Az idei tavaszi érettségi időszak május 4. és 22. között zajlik, és több mint 148 ezer diák ad számot a tudásáról. Lapszemle.
A vizsgasorozat hagyományosan magyar nyelv és irodalommal indult, amelyekből középszinten 76 109, emelt szinten 2417 tanuló vizsgázik. Ezt követi a matematika érettségi, középszinten 71 599-en, emelt szinten 8264-en vizsgáznak.
Május 6-án történelemből középszinten 71 504, emelt szinten 8273 diák tesz majd vizsgát. Május 7-én angol nyelvből középszinten 47 082-en, emelt szinten 29 084-en, május 8-án német nyelvből középszinten 10 154-en, emelt szinten 3041-en érettségiznek – írja a Telex.
A magyar érettségi hagyományosan két részből áll: az első részben egy feladatlap kitöltése a cél, melynek része egy szövegértési feladat is (20+40 pont). A második részben műelemzést vagy esszét kell írniuk (40 pont). A feladatok elvégzésére összesen 150 perc áll rendelkezésre.
Az idei feladatsorban szerepeltek szóképekkel kapcsolatos kérdések, valamint versrészletek sorrendbe állítása, emellett a művek szereplőinek azonosítása is feladat volt. A diákoknak egy megadott vers stílusirányzatát és rímelését is fel kellett ismerniük, továbbá Wass Albert és Herczeg Ferenc munkásságához kapcsolódó kérdés is szerepelt a tesztben. A középszintű szövegértési feladat során a vizsgázóknak egy interjút kellett elemezniük, amelyben Szilágyi Márton irodalomtörténészt kérdezte a Magyar Kultúra főszerkesztője Jókai Mór életéről és munkásságáról – számolt be a 24.hu.
Az Oktatási Hivatal szerint a végzősök 57,7 százaléka tesz érettségit. A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők 1,5 százaléka ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkezett. Előrehozott vizsgát a diákok 35,3 százaléka, szintemelőt 4,5 százalékuk, míg pótló és javító vizsgát egy százalékuk tesz majd. Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 3. és 10., a középszintű szóbelik június 15. és július 1. között lesznek – közölte az Oktatási Hivatal.
Az írásbeli érettségik hivatalos megoldásait másnap teszik közzé az Oktatási Hivatal honlapján.
Idén több mint 140 ezren adták be jelentkezésüket felsőoktatási intézményekbe, ami 15 éves rekordnak számít. A jelentkezők 67 százaléka alapképzést jelölt meg első helyen. Több, mint 10 százalékuk osztatlan képzésre jelentkezett. Felsőoktatási szakképzést kevesebb, mint másfél százalékuk választotta, míg a mesterképzést több mint 20 százalékuk – a Telex írása szerint.