A korábbi magyar választások eredményei alapján arra volt kíváncsi a CEU kutatója, hogy mennyire függ össze a jövedelmek alakulása és a kormánypártok választási teljesítménye. Az amerikai politikai mondást idézve („it’s the economy, stupid”) az írás azt vizsgálja: valóban a gazdasági helyzet az, ami döntően befolyásolja a választói magatartást Magyarországon is – szemlézte a Telex a Defacto blogon megjelent elemzést.
A kutató 1994-ig visszamenően elemezte, hogyan függ össze a kormánypártok eredménye a választást megelőző négy év nettó reáljövedelem-növekedésével. A trendek egyértelműek: csökkenő jövedelmek mellett rendszerint bukott a kormány, míg 25 százalék feletti növekedés stabil győzelmet hozott. A mérsékelt bővülés viszont vegyes képet mutat – erre példa a Fidesz 2002-es veresége 13 százalékos növekedés mellett, vagy épp a 2014-es győzelem mindössze 4 százalékos javulással.
A jelenlegi ciklusban 2022 és 2025 júniusa között 15 százalékkal nőtt a nettó reáljövedelem, ami a modell alapján nagyjából 43 százalékos Fidesz-listás eredményt „jelezne előre”. Ez valamivel magasabb, mint a mostani kutatások átlagosan 38 százalék körüli értéke, és szoros versenyre utal. Az eltérés azonban akár 5–10 százalékpont is lehet, hiszen a történelmi adatok sem pontosan illeszkednek az elméleti egyenesre.
A Defacto blog elemzése hangsúlyozza: bár a jövedelmek növekedése továbbra is erős indikátor, a 2026-os választást vélhetően a gazdaságon túli tényezők is nagymértékben formálják majd. A kampánystratégiák is ennek megfelelően alakulnak:
- a Tisza elsősorban a korrupciót és az egészségügyet emeli fókuszba,
- míg a kormány a jövedelmek növelését célzó eszközökkel – adócsökkentésekkel, támogatásokkal, inflációfékezéssel – igyekszik előnyt szerezni, akár a hiány növekedése árán is.
A teljes cikk elolvasható a Defacto oldalán.
