Orbán Viktor egyértelmű győzelemként kommunikálta, hogy az uniós csúcson nem a befagyasztott orosz vagyonból finanszírozzák Ukrajna támogatását, és Magyarországnak nem kell részt vennie a helyette felvett, 90 milliárd eurós közös hitel kamatainak fizetésében. A háttérben azonban jóval összetettebb alku zajlott. Lapszemle.
A Politico brüsszeli hírlevele szerint – írta meg az mfor.hu – a magyar kormány eredetileg minden közös hitelfelvételt elutasított, Orbán Viktorban pedig komolyan felmerült a vétó lehetősége is. A miniszterelnök ezt később maga is elismerte, de végül attól tartott, hogy Magyarország egyszerre kerülne szembe a nagy uniós – franci, német, olasz -tagállamokkal.
A lap információi alapján Emmanuel Macron francia elnök már előre a „B-terv”, vagyis a közös hitelfelvétel elfogadtatásán dolgozott. Macron és Giorgia Meloni olasz kormányfő kulcsszerepet játszottak az orosz vagyonra épülő jóvátételi hitel tervének elkaszálásában, miközben diplomáciai csatornákon biztosították: Orbán nem vétózza meg a közös megoldást.
A Politico szerint Macron személyesen is egyeztetett Orbán Viktorral, miközben más országok – köztük Belgium – szintén üzeneteket küldtek a magyar delegációnak. A végső fordulat akkor következett be, amikor Orbán jelezte: nem akadályozza a közös költségvetés bevonását Ukrajna finanszírozásába. Szlovákia és Csehország készen állt követni Magyarországot, amennyiben ők sem vesznek részt a hitel finanszírozásában.
Egy uniós tisztviselő szerint mindez azért valósulhatott meg, mert Franciaország beállt a kompromisszum mögé: a Politico értékelése szerint Macron „zseniális húzással” egyszerre ütötte ki a jóvátételi hitel tervét és vitte át a közös hitelfelvételt.
