A Telex közadatigényléssel kikérte a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági üléseinek jegyzőkönyveit. Az NJEA sok dokumentumot elküldött, de jegyzőkönyvek legfontosabb részeit – összesen több mint száz oldalt – üzleti érdekre hivatkozva teljes egészében kitakarták. Azért pár fontosabb dolgot így is megtudtak – például hogy 2023 szeptemberében elhangzott egy ülésen, hogy „a vagyonvesztést kell elkerülni”.
Idén nyáron négyrészes cikksorozatban (1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész) számoltunk be arról, hogyan zajlott le a Neumann János Egyetemért Alapítványhoz benyújtott közérdekű adatigénylésünk, majd ezt követően a személyes iratbetekintésünk. Mint leírtuk, az ÁSZ-jelentéssel kapcsolatos napirendi pontoknál az ülésen résztvevő NJEA-munkatársak és vendégek neve nem volt olvasható, így sok esetben gyaníthatóan kihúzták például Szemerey Szabolcs nevét is, aki a polgármester férje, egyben az alapítvány stratégiai igazgatója.
Számos, az ÁSZ-jelentéshez kapcsolódó résznél – főleg onnantól kezdve, hogy az NJEA kezdeményezte az Optima kötvények visszaváltását – a jegyzőkönyvek szövege gyakorlatilag teljesen ki volt sötétítve, nemcsak a nevek, hanem minden – volt, hogy még a napirendi pont címe sem volt olvasható. Előfordult, hogy egy egész oldal teljesen fekete volt – ezeknél a jegyzőkönyveknél az ÁSZ által kezdeményezett eljárásra és a nyomozásra hivatkoztak.
Ugyanezzel szembesült nemrég a Telex is, ugyanis az országos portál közadatigényléssel kikérte a campusfejlesztésről, a Neumann Technológiai és Innovációs Parkról, az okosvárosról és az Optima Befektetési Zrt.-ben való kötvényjegyzésről szóló kuratóriumi és felügyelőbizottsági előterjesztéseket, határozatokat, illetve az ezeket tárgyaló ülések jegyzőkönyveit.
Mint írták, az alapítvány rengeteg dokumentumot elküldött, de jegyzőkönyvek legfontosabb részeit – összesen több mint száz oldalt – üzleti érdekre hivatkozva teljes egészében kitakarták, főleg a 2021 és 2025 közötti időszak második felének dokumentumait satírozták erőteljesen.
Hogyan született meg a döntés az első, 5 milliárd forintos Optima-kötvényjegyzésről a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) kuratóriumában és felügyelőbizottságában? Ki mit mondott, mivel érvelt, ki dicsérte leginkább az Optimát, más befektetés szóba jött-e? Mit állapított meg a kompetencia és felkészültség kérdéskörében az Állami Számvevőszék, és mit válaszolt erre az alapítvány? – ezt mi is megírtuk cikksorozatunkban.
A Telex cikkében emlékeztet: bár az alapítvány szabályzata szerint a döntéseket annak kuratóriuma hozta meg, a jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a kurátorok minden alkalommal kikérték a felügyelőbizottság véleményét. A háromtagú testületben Szemereyné Pataki Klaudia polgármester mellett két kecskeméti üzletember, a Knorr-Bremse kecskeméti fékrendszer-gyárának vezetője, Bíró Attila és Szabó József, a Fornetti 2015 előtti ügyvezetője ülnek.
Ahogy korábban megírtuk, bennük először kétségek merültek fel a kölcsön időszerűsége miatt, és arra kérték a kuratóriumot, hogy az kérjen a kötvényekre garanciát a PADME-től. Mikor ezt megkapták, már csont nélkül megszavazták az 5, a 22,5 és a 100 milliárdos összeg kölcsönadását.
Nem tudni, milyen más befektetésekről beszélgettek
Az ÁSZ jelentés szerint 2021 novemberétől – vagyis az utolsó, 100 milliárdos kötvényvásárlás utáni hónaptól – más befektetési eszközök, például állampapírok és ingatlanalapok már jóval magasabb hozamokat ígértek, mint amennyit az Optima kötvényei fizettek. Az NJEA vezetése 2022 márciusában már a kezében tartott egy olyan, a PwC szakértői által készített elemzést, ami felhívta a figyelmüket, hogy más befektetésekkel magasabb hozamot el lehetne érni. Akkor el is fogadtak egy javaslatot, amely szerint stratégiát dolgoznak majd ki a portfólió diverzifikálása érdekében, de ez nem történt meg.
A téma ekkor lekerült az asztalról, a Telexnek elküldött jegyzőkönyvek szerint az egyetemi alapítvány vezetése abban az évben áprilisban, májusban, júniusban, szeptemberben és novemberben is ülésezett, az Optima-kötvények visszaváltása azonban egyszer sem került szóba. 2022 novemberében a döntéshozók aztán egy újabb független szakértői véleményt kaptak, amely a kötvények visszaváltásának és más befektetések keresésének mérlegelését javasolta.
