekről: rejtélyes feljelentésekről, érthetetlen szabálysértési bírságokról, tönkretett pizzázóról és a polgármester állítólagos besúgójáról, akinek az információkért cserébe még a felújított halottasház régi cserepeiből is jutott. Megítélni távolról nem lehet, hogy kik állhattak a rejtelmek mögött, akiket csak a helybeliek tudnak beazonosítani.
A „Tiborok” végül 2024-ben alulmaradtak, de Nagy és két fiatal szövetségese bekerült a testületbe, ahol jelenleg 4-3-as felállás alakult ki Füredi oldalán.
Politika versus törvény
Ágasegyháza aligha a demokratikus gyakorlat tankönyvi példája, amikor arról van szó, hogyan próbálja a település vezetése elzárni az információkat a helyiek elől. Eklatáns eset ennek illusztrálására, hogy a Füredi vezette önkormányzat fél éven át jogsértő módon megtagadta saját képviselőjétől a vagyonnyilatkozatok megismerését. Erre nem igazán van példa máshol. Sem a kormány, sem más nagyváros vezetése nem tartja vissza a politikusok vagyonnyilatkozatait – mást, mint például gazdasági szerződéseket már annál inkább.
Ágasegyházán először az ügyrendi bizottság – elnöke Bús Jánosné – utasította el Nagy Tibor február 11-i kérését, amikor betekintést kért valamennyi képviselő vagyonnyilatkozatába. Ezután közérdekű adatigénylést nyújtott be, és kérte Fazekas István jegyzőt, mely szintén nem teljesítette e kérelmét. Ennek nyoma is van: a képviselő a kimittud.hu portálon keresztül nyújtotta be kérését, amely sok településen bevett módja a lakosság és a jegyző közötti kommunikációnak. (A KecsUP Hírek is ezen a felületen kéri ki évente a kecskeméti polgármester, alpolgármesterek és képviselők vagyonnyilatkozatait, amelyeket a hivatal néhány napon belül megküld – sőt, a korábbi évek dokumentumai is visszakereshetők itt. Az önkormányzati törvény alapján ugyanis, amikor a képviselők új vagyonnyilatkozatot adnak le, vissza kell nekik adni az előzőt.)
Majd a KecsUP Hírek maga is próbálkozott az adatkéréssel, szintén a kimittud.hu-n keresztül, de a szerkesztőség sem járt sikerrel. A jegyző így indokolta döntését: az adatigénylés „nem közérdekből nyilvános adatnak a megismerésére, hanem valójában közzétételre irányul„, valamint „a bárki által megtekinthető weboldalra [kimittud.hu – a szerk.] feltöltött adatokat bárki korlátozás és ellenőrzés nélkül felhasználhatja, terjesztheti és eltorzíthatja„. És különben is, a vagyonnyilatkozatokat nem az önkormányzat, hanem annak illetékes jogi bizottsága kezeli.
Ezután – immár magánszemélyként – e cikk szerzője fordult május 1-jén e-mailben a jegyzőhöz, ismételten kérve az adatok megküldését. Újból hiába. Végül a TASZ-hoz fordult jogi képviseletért, és keresetet nyújtott be a Kecskeméti Járásbíróságra. A szürreális, olykor bohózatszerű tárgyalást követően végül a bíróság arra kötelezte az ágasegyházi önkormányzatot, hogy szolgáltassa ki a vagyonnyilatkozatokat.
A bíró nyilván rövid ülésre számított ezen a forró nyári napon, hiszen az ügy elsőre nagyon egyszerűnek tűnt: az Alaptörvény és az Info. törvény világosan kimondja, hogy a polgármester, az alpolgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatai bárki számára hozzáférhetők. A tárgyaláson előbb azt kellett tisztázni, hogy a hivatal megkapta-e a hivatalos címére – a nehezen megjegyezhető [email protected] (!) címre – küldött adatigénylést. Az alperes (Ágasegyháza önkormányzata) ugyanis azt állította, hogy a felperesnek (a cikk írója) kell bizonyítania: a levél valóban megérkezett-e.
