Sokkal nagyobb változást hozott az új év Bulgáriában, mint egy szokványos január 1-je: a bolgárok ugyanis 2026-tól bevezették az eurót.
Az EU 2004-es nagy bővítése óta Bulgária lesz a kilencedik ország, amely csatlakozik a 12-ről így már 21 tagúra növő eurózónához: 2007-ben Szlovénia, 2008-ban Ciprus és Málta, 2009-ben Szlovákia, 2011-ben Észtország, 2014-ben Lettország, 2015-ben Litvánia, 2023-ban pedig Horvátország vezette be az európai közös pénzt. Marad Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, valamint Dánia és Svédország, amely külön utat jár, euró nélkül – írja a HVG.
A bolgár euróbevezetés hírére sokan felkaphatták a fejüket, hiszen Bulgária mindig is az EU egyik legszegényebb, legkorruptabb és a nyugatiaktól a leginkább elmaradott országa volt, szinte csodaszámba ment, ha sikerült találni egy-egy olyan EU-s rangsort szinte bármilyen gazdasági vagy társadalmi témában, amelyben nem az utolsó három között vannak. Ez még most is így van, ehhez képest mégis sikerült eljutniuk oda, hogy bevezessék az eurót. Hogyan jött ez össze nekik? – teszi fel a kérdést a HVG.
A magyarázat tömören: a 90-es évek sokkjai után közös cél volt a pénzpiaci stabilitás, az alacsony költségvetési hiány, az alacsony infláció elérése. Arról, hogy ez miként sikerült, a HVG cikkében olvashatók részletek.
A Bloomberg elemzése szerint – amit szintén a HVG idéz – az euró bevezetése Bulgáriában megkoronázza a hozzávetőleg két évtizedes integrációs folyamatot, csak éppen hatalmas zűrzavarban jött el: óriási a felháborodás a korrupció, az urambátyámrendszer és amiatt, hogy jó ideje nem sikerül ütőképes kormányt kiállítani. A konzervatív kormány decemberben kénytelen volt lemondani az országos korrupcióellenes tüntetéseket követően.
„Az euró nem pusztán gazdasági döntés. Nem pusztán egy pénznem. A hovatartozás jele – hogy a helyed nem a periférián van, hanem a közös szabályok, a bizalom és a felelősség terében” – ezt Dimitar Radev, a Bolgár Nemzeti Bank elnöke mondta december 31-én az euró bevezetése alkalmából.