A Telex szerint itt jön egy érdekes fordulat. Az ÁSZ jelentése szerint az NJEA kuratórium 2023. január 19-én ülésezett, és a szereplők itt hosszan beszélgettek a befektetési lehetőségekről. A jelentésben nyilvánosságra hozott részletek szerint itt már elhangzott egy olyan mondat, amely alapján az alapítvány vezetői tisztában voltak vele, hogy hiába próbálnák meg visszaváltani a kötvényeket, nem tudnák, hiszen az Optima ingatlanokba fektette a pénzüket.
Az, hogy ezen az ülésen ki mit mondott, kulcsfontosságú lenne az események megértése és a felelősségek megállapítása érdekében, az erről az ülésről szóló jegyzőkönyvet azonban az NJEA nem küldte el a többivel együtt. Sőt, nemcsak ezt, de a következő hónapok üléseinek jegyzőkönyveit sem küldték el, így a következő jegyzőkönyvek 2023. augusztus végéről és szeptember elejéről származnak – írja a Telex.
„A vagyonvesztést kell elkerülni”
Bár innentől egyre több a kitakarás, a dokumentumokból kiderül, hogy valaki egy olyan javaslattal állt a kuratórium és a felügyelőbizottság elé, amely szerint az Optima-kötvényeket más típusú kötvényekre cserélték volna, és az új sorozatokból hiányzott volna a visszaváltási jog. A javaslatot először, augusztus 30-án a felügyelőbizottság tárgyalta, amelynek tagjai a jelek szerint már aggódtak az Optima és az annak tulajdonában lévő lengyel tőzsdei cég, a GTC helyzete miatt.
Az ex-fornettis Szabó József az ülésen szóba hozta a hírt, amely szerint lemondott a GTC éléről Fekete Zoltán vezérigazgató és Gárdai János operatív igazgató. Bíró Attila erre javasolta, hogy kérjenek egy szakértői elemzést a GTC-ről, amit Szemereyné is támogatott. Szabó azt is felvetette, hogy vizsgálják majd meg az eladási jogról való lemondás kockázatait.
Néhány nappal később, a kuratórium szeptember 4-i ülésén aztán ott voltak mindkét testület tagjai. Az ekkor már láthatóan aggodalmaskodó Szabó József itt ismertette a felügyelőbizottság kéréseit, majd később tesz egy sokatmondó megjegyzést, miszerint „a vagyonvesztést kell elkerülni”. Eszerint ekkor a tárgyalásoknak már nem az volt a témája, hogy hogyan tudják a pénzt a lehető legjobban befektetni, hanem az, hogy hogyan tudják annak elvesztését elkerülni – olvasható a Telex cikkében.
Az Állami Számvevőszék jelentése szerint ekkor Bánkuty Tamás azt mondta, hogy „a hónapok óta zajló tárgyalásokon a kibocsátó azt kérte, hogy kerüljön ki a visszaváltási opció a módosított megállapodásból, mivel az a gyakorlatban nagyon nehezen érvényesíthető veszteség nélkül”. Az alapítvány operatív igazgatója pedig kijelentette: „a kötvény struktúrájának módosulása kapcsán kérdés a visszaválthatóság, ami jól hangzik, de rendkívül nagy kockázatot hordoz. Nem biztos, hogy ez egy valós és reális opció, lehetőség. Tudniillik, ha élünk vele, nem csak a GTC-t hozhatjuk nehéz, megoldhatatlan helyzetbe, hanem a saját befektetésünk révén magunkat is.”
Az, hogy ezekre ki mit válaszolt, a történet megismerése szempontjából fontos körülmény lenne, az NJEA azonban a vonatkozó jegyzőkönyvi részt teljesen kitakarva küldte el a Telexnek. Akárcsak azokról a kuratóriumi és felügyelőbizottsági ülések dokumentumait, melyeken az Optima-kötvények visszaváltása és átstrukturálása volt a téma.
2025. január 24-én és 28-án megint ülésezett a kuratórium és a felügyelőbizottság, ezeken az üléseken egyetlen napirendi pont volt, az „Optima-kötvényekkel kapcsolatos keretmegállapodás létrehozása, további az Optima Befektetési Zrt. részvényei tulajdonjogának megszerzése”. A 28-i kuratóriumi ülés jegyzőkönyvét a közadatigénylés során teljesen kitakarták, de azt a Telex korábban más úton már megszerezte, és bemutatta: eszerint január végén Csizmadia az adósság elengedése fejében az egész Optimát átjátszotta volna a jegybank alól a kecskeméti egyetem alá.
A Telex kérte az alapítványt, hogy a dokumentumokat kitakarások nélkül, eredeti formájukban küldjék el nekik, és ha ezt nem teszik meg, akkor a törvényi előírásoknak megfelelően adják meg a megtagadás jogalapját és indokait. Az alapítvány válaszolt, a kért dokumentumokat azonban nem küldték el. Indoklásuk szerint „az alapítvány üzleti érdekei és a vagyonhoz kapcsolódó felelős gazdálkodása sérülhet egy ilyen széleskörű információ kiadása mellett”.
A Telex októberben a Kecskeméti Járásbíróságon közérdekű adat kiadását érintő pert indítottak a Neumann János Egyetemért Alapítvánnyal szemben. A KecsUP Hírek pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult a jegyzőkönyvek ügyében, hogy kitakarás nélkül kapjuk meg az NJEA-tól.