A jegyző képviseleti meghatalmazásának hiánya (hogy egyáltalán milyen ügyben képviselte Fazekas István az önkormányzatot), valamint a hivatali e-mail rendszerhez való hozzáférés nehézségei újabb abszurd jeleneteket szültek. A bíróságnak ehhez saját informatikusát kellett bevonnia, hogy távoli hozzáféréssel ellenőrizzék a jegyző hivatali levelezését – ez közel egy órán át tartott technikai nehézségek miatt. A jegyző azzal védekezett, hogy nem ő kezeli a beérkező leveleket, és azok, külön eszközről érhetők csak el. Már az is felmerült, hogy a bíróság személyesen kiszáll autóval szemlére Ágasegyházára. Egy pont után a jegyző belátta: bármilyen ítélet is születik, újabb adatigénylést fog kapni, melyet nem tagadhat meg, vagy újból a tárgyalóteremben találja magát. A felek végül egyezséget kötöttek, a jegyzőt pedig utasította a bíró, hogy nyolc napon belül adja ki a kért adatokat – és ezt teljesítette is. (Az ágasegyházi képviselők vagyonnyilatkozatai idekattintva szabadon elérhetők.)
A történetnek utóélete is van. Nagy Tibor közvetett úton megkapta a vagyonnyilatkozatokat, majd a sajátját – időközben több más dokumentummal együtt – feltöltötte a Párbeszéd Ágasegyházáért nevű, 760 tagú zárt Facebook-csoportba. Amikor közzétette a sajátját, az egyik, a polgármestert támogató képviselő megkérdezte tőle: „Mi a szándékod ezzel?” – mesélte Nagy a KecsUP Híreknek az augusztusi testületi ülést követően. Ekkor vált ugyanis világossá számára, hogy a képviselők többsége még arról sem kapott tájékoztatást, hogy a polgármesteri hivatal elvesztett egy pert a nyáron –ameddig egyébként el sem kellett volna jutni, hiszen már az első képviselői kérésre ki kellett volna szolgáltatni a közérdekű dokumentumokat.
Ez pedig – tesszük hozzá – a demokratikus működés szerves része. A demokráciát ugyanis éppen az különbözteti meg az autoriter rendszerektől, hogy nyílt és megosztott információs hálózatokat működtet, nem pedig elzárja a polgároktól az őket érintő adatokat. Ha a nyilvánosságot kizárják, a döntések ellenőrizhetetlenné válnak, a képviselők pedig nem tudják ellátni a feladatukat. Az információhoz való hozzáférés tehát nem puszta formaság, hanem a mindennapi demokratikus működés alapfeltétele.
Az ellenzék és Füredi János polgármester közötti viszony mára olyannyira elmérgesedett, hogy 2025. augusztus 21-én Nagy Tibor, Kárász és Erdélyi képviselők méltatlansági eljárást kezdeményeztek a településvezető ellen, arra hivatkozva, hogy Füredi többszöri felszólítás ellenére sem tett eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. Az önkormányzati törvény adta lehetőséget igyekeztek érvényesíteni, ám kezdeményezésüket végül lesöpörték az Ügyrendi Bizottságban. A bizottság elnöke azzal indokolta az elutasítást, hogy a képviselők nem tudtak elegendő bizonyítékot felmutatni a polgármester ellen.
A feszültség sehogy sem csökken a felek között, és a politikai játszma már a helyi közösség életét is megkeseríti. Új otthont kell keresnie ugyanis az Ágasegyházi Boróka Népdalkör és Citerazenekar Egyesületnek, miután Füredi felszólította Nagy Tibort, hogy szeptember végéig adja vissza annak a teremnek a kulcsait, ahol a népdalkörrel a próbákat tartják. Hogy hová vezet a személyeskedő vita, nehéz megjósolni. Nem kizárt azt sem, hogy a testület saját feloszlatásáról dönt még ősszel, hogy időközi választáson döntsenek az ágasegyházi választók egy új képviselő-testület felállításáról.
